Sokszor érzem úgy, hogy a romantikus pillanatok akkor a legszebbek, amikor senki más, csak én és a kedves veszünk részt benne.

Elbújni persze mindig el lehet egy hangulatos lakás, netán egy szállodai szoba mélyén, ám előbb-utóbb még a legnagyobb szenvedélynek is szüksége van külső ingerre és beáramló élményekre. A téli budapesti randevúhelyekről már korábban írtam, ezért most azokról a nyári kalandokról mesélek, ahol minőségi - mégsem drága! - időtöltésre nyílik lehetőség.    

1. Romantikus séta a Füvészkertben

Az élővilág szerelmesekre gyakorolt jótékony hatásáról (nem különben a természet és a női szépség összehasonlításáról) megszámlálhatatlan költemény született, nem véletlen, hogy hosszú életem során még sosem orroltak meg rám azért a hölgyek, mert füvészkerti sétára hívtam őket. 

Kevesen tudják, pedig így igaz, ahogy írom, hogy Magyarországon 12 botanikus kert - azaz füvészkert - és 19 arborétum található. Mindegyik külön világ, amelyek csak akkor mutatják meg magukat, amikor elindulunk a bejártatuktól, és pontról pontra, illetve növényről növényre eljutunk egészen a kijáratig. 

Az úton 85 magyarországi veszélyeztetett fajt ismerhetünk meg - talán ez a kert legnagyobb eszmei értéke; a természetes magyar flóra képviselőinek garmadája. A kert ezen felül a Föld flórájából 250, a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) által veszélyeztetettnek minősített, úgynevezett vörös könyves fajt mutat be. Az arborétum részében fa és cserjefélék vannak, míg botanikus részlegében ugyanúgy megtalálhatók a fűszer- és haszonnövények, mint a gyógy- és festőnövények. Mindez azért érdekes, mert a számos különlegesség közben - mint a zamatos turbolya, erdei angyalgyökér, mirigyes pereszlény - itt-ott feltűnik egy-egy paraj, medvehagyma, vagy éppen karalábé. 

Mi a különbség?

Botanikus kert: nyilvántartott élőnövény- gyűjteményt tartanak fent a kutatás, megőrzés, bemutatás és az ismeretterjesztés szolgálatára.

Arborétum: az 'arbor' latin szóból ered, mely jelentése: fa.

A legnagyobb látványosság számomra - s ennek a növényismeretéből előzetesen nem árt felkészülni! - a Pálmaházban úszó óriás tündérrózsák, a Victoria cruzianak, amelyek virágzása július végére tehető. Idén a vízen úszó óriási virág levelének átmérője eléri a 2 métert (!), ami rekordnak számít, sosem volt még ekkora. Az óriási levelek olyan masszívak, hogy akár egy kisgyermek súlyát is elbírják, a korábbi években 52 kilogrammot volt a csúcs.

Sajnálatos módon gyönyörű virágai csak éjszaka nyílnak, és csak három napig virágoznak. Idén július 24-re várták ezt a nagy eseményt a Füvészkertben, és ekkor éjszaka is nyitva maradtak a kert ajtói. 

Ha kényelmesek vagyunk, de mégis szeretnénk némi növényismerettel gazdagodni, érdemes előzetes jelentkezéssel idegenvezetést kérni egy héttel a látogatás előtt. 

2. Forró-jeges kávé a Múzeum körúti Fekete kávézóban

Pár éve csak, hogy megnyílt a Múzeum körúton, az ELTE Bölcsészettudományi karával szemben, a Nemzeti Múzeum és egyik kedvencem, a Károlyi Kert közelében a Fekete, de máris oszlopos törzsvendégkörrel bír. A portásfülkéből épített kávézó ideális helyszín a kapcsolat kezdetéhez, de akár a randevú végét is keretezheti. 

A Feketét azért is szerettem meg romantikus sétáim közben, mert éppen csak annyi időre tereli el a figyelmét az embernek, amíg az egyik legnívósabb - La Marcozzo - kávégéppel elkészített pörkölt csodát elé nem teszik. Ha viszont tudásra szomjazó, mindenre kíváncsi a partnerünk, a pultban kiszolgáló barista és sokszor maga a tulajdonos válaszol kérdéseinkre, s mesél a kávé misztériumáról. 

Fotó: Mr. Foster

Amikor magam vagyok is szeretek betérni ide. Ilyenkor leülök a bárpulthoz, és csak figyelem, ahogy az előáztató  funkcióval rendelkező kávégép dolgozik. Nagyon ritka masina, nem is tudok most hirtelen több ilyen helyet a városban. Az előáztatással kap selymesebb ízt a kávé. Van valami mélyen megnyugtató érzés számomra abban, hogy minden részletében láthatom, ahogy a feketém, azaz a feketénk elkészül. Ezzel pedig a Tripadvisor - érzékenyen kritikus -közönsége is egyetért, hiszen az eddigi vélemények mindegyike pozitív. 

Mi az a La Marzocco kávégép?

Az 1900-as években megnőtt az igény az eszpresszó kávéra, s így a kávégépekre is. Jó érzékkel ismerte ezt fel La Marzocco. Az első gépek után aztán forradalmi újításnak számított az 1970-ben bemutatott GS sorozat, amely már két különálló bojlerrel rendelkezett: egy a gőznek és egy a forró víznek. A titok abban rejlett, hogy a központi egységek közvetlenül a bojlerhoz kapcsolódtak, így a víz folyamatosan egy üregben keringett, aminek köszönhetően állandó hőmérsékletű maradt. 2009-ben mutatták be a baristák, szakemberek és piaci szakértők bevonásával megtervezett Strada modellt, ami még ennél is többet tud: nyomásprofilokat használ.

3. Libegővel a János-hegyi Erzsébet kilátóhoz majd rövid séta a Tündér-hegyre

Budapest azért (is) csodálatos, mert van egy dimbes-dombos budai oldala, ahonnan akár egy hónapon át minden nap más pontjáról csodálható a naplemente és a panoráma. Volt egy időszak az életemben, amikor szinte naponta kerestem fel a szebbnél szebb helyeket. A titok nyitja csak annyi, hogy jó időben kell elindulni, beülni a páholyba, s várni a legtermészetesebb mozit, ami ráadásként nem kerül semmibe. A budapesti kilátókról korábban már írtam Önöknek egy összeállítást, innen is lehet inspirációkat gyűjteni.

Az egyik legkedvesebb helyem a Tündér-szikla lett, ami egyszerre meghitt és vadregényes. Libegővel is megközelíthető, így a Libegő - Erzsébet kilátó majd rövid séta a Tündér-szikláigrandevú kört bátran ajánlom mindenkinek. Utóbbi a hegy felőli oldalról könnyen megközelíthető, kiépített turistaút vezet idáig, s a szikláról gyönyörű kilátás nyílik a városra (hasonlóan az Erzsébet kilátóhoz, ahonnan már előtte megcsodáltuk). Alulról viszont igen meredek, innen próbálkozni sem érdemes.

Ha biztosra szeretnénk menni, érdemes előre kalkulálni a naplemente időpontjával. A teendők tehát: megnézni, mikor kezd lemenni a nap, majd magunkhoz venni egy forró teával teli termoszt, és lehetőség szerint valamilyen finomságot (süteményt, aszalt gyümölcsöt, vagy olajos magvakat) egy kis dobozban. 

A szikla nevét az elmúlt száz év alatt több ízben megváltoztatták. Nevezték már Remete-sziklának is az alatta épült Remeteházról, és Antal-sziklának is, mivel ott állt egy Szent Antal szobor. Az eredeti német neve azonban sokkal fennköltebb: Himmel, azaz ég, menny, mennyország volt.

4. A Királynő kertjéből a Buzogánytoronyba 

Tudom, tudom a Budai várban már mindenki volt randevún, és titokzatos szobrait is ismerik, mégsem tudok elmenni mellette szó nélkül. Engem az egész vár atmoszférája arra késztet, hogy újra és újra visszatérjek ide, és még a mai napig fedezek fel olyan apró részleteket a középkori utcákon, vagy akár a vár/palota falai között sétálva, amit eddig még nem láttam. Megjegyzem - bár itt most nem ez az első számú célpont -, hogy önmagában az Országos Széchenyi Könyvtár is megér egy fél napos látogatást; és azoknak, akik igazán szeretik a könyveket, garantáltan tud újat mutatni.

Tegyék meg ugyanakkor egyszer, hogy nem a megszokott főbejáraton, hanem a hátsó résztől közelítik meg a várat (de semmiképpen se hétfőn tegyék, mert akkor szünnap van!). Ha a Dózsa György térnél felsétálnak a lépcsőkön, a várlifttel percek alatt a Történeti Múzeum szintére érnek. Ha jegyet váltanak a múzeum „A királyi palota - a kultúra vára" kiállítására már jó úton vannak egy középkori időutazás felé. A középkori palota termei hűen adják vissza a kor hangulatát a gótikától a reneszánszig. A gótikus termet külön kiemelném: az 1420-ban épült, kétpilléres, csúcsíves keresztboltozatos csarnok ugyanis királynék lakosztálya volt. 

Fogadjanak meg egy jó tanácsot! Ha randevú okán váltanak ide jegyet, sokkal inkább díszletként, mintsem történeti kiállításként tekintsenek végig a tárlaton. Gyönyörű nyár van, nem érdemes túl sok időt vesztegetni a vastag falak között (kivéve, ha akkora a hőhullám, hogy ez kifejezetten jól esik), inkább sétáljanak ki a reneszánsz kertbe, amely tavasztól őszig van nyitva.

Magam Beatrix királyné kertjeként gondolok erre az idilli belső kertre, amelyen - és a rondellán - keresztül a Buzogány toronyhoz is vezet az út. A tornyot legnagyobb valószínűség szerintZsigmond király (1387-1437) idején építették, és a mai torony teste még ebből az időből való. A felső, kupolás részét a múlt század közepén állították helyre, de úgy, hogy az a régi középkori várakat idéző buzogány formájú legyen.

5.  Cseppkőbarlang mélyi romantika

Gondolták volna, hogy ahhoz, hogy az ország legnagyobb cseppkőbarlangját lássák nem kell messzebbre menniük a Szépvölgyi útnál? Ismét közeleg a forróság, így én magam is többször gondoltam arra, hogy fogom a kalapom és elindulok egy közeli barlangba hűsölni. A Pál-völgyi cseppkőbarlang után pedig alig pár kilométerre van az idilli hangulatú Csillaghegyi fürdő, amelynek árnyas fái között békésen megbújhatunk. 

Magyarország leghosszabb barlangja az Aggteleki cseppkőbarlang, bár hozzáteszem, hogy 2011-ben Budapesten megtalálták az összekötő járatot a Pál-völgyi, a Mátyás-hegyi és a Harcsaszájú-Hideg-lyuk barlang-rendszerek között, így a három fővárosi barlangrendszer egyben már kicsivel nagyobb - 29, 8 km - mint az ismert aggteleki rendszer. A barlang hőmérséklete egész évben állandó, 10 fok körül van, míg vezetővel nagyjából egy óra alatt járható be a Színház-teremtől a Meseország cseppkő-képződményeiig.
 

A cseppkőbarlangok kora sok mindentől függ, de általános kiindulási pont, hogy az ottani kőzetnek a kora jelenti a barlang életkorának felső határát. Az Aggteleki cseppkőbarlang kőzete például több száz millió éves, ami azt jelenti, hogy maga a barlang ennél jó pár millió évvel fiatalabb, hiszen hosszú idő kell egy-egy nagyobb barlang kialakulásához. A barlangok alakja mindig attól függ, hogy a víz útja az merrefelé alakítja a járatot. 

A cseppkőbarlangokban fokozottan igaz a „mindent a szemnek, semmit a kéznek" mondás. A cseppkőhöz egyáltalán nem szabad hozzáérni, mert még az ujjunkon keletkezett testnedv is meggátolhatja a további növekedését, és ezzel a halálát okozhatjuk a cseppkőnek. 

Hogyan közelíthető meg?

Pál-völgyi-cseppkőbarlang Budai-hegységben a Látó-hegy keleti oldalán található. A bejárata a II. kerületben a Szépvölgyi út 162. alatt van a bejárata. 

Hőmérséklete egész évben állandó, 10 °C. Nyitva tartás: hétfő kivételével minden nap, 10–16:15 óráig.

A barlang csak vezetővel látogatható, túrák minden óra tizenötödik percében indulnak. Egy túra időtartama mintegy 60 perc.

+ 1 Titkos világ a szekrényajtó mögött

Persze mindenki elfárad egyszer, így ha mégis a csendes kuckózás mellett döntetnénk, de mégis szeretnénk kimozdulni, akkor térjünk be a különleges hangulatú SiriusTeaházba.

Mindenképpen a cipőlevevős benti részbe igyekezzünk, ahol szekrényajtón keresztül jutunk el a belső terembe. Itt pedig egy gerendán át tudunk felmászni az emeletre.

mrfoster.blog.hu