2015 februárjában jelentette be Rogán Antal (akkor még frakcióvezető), hogy a kormány egy új szuperkórházat tervez felépíteni Budapesten. Elképesztő lobbizások indultak meg nyíltan és a háttérben, a fideszes polgármesterek mind a saját kerületüket látták a lehető legjobb helyszínnek.

Hosszú huzavona után most júliusban jelentette be Cserháti Péter, az Egészséges Budapest program miniszteri biztosa, hogy az MNV megvette az új dél-budai kórházi centrumnak otthont adó magáningatlanokat, az ehhez szükséges összeg 4,4 milliárd forint volt, a helyszín pedig a 11. kerületben, az M1/M7 bevezető szakasza és a 7-es út között található Dobogó nevű területrész.

Ez itt:

Forrás: vastagbor.atlatszo.hu

Cserháti Péter elárulta még:

•  A kormány tavaly ősszel döntött arról, hogy zöldmezős beruházásként, az M1/M7-es autópályák bevezető szakaszánál található Dobogó nevű területen szeretné felépíteni a három budapesti centrum egyikét.
•  Ez volt az egyetlen helyszín, amely részben nem volt állami tulajdonban.
•  A terület nyolc ingatlanból áll, amelyek fele eddig is állami és önkormányzati, másik fele pedig magántulajdonban volt.
•  A négy magáningatlanról az MNV Zrt. tárgyalt a tulajdonosokkal, ezekről írták alá a szerződéseket az NFM tájékoztatása szerint július 7-én.
•  A magáningatlanok megvásárlásához szükséges összeg nettó 4,4 milliárd forintot tett ki.
•  Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban a Kormányinfón a dobogói beruházást 120-150 milliárd forintos összeggel körvonalazta, ennek pontosítását kell elvégezni szeptemberig, hogy a közbeszerzéseket egzakt összegekkel írhassák ki.

Ha jól értem, akkor több lehetséges helyszín is volt, amik közül mindegyik állami tulajdonban volt, kivéve az, amit végül kiválasztottak.

A következő kérdéseink lennének:

– Miért ezt a helyszínt választották? Mi alapján döntöttek a Dobogó mellett?

– Kitől vették meg az ingatlanokat?

Nézzük akkor sorban:

Miért a Dobogó?

Ezt a kérdést feltették egy tavalyi egészségügyi konferencián Cserháti Péternek, aki a következőket válaszolta:

– 14 ingatlanhelyszínt dolgoztak fel a budai oldalon, konzultáltak a Nemzeti Földalappal, a fővárossal és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel is, hogy a durván 100 ezer négyzetméteres beépítéshez szükséges  5 – 6 hektáros, jól közművesített és könnyen megközelíthető területet megtalálják.

– Ilyen helyszínt csak a Kelenföldi pályaudvar mellett találtak, hármat is, de az egyiket elvitték az olimpiai pályázat részeként a röplabdacsarnoknak, a másikat elvitték egy 1500 férőhelyes P+R parkolónak, a harmadik helyen pedig már épül az Etele Pláza.

– Ezek után az Egészséges Budapest Program alkotói a Szent Imre kórház 6,7 hektárját találták alkalmasnak, illetve számításba vettek egy Andor utca – Thán Károly utcai ingatlant és a Dobogót.

– A szakma a Szent Imre kórházat javasolta, a kormány a Dobogó mellett döntött.

Hogy miért?

Azt nem tudjuk.

Ezért közérdekű adatigényléssel fordultam az Emberi Erőforrások Minisztériumához, kikérve “az új dél-budai kórházi centrum helyszín (Dobogó) kiválasztásához kapcsolódó valamennyi döntéselőkészítő anyagot.”

Ezt  a választ kaptam:

Tehát megszületett egy döntés, a kormány eldöntötte a helyszínt. Ehhez születettek különböző döntéselőkészítő anyagok, hatástanulmányok, hiszen még Cserháti is azt nyilatkozta tavaly, hogy

környezetvédelmi, hidrológiai vizsgálatok sora hivatott igazolni, hogy az a terület valóban alkalmas az építésre, a szakmai anyagot  (2016.) november végéig kell letenni.

 Azon most ne akadjunk fel, hogy a kormány előbb eldönti, majd megvizsgáltatja, hogy a terület egyáltalán alkalmas-e…. Erre most azt mondja a minisztérium, hogy mivel ezek még további döntések megalapozását szolgálják, nem adhatóak ki.

Pedig a döntés megszületett, az ingatlanokat megvették, a vételárat kifizették, így szerintünk nem hivatkozhat erre a minisztérium, így a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordulunk jogorvoslatért.

Kitől vették meg az ingatlanokat?

Az ingatlanokat Tamás Lászlótól vette meg az állam, aki még 1997-ben vette meg a területet a BKV-tól. Ő 1998-ban a Fidesz egyéni önkormányzati képviselőjelöltje volt, és bár nem nyerte meg a körzetét, listán bejutott az önkormányzatba:

2010-ben fideszes javaslatra beválasztották a Fővárosi Közgyűlés pénzügyi és ellenőrző bizottságába:

Kőbányán is megtették ugyanazt, ott a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság külsős tagja:

Kikértem az adásvételi szerződéseket a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől: íme és itt.

Tamás László egyszer eladott egy 39 947 nm2-es telket 2 004 662 462 forintért, valamint a lányával együtt egy 44 554 nm2-es telket 2 235 855 792 forintért.
Ez összesen 4 milliárd 240 millió forint, amit az MNV át is utalt a számlájukra.

Sok szerencsés emberről hallottunk már a NER-ben, de Tamás Lászlóhoz fogható páratlan szerencsés, aki egy aláírással egyből milliárdos lett, még itt is ritka. Sajnos 2017-ben már legalább 7,5 milliárdos vagyon kellett ahhoz, hogy valaki a TOP100 leggazdagabb magyar közé kerüljön, úgyhogy ez most nem jött össze neki, de nem sok hiányzott hozzá.

Az új budai szuperkórházra 130 milliárdot szánnak, de csak a telek 4,2 milliárd volt, azon kívül építeni kell két autópályalehajtót és egy felüljárót az M1/M7 felett, hogy megközelíthető legyen, így tippre azt mondanám, hogy az összköltség nem fog megállni 150 milliárd alatt.

Szomorú vagy sem, két jellemző vélemény maradt meg bennem:

Dobogó? Tök jó, közel van IKEA!
Az itthon maradt nővéreket és orvosokat legalább össze tudják terelni egy kórházba.

De félre a negatív hozzáállással, épül az ország, a világszínvonalú egészségügy színvonala tovább emelkedik, immár a világszínvonal fölé, a határ a csillagos ég.

Lehet tippelni, hogy ki fogja khm … “megnyerni” a közbeszerzést, ki fogja építeni a szuperkórházat.
Nem lenne semmi gond amúgy, ha Orbán oligarchapajtásai bölcsészek, filozófusok, informatikusok lennének, de mindegyik az építőiparban utazik, egyem a drága szívüket ezeknek a magyar tőkéseknek.

Pörögjön az a betonkeverő, potyogjanak a nyertes közbeszerzések …

vastagbor.atlatszo.hu