h i r d e t é s

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban már csak gyerekkönyvnek minősített műveket kölcsönözhetnek a tíz év alatti olvasók

Olvasási idő
1perc
Eddig olvastam
a- a+

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban már csak gyerekkönyvnek minősített műveket kölcsönözhetnek a tíz év alatti olvasók

2015. április 04. - 16:51
0 komment

Különös intézkedést foganatosított április elsejei hatályba lépéssel a FSZEK. A tíz év alatti gyerekek kizárólag olyan könyvet kölcsönözhetnek immáron az intézménytől, melyek a gyerekkönyvtár állományába tartoznak. 

Hogy mi alapján kerül be, vagy épp nem kerül be egy-egy könyv a nevezett listára, nem lehet egyértelműen megmondani.

A könyvtár vezetése arra igyekszik felhívni a figyelmet, hogy ők nem korlátozni szeretnék a gyerekeket a szabad olvasásban, hanem igyekeznek egy bizonyos határt „megjelölni” a gyerekeknek ajánlható és kevésbé ajánlható könyvek között.
Arra a kérdésre sajnos nem tud elfogadható választ adni a vezetőség, hogy mi alapján döntik el hogy egy mű ajánlható-e gyerekeknek, avagy sem.

Érdekes, hogy például Rejtő Jenő klasszikusait már nem kölcsönözhetik a tíz év alattiak, ellenben a Grimm, vagy Andersen meséit már igen, hiszen azok a köztudatban is gyerekolvasmányokként élnek. Pedig brutalitásuk időnként megdöbbentő, tehát az agresszivitás és a nyers durvaság irodalmi megjelenítése ezek szerit nem jelent problémát a besoroláskor. Na igen, a jó öreg kanonizáció...

Úgy tűnik, hogy fülszövegek és könyvajánlók alapján döntenek az illetékesek. Ezek pedig nagyon sokszor megtévesztőek lehetnek. És természetesen nem arról van szó, hogy gyerekkönyveket néznének felnőtteknek szánt műveknek...

A kortárs magyar szerzők többsége ugyanúgy szerzője valóban gyermekeknek szánt műveknek, mint alapvetően inkább a felnőttek számára megérthető alkotásoknak. Itt máris azzal a problémával találkozunk, hogy mit sorolunk szépirodalom és mit „nem szépirodalom” kategóriába, melyből az is  következik, hogy egy-egy gyerekkönyv sokszor „felnőttkönyv” is, s ez vica versa lehetséges.
Darvasi László Szív Ernő történeteibe például miért ne olvashatna bele az a kilencéves, akinek tetszettek az író leleményesen megcsűrt-csavart meséi? Mert itt-ott előfordul egy vulgáris kifejezés? Petőfinél és Csokonainál is van erre példa.

A szándék, mely megóvná a gyermeki lelket az egyelőre érthetetlen, vagy a fejekben zavart keltő felnőtt tartalomtól, alapvetően érthető, ám a kivitelezés zavaros és szakmaiatlan. Reméljük a könyvtár dolgozik még a szabályok finomításán, és saját könyvtárosaiknál komolyabb szakértőket is beavat majd a munkába.

 

(Fotó: wikipedia)