Ötvenmilliárd forintnál többet öltek a külföldi és magyar cégek tavaly filmgyártásba Magyarországon. Bár a Filmirodán nem végeztek még az összesítéssel, az már látszik, hogy folytatódik a trend, növekszik a filmipar - írja a hvg.hu. Nagyobbrészt külföldi produkciók bérmunkájának köszönhetően, olyanoknak, mint amilyen a Ridley Scott rendezte űr-sci-fi, a Mentőexpedíció volt a maga több mint 10 milliárd forintos költésével. S amely egymagában három hónapra lefoglalta a Demján Sándor-féle etyeki Korda Stúdiót.

Andrew G. Vajna filmügyi kormánybiztos tehát elvégezte egyik fő feladatát, a filmipar felpörgetését. De korántsem fejezte még be: borítékolta, hogy az eddigi, jobbára középkategóriás filmeknél sokkal nagyobb, 60–100 millió dolláros produkciók jönnek Magyarországra, vagyis biztosan überelik az eredményeket.

Pedig Magyarország erejéhez mérten már így is filmes nagyhatalomnak számít Európában. Az éves filmgyártási költségek a GDP 0,15 százalékát teszik ki az Európai Audiovizuális Obszervatórium adatai szerint (lásd az ábrát), ez a kontinensátlag két és félszerese, és messze megelőzi a szintén kedvezményes finanszírozási konstrukciókat bevető Franciaországot vagy Olaszországot, nem beszélve a tőkecsalogató módszer nélkül dolgozó Lengyelországról vagy Hollandiáról. Bizonyára elégedett volt Ridley Scott is a magyarországi kedvezményekkel, másképp nem merült volna fel, hogy a kultfilm, a Szárnyas fejvadász második részét is itt forgassák.

A filmesek számára vonzó a nagyvonalú rendszer, hiszen a teljes magyarországi gyártási költség 25 százalékát visszaigényelhetik. Az adókedvezmény okán a filmgyártást támogató cégeknek viszont már nem olyan vonzó a biznisz: az aranyidők 19 százalékos kedvezményénél jóval kevesebbet, a felajánlott összeg maximum 4,75 százalékának megfelelő adókedvezményt tudnak csak igénybe venni.

Az adakozó kedv a jelek szerint elmarad a forgatási kedvtől, hiszen tavaly februárban csaknem 4 milliárd, közvetlenül karácsony előtt pedig 8,4 milliárd forintot utaltatott át a kormány a filmalap letéti számlájára, kipótlandó a társasági adóból (tao) származó támogatásokat. A Brüsszel által is jóváhagyott, 2019-ig szóló magyar támogatási rendszer a befektetői befizetésekből származó, közvetett támogatásnak hívott részt 12 milliárd forintra állította be, ugyanennyi szerepel a filmtörvényben is plafonként.

Csakhogy nem akadt elég befizető, miközben a filmgyártók sorban álltak a kedvezményért. (Nem csak milliárdos rendkívüli átcsoportosítás történt, a több mint 800 millió forint büdzséjű, Rudolf Péter jegyezte Kossuth-kifli például már korábban részesült effajta kegyben, 100 millió forint erejéig.) Az új évben magasabb a letéti számlán gyűjthető limit, 14 milliárd, s ha nem sikerül újabb találmánnyal delejezni a filmes befizetéseket, lassan közvetlenné válik a közvetett támogatás, hiszen lényegében a költségvetésből kell finanszírozni akár a külföldi bérmunkában készülő filmeket is.

Közben a filmalap kisebbfajta pénzügyi központként fest, mérlege szerint 2013 és 2014 végén 3-4 milliárd forint körüli összeg volt a közvetett támogatásokra szolgáló tao-befizetéseket gyűjtő letéti számlán. De ez részben csak látszat, a letéti számla kifizetéseibe a filmalapnak nincs érdemi beleszólása. Mondhatni, csupán fizikailag kezeli: a kedvezmények igazolásáról szóló határozatok sorrendjének megfelelően kell fizetnie róla. A korábbi rendszerben pénzügyi közvetítők töltötték be ezt a szerepet, három éve a támogatásgyűjtés „hatékonyabbá és költségtakarékosabbá” tételének jelszavával hozta létre a kormány a filmalap által kezelt központi letéti számlát. A filmalap 2,5 százalék adminisztrációs költséget visz el, kevesebbet, mint a korábbi ügynökségek, és nem kell keresgélni a támogatandó produkciók között, a társasági adóból felajánlott összeg befizetése után már 5 banki napon belül hozzájut a befektető az adókedvezményhez szükséges igazoláshoz.

Az államtól kapott juttatással más a helyzet, mint a filmalap által elosztott közvetlen filmszakmai támogatásokkal. Ennek fő forrása a hatos lottó nyereményadójának 100 százaléka, amiből tavaly 5,1 milliárd forinttal kalkuláltak. A szervezet 2011-es fennállása óta összesen 20 milliárd forintot kapott kifejezetten filmszakmai támogatásra, és 2014 végén úgy állt a helyzet, hogy 7,6 milliárd forint szabad forrást parkoltatott diszkontkincstárjegyekben.

Miközben a filmalap által támogatott művek ontják a nemzetközi fesztiválsikereket, a rendezők-producerek rendre békétlenkednek. Nem az eredménnyel elégedetlenek, hiszen a termés több mint félszáz elismerés, köztük 15 fődíj, a csúcs pedig Nemes Jeles László Saul fia című munkája, amely Cannes után a Golden Globe-on is nyert. Hanem azt hánytorgatják fel, hogy a filmalap nem osztja ki rögvest az állami apanázst a hazai filmkészítők között.

A kritikáknak maradt ugyan még némi alapjuk, de az eddigi döcögős, évi 3-4 milliárd forint körüli támogatáskifizetés után tavaly 8 milliárdra ugrott a folyósítás. S bár Vajna kezdetben évi nyolc–tíz filmről beszélt, úgy látszik, már magasabbra tették a lécet. Tavaly 15 film került a mozikba a filmalap támogatásával, és 24 munka gyártását támogatta az intézmény – összegezte az évet Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója. Köztük olyan megaprodukciót, mint a Magyar Vándorral kasszát robbantott Herendi Gábor filmjét Kincsemről. Bő kétmilliárdos támogatásra érdemesítették a filmet, aminél több eddig csak a Sorstalanság készítőinek jutott.

hvg.hu