Hamarosan kiderül, mit tesz az Orbán-kormány az élelmiszer- és üzemanyagárstoppal
Az október 1-jével lejáró árstopokkal kapcsolatban a következő kormányülésen születik döntés.
Október 1-jével járna le a kormány által bevezetett árstopok egy része, ezekről a következő kormányülésen születik majd döntés - mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a szeptember 8-án tartott Kormányinfón.
Lehet, hogy már a hétvégén eldől az árstopok sorsa
A Világgazdaság értesülései szerint komoly esély van arra, hogy a kabinet még ezen a hétvégén, szombaton összeül - írja az index.hu
Az is előfordulhat a lap szerint, hogy a kormánytagok majd csak a következő héten tárgyalnak a kérdésről, egy azonban biztos: hamarosan döntés születik, ami a boltokban és a benzinkutakon sok mindent megváltoztathat. Ha a kormány nem a két véglet közül választ, vagyis az árstop meghosszabbítása vagy megszüntetése mellett dönt, akkor marad a harmadik lehetőség: az árkorlátozások fokozatos kivezetése.
A két szélsőséges eset valószínűsége talán kisebb, így leginkább valamilyen köztes megoldás képzelhető el. Például az üzemanyag litere nem 480, hanem 500 vagy 550 forintba kerül majd
– nyilatkozta a VG-nek Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője. A szakértő szerint nehezebb meghatározni az ilyen köztes módszert az élelmiszereknél, még akkor is, ha kötelezővé teszik, hogy az ársapka előtti árszinthez képest legfeljebb néhány százalékos emelés történhet.
Az ársapkáról megoszlanak a vélemények
Az ársapkáról mindenki mást gondol: vannak, akik annak eltörlését követelik, miközben a másik oldal még több termékre kivetné a szabályozást.
Regős Gábor szerint a hatósági árak hozzájárultak ahhoz, hogy bővülni tudjon a fogyasztás és pozitív maradjon a reálbérek változása.
Ennek tekintetében az ársapka egy fontos eszköz az infláció visszafogásában, illetve a háztartások jobb életszínvonalának biztosításában
– mondta.
Amennyiben a kormány az árstopot meghosszabbítja, az a termelőknek és a kereskedőknek további nehézségeket okozna, de a lakosság részére jó hír lenne. A kivezetés azonban magasabb inflációt jelentene, egyúttal csökkentené a fogyasztás volumenét. A kereslet-visszafogás viszont enyhítené a hiányt.
Viszont ha a kereslet jelentősebben visszaesik a magas árak miatt, az már bizony negatív következmény, nemcsak a kereskedőkre, hanem természetesen a lakosságra nézve is
– mondta Regős Gábor a Világgazdaságnak. (Agroinform)