Schmuck Erzsébet (LM) a Hajdúnánásra tervezett motoGP-pálya beruházását kifogásolta, feleslegesnek minősítve azt. Nem készült megfelelő környezeti hatástanulmány - jelentette ki.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára a Hajdúnánásra tervezett pályáról közölte: az 900 munkahelyet hoz létre, ami a régióban jelentős.

A 65 milliárd forintosra tervezett költség nem csak első pillanatra tűnik óriásinak, Finnországban tavaly adták a KymiRing nevű pályát, amelyhez a kormány 6,5 millió euró támogatást adott. Az autó-motorsportok világának egyik legsikeresebb országa 2,3 milliárd forintnyi közpénzzel járult tehát hozzá a projekthez, de ennek feltétele volt magánbefektetők bevonása – a projekt több mint kétharmadát ők finanszírozták. - írja a G7.

Egyszer már idehaza is akartak egy MotoGP-futam megrendezésére alkalmas pályát fejleszteni. A sávolyi Balatonring költsége a 2008-as tervek szerint 80 millió euró lett volna, akkori árfolyamon 22, a mostanin 28 milliárd forint*. A kigondolt konstrukcióban az állam az üzemeltetésre létrehozott Balatonring Zrt.-be szállt volna be.

Bár 2008-ban letették a létesítmény alapkövét, az építkezés két évvel később elakadt, mert a spanyol Sedesa vállalatnak az állami Magyar Fejlesztési Bank nem adott hitelt. Nem csoda, mert mint a Társaság a Szabadságjogokért által kiperelt kormányelőterjesztésből (pdf) kiderül, a projekt megtérülése erősen kockázatos volt.

Kósa Lajos egykori debreceni polgármester, Fidesz-alelnök az M1-nek megtérülésről nem beszélt. Egyelőre úgy tűnik, hogy – például a Forma-1-es futamokkal szemben – kormányzati részről meg sem próbálják bebizonyítani még a közvetett, mindenféle gazdasági és társadalmi hatást figyelembe vevő megtérülést sem.

Ez lényegében lehetetlen is lenne, ha abból a néhány európai MotoGP-futamot rendező versenypályából indulunk ki, amelynek megismerhető az üzleti beszámolója. Az 1930-as évek óta versenyzésre használt Brno Circuit Csehország legnagyobb autós-motoros versenypályája. 1987-ben készült el a mai pálya, amely a MotoGP-versenyek régiós központja, de rendeznek ott sok más motoros és autós versenyt is.

Az üzemeltető Automotodrom Brno a.s. legutolsó üzleti beszámolója a 2018-as évre vonatkozik: e szerint 2,6 milliárd forintnak megfelelő árbevétel mellett 210 millió forintnyi adózás előtti nyereséget ért el, míg a megelőző évben 2,2 milliárd forint árbevétel mellett 353 milliós nyereséget.

Ha a jobbik év nyereségét vesszük alapul, kétszáz év alatt akár meg is térülhet az új magyar MotoGP-pálya. Ez azonban csak egy elméleti számítás, mert ha a karbantartási és a finanszírozási költségeket is figyelembe vesszük, akkor borítékolható, hogy sosem éri el a projekt a megtérülést. Ráadásul Csehországban a brnói az első számú versenypálya, több olyan versenyt is rendeztek és rendeznek ott, amilyeneket nálunk a Hungaroringen. Egy ekkora méretű országban, mint Magyarország, teljesen értelmetlen még egy jelentős versenypálya – főként, hogy a Hungaroring is évi sok milliárdos állami támogatás mellett tud csak anyagilag a felszínen maradni.

De ha már mindenáron külön MotoGP-pályát szeretne a magyar állam, adódik a kérdés, hogy miért nem fejezi be a sávolyi létesítményt. Az építés közel félkész állapotban maradt abba, így biztosan nem kerülne 65 milliárdba a befejezése. A pálya tulajdonosa még mindig a Sávolyi Motorcentrum Fejlesztő Kft., amely felszámolás alatt áll.

A versenypályát megpróbálták a felszámolás során értékesíteni, de még csak érdeklődő sem volt. Ehhez képest a kormány úgy döntött most a 65 milliárdos fejlesztésről, hogy folyamatban van az igen közeli Nyíregyházán is egy autós-motoros versenypálya tervezése. Ezt egy Szijjártó Péter külügyminiszter testvéréhez köthető cég nyerte el 215 millió forintért. A kész tanulmányt kikértük a Nemzeti Sportközpontoktól, de azt arra hivatkozva nem küldték meg, hogy mivel még nem született döntés a beruházásról, döntéselőkészítő anyagnak minősül és így nem kiadható.

Egyébként már az is furcsa, hogy a magyar kormány ennyire a szívén viseli az autó-motor sportok boldogulását – más országokban az ilyen versenyeket jellemzően magánvállalkozások szervezik és finanszírozzák.

Anyagi értelemben pedig a magyar állam csapnivalóan rossz rendezőnek számít: idén már 14 milliárddal kell kitömni a Hungaroring Sport Zrt.-t, hogy meg tudja rendezni a versenyeket, főként a Forma-1-es nagydíjat. Mindezt úgy, hogy a világ nagy részén magántulajdonú cégek ugyanezt a feladatot állami támogatás nélkül végzik el, és még profitot is termelnek.

Mindezek alapján sajnos lényegében borítékolható, hogy a hajdúnánási MotoGP-pálya nemcsak a 65 milliárd forintos építési költségeivel lesz kiugró, hanem az évről évre megtermelt veszteség nagyságával is, amelyet az államnak, vagyis az adófizetőknek kell majd állniuk. (MTI) / g7.hu