A paksi bővítésről vitázott egymással egy ellenzéki és egy kormánypárti politikus, a bunkózásig menő vitából azonban leginkább csak az derült ki, mennyire nem értik meg egymást, és ennél még egy jobbikos is kedélyesebben el tud beszélgetni egy szocialistával.

Ön azt mondta, az az én véleményem, hogy mindenkit hülyének nézek, én meg azt mondom, hogy bunkósággal nem lehet helyettesíteni a szakmai érveket.

Ezt Szél Bernadett LMP-s képviselő mondta szerda délután Csepreghy Nándor államtitkárnak, miközben a paksi atomerőmű bővítéséről vitáztak. Közvetlenül előtte Csepreghy Nándor lényegében azzal vádolta meg Szélt,

hogy mindenkit hülyének néz, aki nem osztja a pártja álláspontját az atomerőmű bővítésének kérdésében. Szél a válaszában pedig tulajdonképpen lebunkózta az államtitkárt.

Ritka manapság az olyan alkalom, amikor magas rangú kormányzati politikus vitatkozik ellenzéki politikussal aktuális kérdésekről. A parlamentben ezek a viták jórészt túl formálisak, csak a képviselők által feltett kérdésekre korlátozódnak,

amelyekből viszont a szabályok szerint nem alakulhatnak ki pattogós, érvek és ellenérvek ütköztetésével zajló viták, hiszen az egész csupán egy párperces válaszra és viszontválaszra korlátozódik.

A paksi atomerőmű bővítéséről utoljára 2014-ben volt olyan vita, ahol egy kormányzati és egy ellenzéki politikus érvelt a bővítés ellen, illetve mellette (akkor a még államtitkár Lázár János és Jávor Benedek ült asztalhoz).

Szerda délután Lázár jelenlegi helyettese Csepreghy Nándor ült le Szél Bernadettel a paksi bővítésről beszélni, de a legtöbb kérdésben olyan látványosan elbeszéltek egymás mellett, hogy még az előttük beszélgető szocialista és jobbikos parlamenti képviselők is jobban megértették egymást, nem egyszer a személyeskedésig fajult a vita.

Ritkán ért egyet egy jobbikos egy szocialistával

Márciusban az Európai Bizottság zöld utat adott a paksi atomerőmű új blokkjainak megépítésére, így lényegében minden akadály elhárult az elől, hogy a kormány valóban megépítse a közel 4000 milliárd forintra saccolt atomreaktorokat.

Az LMP pártalapítványaként működő Ökopolisz ezért szervezett egy konferenciát, ahol szakértők helyett politikusok vitatkoztak arról, hogy kell-e az országnak Paks 2.

Az első szekcióban az MSZP frakcióvezetője, Tóth Bertalan, a Jobbik szakpolitikusa, Kepli Lajos és az LMP elnökségi tagja, Ungár Péter ültek asztalhoz. Furcsa volt látni, hogy az energiaellátás kérdésében mennyire egyetért a három ellenzéki párt képviselője, mintha az elmúlt években nem arról szólt volna a magyar politika, hogy a legtöbb kérdésben mennyire eltérő az álláspontjuk.

Tóth szerint a paksi bővítés

soha az életbe nem fog megtérülni

ezt mondta ki a jelentésében az Európai Unió is. Ráadásul az orosz hitel hosszútávra hozzáláncolja az országot egy orosz állami bankhoz, miközben az oroszokkal való üzletelésnek durva korrupciós kockázata van.

A jobbikos Kepli ugyancsak a korrupciót emlegette, szerinte még az újonnan kinevezett paksügyi miniszter, Süli János is azt emlegette, hogy azt nem lehet megakadályozni, “ami nem túl bizalomgerjesztő”.

Hargitai Miklós, Tóth Bertalan, Kepli Lajos, Ungár Péter Fotó: Magócsi Márton  Forrás: abcug.hu

Az LMP-s Ungár Péter szerint pedig a paksi bővítés egy “hihetetlenül hosszútávú” döntés, ami a következő generációk életet is nagyban fogja befolyásolni, főképp, mert ezt a négyezer milliárdot valószínűleg csak egyszer tudja elkölteni az ország.

Minden másról konzultálnak, de erről nem

– mondta.

Abban pedig lényegében mindhárman egyetértettek:

• hiába mondja a kormány, semmiféle konszenzus nincs az atomerőmű-építésről, a pártjaik például ebben a formában nem támogatják a beruházást
• a magyar épületek olyan vacak állapotban vannak, hogy az ország lényegében az utcát fűti, és inkább ezzel kéne kezdeni valamit, mint atomerőművet építeni
• ha pedig mégis erőművet akarnak építeni, akkor az ne egy nagy legyen az ország közepén, hanem több kisebb, elszórva az ország egész területén, azaz az ország energiaellátást lokálisan oldják meg.

Az más kérdés, hogy mindezeket valószínűleg az ellenzéki pártok sehogy sem fogják tudni kikényszeríteni a kormányból. A moderátor, Hargitai Miklós ugyanis a beszélgetés egy pontján megkérdezte Magyarország három legnagyobb ellenzéki pártjának képviselőjét, hogyan lehetne politikailag megakadályozni az erőműépítést.

Az MSZP frakcióvezetője erre azt mondta, hogy egyszerű a megoldás, fel kell mondani az Orbán-Putyin paktumot, majd népszavazást kell tartani. Kepli ennél bonyolultabbnak látta a helyzetet, ő azt mondta, ez ellen tenni csak kormányon lehet, azaz meg kell nyerni a 2018-as választást.

Ungár viszont azt mondta, nem lehet addig várni, hiszen elképzelhető, hogy addigra már elkezdődik az építkezés, azt viszont nem részletezte, hogyan is érné el a pártja, hogy ne induljon el az építkezés.

Az LMP által a témában benyújtott népszavazási kérdéseket április elején utasította el a Nemzeti Választási Bizottság, így belátható időn belül nem várható népszavazás a paksi bővítés ügyében.

Jól lebunkózták egymást

Az ellenzéki politikusok után ült asztalhoz Szél és Csepreghy. Látványos váltás volt ez az egymással kedélyeskedő szocialista, jobbikos és LMP-s politikusok után. Szél rögtön azzal indított, micsoda dolog az, hogy épp a csernobili atomkatasztrófa évfordulóján nevezik ki az új atomügyi minisztert, ahelyett, hogy a kormány levonná a megfelelő következtetéseket.

A képviselő főleg amellett érvelt, hogy a kormány semmilyen társadalmi vitát nem folytatott le, mielőtt a bővítésről döntöttek volna.

Erre kontrázott rá Csepreghy, amikor azt mondta, hogy a 2014-es választásokon kiemelt kampánytéma volt a paksi bővítés, és mivel akkor több mint kétmillióan szavaztak a Fideszre, ennyien támogatták azt az energiapolitikát is, amelyet a kormány képvisel.

Majd pedig odaszúrta Szélnek, hogy az LMP-re ezzel szemben csupán kétszázezren szavaztak.

Fotó: Magócsi Márton  Forrás: 24.hu

Ez az összehasonlítás nagyon nem tetszett Szélnek.

Az, hogy ki hány szavazatot kapott, az a végső politikai érv szokott lenni, amikor a szakmai érvekből már kifogynak

 – mondta, de láthatóan a közönségnek sem volt ínyére ez az összehasonlítás.

“Baszd meg” – mondta valaki, és kiment a teremből. Csepreghy nem árult zsákbamacskát, már az elején megmondta, hogy a hallgatóság közül senkit sem akar meggyőzni arról, hogy az atomenergia jó megoldás, csupán el akarja mondani a kormány érveit.

Inkább az atomerőmű, mint a lakásszigetelés

Mindez azért is zavaró, mert a paksi bővítésről lett volna mit megbeszélnie egymással a két politikusnak, erre egyébként tettek is kísérletet. Szél Bernadett például felhozta, hogy az energiatakarékossággal másfél paksnyi áramot lehetne megspórolni, így a kormánynak atomerőmű helyett lakásszigetelésre kellene pénzt költenie.

Csepreghy erre azt mondta, vannak is elérhető hitelkonstrukcióik lakossági szigetelésre – nulla százalékos visszatérítéssel -, hárommillió kétszázezer magyar háztartást viszont nem tudnak egyszerre energiatakarékossá tenni.

Az atomerőművek károsanyag-kibocsátásáról is szó volt. Ezt Csepreghy tette szóvá, mondván, hogy ennek az értéke egyedül az atomenergiánál nulla.

Ezt az állítást azonban Szél Bernadett, illetve a moderátorként közbeszóló Hargitai Miklós újságíró is helyretette, mondván, hogy a károsanyag-kibocsátása egy atomerőműnek valóban kedvezőbb, mint egy szénerőműnek, de attól még az építkezéstől kezdve a hulladékkezelésig számos területen okozhat problémát.

Utóbbinak a lebomlási ideje például 150 ezer év, a jelenlegi szabályozás szerint pedig a leszerelt reaktorokat Magyarországon kell elhelyezni. Lehetséges helyszínként Pécs környéke is felmerült, Csepreghy azonban nem tudott mit mondani arra a kérdésre, hogy erről kiírnak-e helyi népszavazást.

Fotó: Magócsi Márton  Forrás: 24.hu

Azt viszont jogosan kérte számon az államtitkár, hogy felesleges a mostani atomerőműveket a csernobilihoz hasonlítani, azóta ugyanis a biztonsági előírások és a technológia is jelentősen megváltozott.

A legérdekesebb része a vitának arról szólhatott volna, hogy az atomerőmű helyett nem érné-e meg inkább napkollektorokat és szélerőműveket telepíteni, ebben a kérdésben azonban rendszerint elbeszélt egymás mellett a két politikus.

Szél szerint sokkal jobban járna az ország szélerőművekkel, a kormány azonban nem ad engedélyt az építésükre. Csepreghy szerint azonban amikor adtak, akkor sem épített senki sem, állami támogatás nélkül ugyanis a szélerőművek nem fenntarthatóak.

abcug.hu