Folyamatosan növekvő, de közben mérsékelten öregedő roma népességet vetítenek előre Magyarországon azok a forgatókönyvek, amelyek a KSH Népességtudományi Kutatóintézetében végeztek, és a Demográfia című folyóiratban publikáltak. Az előreszámítás alapváltozata szerint míg a 2011-ben 554 ezer körüli volt a „roma kötődésű” emberek száma hazánkban, ez 2050-re 679 ezerre emelkedhet. Így a „roma kötődésű” népesség aránya a század közepére Magyarországon elérheti a 9 százalékot, szemben a jelenlegi 5,5 százalékkal.

Fogy a többség

A magyarországi roma kötődésű népesség előreszámítása 2050-ig című tanulmány készítői rámutatnak: az ország lakosságszáma 1980 óta csökken, a halálozás meghaladja a születések számát. A romák esetében ugyanakkor még mindig természetes szaporodásról beszélhetünk. Ez azt eredményezi, hogy a magyarországi népességben a romák aránya folyamatosan nő. Ezért kiemelten fontos annak ismerete, hogy a jövőben mi várható ezen speciális népcsoport esetében.

A „roma kötődésű” népesség már említett 679 ezer fős száma az előreszámítás úgynevezett alapváltozata, ez a legvalószínűbb forgatókönyv a jelenlegi ismereteink szerint.

Emellett készült egy alacsony és egy magas változat is, ezek között kicsit több mint 150 ezer főnyi a különbség (654 ezer és 805 ezer, illetve az irreális változat ennél is több, 826 ezer fővel számol.)

A mostanit megelőző utolsó roma népesség-előrejelzés 2019-ben készült. Abban a tanulmányban a szerzők feltételezése szerint a cigányság az évszázad közepéig túljut a demográfiai átmenet második szakaszán. Ez azt jelenti, hogy a termékenységi arányszám 2 körüli értékre csökken, a halálozási ráta mérséklődik, és a születéskor várható élettartam megközelíti a teljes népességre jellemző értéket.

Elemzésük kiinduló éve 1991 volt, ekkor a roma népesség számát 448 ezer főben állapították meg, 2016-ra 714 ezerre, 2061-re 1 millió főt meghaladóra becsülték a cigányság létszámát. Számításaik szerint a roma népesség demográfiai jellemzői egyre inkább hasonlóvá válnak az össznépességéhez, és emiatt a roma népesség száma is csökkenni fog. Az előreszámításuk alacsony változata szerint mindez 2050 körül következhet be.

A jelenlegi előreszámítás 554 ezer főre becsült „roma kötődésű” népességből indul ki a 2011-es népszámlálás alapján, 50-50 százalékos férfi-nő arány mellett. Akkor a 14 éves és annál fiatalabbak aránya 30 százalék volt a cigányok körében, több mint kétszerese annak, ami a teljes magyarországi népességen belül mért arány. A 19 évesnél fiatalabbak száma 216 ezret tett ki.

A képzettebb nők kevesebb gyereket vállalnak

Fontos információ a jövőre nézve a szülőképes korú nők számának alakulása. Márpedig ez országosan csökken, így - még, ha a termékenység növekszik is - kevesebb gyerek fog születni a következő 40 évben. Ez a tendencia a roma társadalomra nem jellemző, esetükben a szülőképes korú nők száma 2011-ben 155 ezer fő volt, ami a jövőben várhatóan emelkedni fog. A cigány nők termékenységéről és az azt befolyásoló tényezőkről korábbi tanulmányok szerint ugyanakkor

a jövőben várhatóan emelkedik a roma nők iskolai végzettsége, javul a munkaerőpiaci helyzetük, aminek következtében viszont kevesebb gyermeket fognak szülni, csökken a termékenységi arányszámuk.

Az iskolai végzettség és a termékenység között ugyanis szoros az összefüggés: előbbi emelkedésével csökken az átlagos gyermekszám.

Míg a legfeljebb 8 általánost végzett,1977–1981 között született nem roma nők átlagos gyermekszáma 2,03, a roma nemzetiségűeké 3,04, volt, addig az ugyanekkor született diplomás, roma nők átlagos gyermekszáma már alig vagy egyáltalán nem tér el a nem roma nők átlagos gyermekszámától. Mindazonáltal a roma nők termékenységi “viselkedésében” bekövetkező változások csak 15 évvel később fogják befolyásolni a szülőképes korú nők számát.

A mostani előreszámítás magas és irreális forgatókönyve szerint a romák körében a születések száma emelkedni fog. E két esetben a termékenységi arány megmarad a reprodukciós szintet meghaladó 2,37-os értéken. A többi forgatókönyv szerint a kezdeti enyhe növekedés után, a 2020-as évek közepétől – ha nem is drasztikus – csökkenés várható a születésszámban.

Az alapforgatókönyv szerint 2050-re az újszülöttek 12,4 százaléka már roma kötődésű lehet, 2011-ben ezt az arányt 11,9 százalékra tették.

A mérleg másik oldala: a halálozás

A mostani előreszámítás mindegyik változat azzal számol, hogy minden korcsoportban emelkedik a „roma kötődésűek” aránya az össznépességen belül. Ennek az az oka, hogy az ország népessége öregszik. A „roma kötődésű” népességen belül is hasonló figyelhető meg, igaz, az elöregedés meg sem közelíti az országos értéket.

Míg az idősek aránya 2011-ben Magyarországon meghaladta a 15 százalékot, addig a romáknál a népesség mindössze 5,1 százaléka tartozott ebbe a korcsoportba. Az országos előreszámítás alapváltozata szerint ez az érték 2050-re 28 százalékra emelkedik, ezzel szemben a „roma kötődésű” idősek aránya – bár szintén jelentősen nő – mindössze 15,7 százalék lesz az alapforgatókönyv szerint.

Ennek fő oka, hogy esetükben is emelkedik a születéskor várható élettartam. A 2011-es népszámlálás idején a roma népesség születéskor várható élettartama átlagosan 5 évvel alacsonyabb, mint az országos érték. Az alaphipotézis szerint a romák halandósági jellemzői ugyan kismértékben javulnak, de lassabban emelkedik a születéskor várható élettartamuk, mint a többségi társadalomé. A kezdeti ötéves lemaradás a romák és nem romák között az időszak végére 7 évre növekszik. A nők esetében 75,0-ről 78,4 évre, a férfiak esetében 66,8-ről 72,9 évre emelkedik.

Nem fogynak, gyarapodnak

A születés és halálozás különbözete, vagyis a természetes szaporodás – illetve fogyás – mutatja egy adott népesség számának alakulását. A „roma kötődésű” populáció esetében a vizsgált időszak alatt egyértelműen természetes szaporodásról beszélhetünk, szemben az országos tendenciákkal.

A romáknál mindig többen születnek, mint amennyien meghalnak még úgy is, hogy csökken és nő a halálozások száma.

Az alap forgatókönyv szerint a szaporodási többlet 2011-ben még meghaladta a 7 ezret, és 2050-re ez nagyjából a felére csökken, várhatóan 3600 fő körül alakul.

A roma gyeremekek száma Magyarországon 2011-ben 163,5 ezer volt. Ez a korcsoport az idő előrehaladtával folyamatosan csökken, és a roma népesség folyamatosan öregszik. 2039-re a gyermekkorú romák száma 150 ezer alá süllyed, 2050-re már várhatóan a 140 ezret sem éri el. Ez a közel 25 ezer fős csökkenés az alacsonyabb termékenységnek és a gyermekvállalás halasztásának következménye.

Az idősek száma viszont a romák körében is emelkedni fog, pedig 2011-ben még a 30 ezret sem érte el. De 2020-ban átlépte a 40 ezret, és 2050-ben már százezres tömeget fognak képviselni a 65 év felettiek a roma társadalomban.

A „roma kötődésű” népesség 2011-es korfája jelentősen eltér Magyarország korfájától. A Ratkó-korszak gyermekei nem jelennek meg kiugró korcsoportként, valószínűleg a korai halálozás miatt, valamint jól látható a demográfiai átmenet különböző stádiumát jellemző alakzat. 2050-re az előreszámítás alapforgatókönyve szerint a korfa alsó korcsoportjában már felfedezhető a csökkenő népességszám, ami az első demográfiai átmenetből a másodikba áthajló mintázatot érzékelteti.

Bizonytalansági faktorok

A KSH tanulmányában közölt számítások a 2011. évi népességszámokon alapulnak, és a szerzők is elismerik, hogy ez nagyfokú bizonytalanságot hordoz magában. A „nemzetiségek” kérdésre ugyanis a „valóságosnál” jóval kevesebben jelölik meg a cenzusoknál a cigányt, és a cigány nyelv használata is erőteljesen háttérbe szorult körükben.

A demográfusok elemzéseiből nyilvánvaló, hogy a romák össznépességen belüli aránya a demográfiai folyamatok mellett a társadalmi integrációjuk mértékétől is függ. Alapvető feltételezéseik szerint a két népesség demográfiai magatartása a jövőben közeledni fog. Ha a közeledés felerősödik (javul a romák iskolai végzettsége, növekszik azok aránya, akik nem szegregált körülmények között élnek), akkor vélhetően csökken a termékenység, javul a születéskor várható élettartam, de az identitásváltás is fokozódhat.

(Portfolio)