Kiderült: semmit érő vizsgálat volt az ügyben, és még hamis tanúvallomásokat is elfogadott az ügyészség a jelen lévő mentőktől. Csak az egész eseménysorról készült egy videó. A tanárnő most tízmilliós kártérítést kapott, de évekbe telt, míg kiheverte a történteket.

A nő, R. B., egy középkorú tanárnő, akinek pszichés betegsége van, azonban gyógyszerei szedése mellett teljes életet tud élni. Egy alkalommal hozzátartozói nem tudták felvenni vele a kapcsolatot, ezért mentőt hívtak rá, azt hitték, rosszabbodott az állapota, nem vette be a gyógyszereit. A nő nem akarta beengedni az ápolókat, végül egy hozzátartozója érkezett a lakáshoz és ő nyitotta ki az ajtót. Akkor már rendőrök is voltak ott. A nő akkor épp fürdött, és meglepődött, hogy rendőrök hatolnak be a fürdőszobába - áll a Helsinki Bizottság mai írásában.

A nő ellenállást nem tanúsított, a rendőrök mégis megbilincselték és áttuszkolták egy másik szobába, a művelet közben eltörték a vállát. Ezután a nőt le is teperték, és 20 percen át térdelt a meztelen nőn két ember. A mentők arról tettek tanúvallomást, hogy a nő akkor sérült meg, mikor kilépett a kádból, és megcsúszott.

Az ügyet a Helsinki Bizottság karolta fel és vitte az emberi jogi bíróságra, miután Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje panaszt nyújtott be a Legfőbb Ügyészséghez, de panaszát elutasították és az ügyet végleg lezárták.

A magyar ügyészség abszurd indoklást adott elő. Eszerint a rendőröket azért nem hallgatták ki gyanúsítottként, mert „megalapozott gyanú hiányában a gyanúsítotti kihallgatásuknak törvényes alapja nem volt”. Tanúként pedig azért nem hallgatták meg őket, mert az „súlyosan sértette volna […] az önvádra kötelezés tilalmára vonatkozó garanciális alapelvet”, és a vallomástételt egyébként is megtagadhatták volna...

A videófelvételt készítő tanú vallomását pedig azért nem találta megalapozottnak a magyar vádhatóság, mert szerintük a férfi "bujkált" a sértett elől, ezért nem is láthatott mindent. Az ügyészség szerint ezért olyan tanúk vallomásaira alapították a tényállást, akik maguk is láttak mindent. Az indoklás azért is furcsa, mert a rendőröket meg sem hallgatták, vagyis az ügyészség saját magának is ellentmondott az indokláskor.

A Helsinki bizottság szerint nem egyedülálló, hogy a magyar hatóságok elmismásolják a nyomozást és a vizsgálatokat olyan ügyekben, mikor a hatóság emberei hibáznak, számos ilyen ügy került már a strassbourgi bíróság elé.

Mai ítéletében az emberi jogi bíróság megállapította R. B. tanárnő ügyében a magyar állam felelősségét. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye szerint ugyanis senkit sem lehet embertelen, megalázó bánásmódnak alávetni. Márpedig „R. B.” esetében ez történt.

• Az állam nem járt el kellő körültekintéssel a nyomozás során, még a legalapvetőbb nyomozati cselekményeket sem volt hajlandó elvégezni.
• A bíróság azt is megállapította, hogy a magyar hatóságok érdemben is megsértették az embertelen, megalázó bánásmód tilalmát.
• Embertelen bánásmódnak ítélte a strasbourgi bíróság, hogy a túlzott erőszakot alkalmazó rendőrök eltörték „R. B.” vállát.
• Megalázónak pedig azt, hogy a meztelen és sérült nőn húsz percen át térdeltek a megtermett férfi rendőrök.

Tóth Balázs, a sértett ügyvédje azt mondta, elégedettek az ítélettel, de ennek az ügynek a végére már itthon is pontot lehetett volna tenni, ha a hatóságok elismerik nyilvánvaló hibájukat. Az ítélet 25 ezer euró (mintegy tízmillió forint) igazságos elégtételt állapított meg a panaszosnak. Ezt a magyar állam fizeti ki, ahogyan a per 4500 eurós költségét is.

„R. B.”-t erősen megviselték a történtek. Évekbe tellett, mire kiheverte az őt ért támadást és következményeit. Ma már újra tud dolgozni.

A balul sikerült bilincselésről videófelvétel is készült. 2017-ben a nő anyja akarta pszichiátriára vitetni a lányát. A mentők rendőrt hívtak, akik lefogták, hátra csavarták a kezét és 20 percig térdeltek a hátán. Az ítélet nem jogerős. (rtl.hu/Blikk)