h i r d e t é s

„Partnerei vagyunk a kormánynak, vitára semmi ok”

Olvasási idő
10perc
Eddig olvastam
a- a+

„Partnerei vagyunk a kormánynak, vitára semmi ok”

2016. április 04. - 13:34
0 komment

Jelezné a kormány a General Electricnek (GE), ha az együttműködésüket veszélyeztető tényező merülne fel – mondta Jörg Bauer, a GE Magyarország elnöke a Magyar Nemzetnek adott interjújában.

Jörg Bauer: Nem kommentáljuk a közügyeket, politikát Fotó: Székelyhidi Balázs / Magyar Nemzet

A cégvezért a GE kormányzattal kötött felsőoktatási-ipari megállapodásról, a Testnevelési Egyetem konzisztóriumában betöltött szerepéről és a magyarországi korrupcióról kérdeztük - írja a Magyar Nemzet.

– A GE és a magyar kormány nemrégiben regionális jelentőségű felsőoktatási-ipari együttműködést jelentett be, de pontos részletekről nem volt szó. Mit lehet tudni a projektről? Van határideje a megvalósításának?

– Nincs határidő. Ha az ember oktatási együttműködésről beszél, 10-15 éves távlatban érdemes gondolkozni. Már most körülbelül 15 egyetemmel van oktatási és kutatási kapcsolatunk, egyszerűen azért, mert sokszínű tevékenységet folytatunk Magyarországon. Például a Water üzletágunk üzeme Oroszlányban található, míg a fejlesztés Tatabányán zajlik. Ebben partnerünk a Széchenyi István Egyetem. A mostani megállapodás egyik mozgatórugója egyébként az volt, hogy további munkaerőt szeretnénk felvenni különböző területekre.

– Számszerűsítve ez mit jelent?

– Szeretnénk újabb ezer embert felvenni az elkövetkező 18 hónapban. Alapvetően három területről van szó. Az egyik az IT, itt leginkább szoftverfejlesztőkre van szükség. A másik a budapesti székhelyű globális szolgáltatóközpontunk, míg a harmadik a magas színvonalú, korszerű gyártásé. Utóbbinál mérnököket és hegesztőket szeretnénk alkalmazni. Hadd mondjak egy példát: veresegyházi gyárunkban repülőgép-alkatrészeket gyártunk, és szükségünk van új emberekre. Hegesztőből viszont nagyon kevés olyan van az országban, aki képes például titánt megmunkálni. Mivel keresettek a munkaerőpiacon, akár diploma nélkül is igazán jó fizetést kaphatnak. Így az egyik ötletünk, hogy képzési központot hozunk létre a hegesztők és más hiányszakmákban dolgozók utánpótlására.

– Mikorra tervezik felépíteni a képzési központot?

– Reálisan nézve idén kezdünk a megépítéséhez, jövőre pedig megnyithat.

– Budapesten lesz?

– A főváros logisztikailag mindig a legjobb választás, de a központ valószínűleg közelebb lesz a gyárainkhoz Pest megyében.

– Hogyan működik a kommunikáció a kormánnyal? Vannak munkacsoportok a projektre?

– Nincsenek külön megbeszéléseink, általában a kormány több céget hív meg az ötletcserére. A kérdés inkább az, hogyan tehetjük könnyebbé a hallgatók dolgát. A duális képzés nem tipikus egyetemi tanulmány, aki erre vállalkozik, tisztában kell lennie a feltételeivel. Például alig van szünidő, az ember vagy tanul, vagy pedig dolgozik. Jó, ha marad 25 napja a pihenésre a hagyományos három hónapos nyári szünet helyett. Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy pénzt keres, és ha jó teljesítményt nyújtott, munkalehetőséghez is juthat a végén. Ha egy cég egyszer már invesztált egy munkatársba, akkor szeretné magánál tartani.

– Kinek jó a duális oktatás?

– Bár a duális oktatás nem való mindenkinek, az emberek öt-tíz százalékának kifejezetten előnyös. Főleg az ipar, a csúcstechnika vezérelte tervezés, az IT és a pénzügy területén. Manapság nagy a veszélye annak, hogy elavult tudást tanítsanak a hallgatóknak. Ennek elkerülésére a megoldás a duális képzés lehet. Például jellemző tendencia az IT területén, hogy az egyetemisták be sem fejezik a tanulmányaikat, hiszen komoly fizetést kapnak nagy cégektől, amelyek csak annyit kérdeznek tőlük, tudnak-e programozni vagy sem. Nem számít, hogy van-e diplomájuk, és ez rendben is van így. Ugyanakkor eljöhet az a pont az életükben, amikor már nemcsak kódolni szeretnének, hanem például embereket vezetni, és itt már számít a végzettség. Tehát már egészen fiatalon nagyon jó fizetést lehet kapni, de később az ember megbánhatja a diploma hiányát, ha feljebb szeretne lépni. Ennek kiküszöbölésére jó kompromisszum lehet a duális képzés. Nem mindenhol, de az IT és a mérnöki szakma területén feltétlenül. Egyébként hosszú távon a korai, már középiskolában elkezdődő tehetségfejlesztésben hiszünk.

– Tehát a középiskolákat is támogatják?

– Már van erre egy működő, jól bevált programunk GE Foundation Nyíló világ középiskolai tehetséggondozó program néven Kisvárdán, Ózdon, Hajdúböszörményben és Putnokon. Plusz angolórákat biztosítunk a diákoknak, és próbálunk nekik betekintést adni a cég működésébe. Persze ez nem kötelezi őket semmire, nem feltétlenül fognak nálunk dolgozni, de tudatosabb döntést hozhatnak arról, később mit szeretnének kezdeni az életükkel. A GE már több mint 10 éve foglalkozik ezzel, része a cég társadalmi felelősségvállalásának.

– A kormány stratégiai partnerének lenni miben több, mint egy átlagos együttműködés?

– Maga a megállapodás nem tartalmaz sok konkrét pontot, inkább kölcsönös elköteleződés. Kinyilvánítottuk az üzleti partnerünknek, a kormánynak, hogy már 25 éve vagyunk Magyarországon, és szeretnénk a jövőben is maradni, erősítve a jelenlétünket és továbbfejlesztve a tevékenységeinket.

– De ha a GE már 25 éve itt van, munkahelyet teremt, akkor ez önmagában nem teszi a kormány stratégiai partnerévé? Mi haszna van erről különmegállapodást aláírni?

– Egyetértek. Az elmúlt 25 évben mindig is partnerek voltunk, az együttműködés csak megerősítése annak, amit csinálunk.

– Akkor ez szimbolikus?

– Szimbólum, minőségi mérföldkő, kölcsönös megerősítés. Emellett jó üzenet a munkavállalóinknak is. A kormány nyitottságát is mutatja az együttműködésre az üzleti szektorral.

– Kell rendszeresen találkozniuk?

– Nincsenek speciális megbeszélések, akkor találkozunk, ha szükség van rá.

– Tudna rá példát mondani, miről fog szólni a következő ilyen alkalom?

– Ez a megbeszélésen múlik.

– Lát bármilyen olyan tényezőt, ami veszélyeztetné akár a stratégiai, akár a felsőoktatási-ipari megállapodást a kormánnyal?

– Nagyon jó a munkakapcsolatunk a kormánnyal, nyilván jeleznék nekünk, ha ilyen tényező fölmerülne. Ami nem jelenti azt, hogy mi lennénk a döntéseik mozgatórugói, de számítanánk rá, hogy értesítsenek. A GE az iparra fókuszál. Magyarországi tevékenységünket a gyártással kezdtük, majd innovációkkal, új IT-megoldásokkal bővítettük a digitális kapacitásunkat. A GE célja, hogy a világ vezető digitális ipari vállalata legyen, és hisszük, hogy Magyarország lehet az első digitális ipari ország. Partnerei vagyunk tehát a kormánynak, vitára semmi ok.

– A GE a kormány stratégiai partnere, de például a Telekom is. A kormány decemberben felbontotta a mobilinternet-előfizetéseit a Telekommal az alaptörvényre hivatkozva, miután a cég nem akart tovább szponzorálni egy magyar énekest a nőket érintő kijelentései miatt. Ezért is kérdeztem, nem aggódik-e amiatt, hogy valami megzavarja az együttműködést.

– Nem vagyunk politikai párt, nem teszünk politikai kijelentéseket. Az üzleti tevékenységünkre koncentrálunk, és a kötelezettségeink teljesítésére azokkal szemben, akik megélhetése tőlünk függ. Ez azt is jelenti, hogy nem kommentáljuk a közügyeket, a politikát. A GE minden tevékenységében betartja az amerikai és a helyi törvényeket. Erre kap képzést minden kollégánk, erre kötelezzük a beszállítóinkat, a partnereinket pedig átvilágítjuk. A rendszerünk arra van kiépítve, hogy biztosítsa a tiszta, törvényes üzlet feltételeit. Bár sosem zárok ki semmit, nem hinném, hogy valaha alkotmányellenesen viselkedne a GE.

– Az üzletek másik rizikófaktora világszerte a korrupció. Az amerikai nagykövet, Colleen Bell korábban arra utalt, rendszerszintű korrupció tapasztalható Magyarországon.

– A GE, betartva az amerikai és a magyar törvényeket, átláthatóan működik. Erre vonatkozóan minden kollégánk képzésen vesz részt, de ugyanezt várjuk el a beszállítóinktól, partnereinktől is.

– Tehát sosem tapasztalta, hogy bárki megpróbálta volna megvesztegetni?

– Nem.

– És mi a céges protokoll akkor, ha valaki megpróbálná?

– Ha egy alkalmazottunkkal kapcsolatban felmerülne a megvesztegetés gyanúja, az ügyét kivizsgálnánk, és ha a gyanú bebizonyosodna, az illetőt elbocsátanánk. Az eset természetétől függően a hatóságokhoz fordulnánk. Ha beszállítónk kapcsán merülne ez fel, ugyanezt az eljárást követnénk, és a vizsgálat kimenetelétől függően dolgoznánk vagy nem dolgoznánk vele a továbbiakban. Az eset természetétől függően itt is a hatóságokhoz fordulnánk. Minden tőlünk telhetőt megteszünk a jogszerűség érdekében, talán még egy kicsit többet is.

– Mit jelent az, hogy kicsit többet is?

– Azt, hogy az erkölcsileg kifogásolható magatartás sem fogadható el számunkra.

– Ahogy korábban említette: 25 éve van a GE az országban. Visszatekintve erre az időszakra, lát bármilyen változást a korrupciós szintet tekintve? Nőtt vagy csökkent?

– Húsz éve élek kisebb-nagyobb megszakításokkal Magyarországon. Személy szerint úgy gondolom, általánosságban véve jó irányba mennek a dolgok, az itteni leányvállalatunkkal meg vagyunk elégedve.

– Egy másik nagy amerikai cég, a Bunge viszont tapasztalt problémákat, ami a kitiltási botrányhoz vezetett.

– Nincs rálátásom az ügyre, csak annyit tudok, amennyit az újságokban – például a Magyar Nemzetben – lehetett olvasni.

– Ön tagja a Testnevelési Egyetem konzisztóriumának. Mi a véleménye a konzisztóriumok rendszeréről, nem veszélyeztetik az intézmények autonómiáját?

– Úgy látom, az én szerepem nem az, hogy befolyásoljam az egyetemi kutatásokat vagy az oktatói függetlenséget, hanem hogy hozzájáruljak az egyetem működéséhez egy új nézőponttal. Üzleti környezetből jövök erős pénzügyi háttérrel, azért választottak be az egyetem konzisztóriumába, hogy az üzleti világban szerzett tapasztalataimmal hozzájáruljak az intézmény fejlődéséhez; ez mindenképpen pluszt ad a portfólióhoz. Minél színesebb a portfólió, annál jobb lesz az eredmény. Ez már nagyon jól működik Németországban, így ebből a szempontból szerintem van létjogosultsága.

– Tehát azt mondja, hogy az egyetemek önállósága nincs veszélyben? Sokak véleménye azonban az, hogy a kormány a saját embereit ülteti be a konzisztóriumokba.

– Engem senki sem ültetett oda.

– Talán rosszul fogalmaztam, de biztosan érti, mire gondolok.

– Nem ismerek minden konzisztóriumi tagot Magyarországon. A Testnevelési Egyetemről viszont azt tudom mondani, hogy az itteni tagok függetlenek. És mivel a hátterük igen változatos, mindnyájan hozzá tudnak járulni az intézmény fejlődéséhez.

– Az egyetem kibővítésének tervéről mit gondol? Több stadiont is terveztek megépíteni a Csörsz utcában, a lakosok pedig aggódnak, hogy a magas falak és a zaj miatt csökken az ingatlanok értéke.

– Nemrég kaptam meg a konzisztóriumi megbízást, még több információt kell gyűjtenem az ügyről. Úgy gondolom, ha a bővítést sikerül jól kivitelezni – és hiszem, hogy így lesz –, akkor értéket ad a kerülethez.

– Közel vagyunk Újpesthez, ahol a volfrámgyár van. A GE viszont már LED technológiával foglalkozik, ami nem igényli a korábbi gyártási módszereket. Mik a terveik a klasszikusizzó-gyártással?

– Nemrégiben alapítottunk egy új üzletágat Current néven, amely olyan innovatív megoldások – például a LED, a napenergia vagy az elektromos töltőrendszerek – kombinációját kínálja, amelyek elősegítik az energiaköltségek csökkentését, lehetővé teszik az intelligens környezet megteremtését, továbbá hozzájárulnak az elektromos hálózatok megbízhatóságának növeléséhez. Magyarországon a beltéri, míg Amerikában a kültéri világítás fejlesztésén dolgozunk, és reméljük, ez kompenzálja a vásárlóinkat azért, hogy már nem vásárolhatnak többé hagyományos izzókat, amelyek sok helyen be vannak tiltva. Próbáljuk a lehető legjobban kezelni a technológiák változását, de nem ígérhetem, hogy nem lesznek változások a szervezetben. A vásárlók határozzák meg, mit gyártsunk. Ha nem tudnak vagy akarnak bizonyos termékeket venni többé, akkor reagálnunk kell erre.

– És ha ők klasszikus izzókat szeretnének vásárolni?

– Akkor gyártunk nekik. Örömmel.

Nyíló világ program a középiskolásoknak. A GE által alapított, globálisan működő GE Foundation és a GE Magyarország kezdeményezésére a hátrányos helyzetű térség diákjainak versenyelőnyéért indult középiskolai tehetséggondozó program 2002 márciusában. A kelet-magyarországi régió középiskolásainak felzárkóztatását célzó kétéves tehetséggondozásra pályázat útján lehet jelentkezni. A kilencedikes és tizedikes tanulók írásbeli és szóbeli válogatás után kerülhetnek a programba. A diákok a képzés során jártasságot szereznek az üzleti angol nyelvben, megkezdik saját kapcsolati tőkéjük felhalmozását, és fejlesztik üzleti készségeiket. A 2002 márciusában indított tehetséggondozó programhoz 2004-től Kisvárda és Hajdúböszörmény is csatlakozott. 2005-ben Ózdra és a szomszédos Putnokra, illetve 2008-tól a városok szakiskoláira is kiterjesztették a programot. 2006-tól a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei önkormányzat támogatásával a régió három újabb városából – Kazincbarcika, Sátoraljaújhely, Tiszaújváros – négy középiskola diákjai és tanárai is csatlakoztak. A GE eddig összesen 1,825 millió dollárral – 510 millió forinttal – támogatta a diákok képzését, míg a cég vezetői 4800 óra önkéntes munkával járultak hozzá a program sikeréhez. Az elmúlt 14 évben összesen 675 diák és 70 tanár vett részt a tehetséggondozásban.

(MN)

 

mno.hu