h i r d e t é s

A török elnök elrendelte az isztambuli Hagia Sophia mecsetté alakítását

Olvasási idő
7perc
Eddig olvastam
a- a+

A török elnök elrendelte az isztambuli Hagia Sophia mecsetté alakítását

2020. július 11. - 07:09

Recep Tayyip Erdogan török elnök rendeletet adott ki pénteken a Hagia Sophia egykori ortodox székesegyház mecsetté alakítására vonatkozóan, röviddel azt követően, hogy a török legfelsőbb közigazgatási bíróság a nemzetközi felszólítás ellenére semmisnek minősítette az épület múzeummá alakításáról szóló, 1934-es minisztertanácsi döntést.

Forrás: wikipedia

Erdogan a szöveget hivatalos Twitter-fiókján is közzétette. A rendelettel a világörökséghez tartozó isztambuli épület megnyílt a muszlim közösségi imádkozások előtt, irányítása pedig a török vallásügyi hivatalhoz került.
A bíróság szerepét betöltő Államtanács (Danistay) a határozatát azzal indokolta, hogy a Hagia Sophia annak az alapítványnak a tulajdona, amely 1453-ban az akkori Konstantinápolyt meghódító II. Mehmed szultán nevét viseli, és az épületet "mecsetként bocsátottak a társadalom szolgálatára". A Hagia Sophiát mecsetként jegyezték be az ingatlan-nyilvántartásba, minősítése jogilag nem is változtatható meg - tette hozzá a testület.

A múzeum ismételten mecsetté alakítását célzó kérelmet 2016-ban egy konzervatív török egyesület nyújtotta be az Államtanácshoz. Az ügy egyetlen tárgyalásán, idén július 2-án a per érintettjeit hallgatták meg, az egyesület ügyvédjét, az állam jogi képviselőjét és az államfői hivatal jogi irodájának képviselőit. Az egyesület ügyvédje azzal érvelt, hogy a Hagia Sophia II. Mehmed szultán személyes tulajdona, és ezt a tulajdonjogot 1934-ben a kabinet figyelmen kívül hagyta. Az egyesület azt is állította, hogy az 1934-es dokumentumon Musztafa Kemal Atatürk, a Török Köztársaság alapítójának aláírása hamisított.


Forrás: wikipedia

A szóban forgó egyesület 2005-ben egyszer már fordult ezzel az igénnyel az Államtanácshoz, amely akkor elutasította az eljárást, mondván, hogy nem talált jogellenességet abban, hogy a Hagia Sophiát múzeumként használják.

A jelenlegi iszlamista-konzervatív kormány, az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) 18 évvel ezelőtti, 2002-es hatalomra jutása óta egyes vallásos csoportok időről időre felvetették a Hagia Sophia mecsetté alakításának lehetőségét, amelyet olykor az ország vezető politikusai is megtámogattak nyilatkozataikkal.

Az Államtanács mostani határozatának előzménye, hogy május végén, a Konstantinápoly bevételének 567. évfordulóján tartott kormányzati megemlékezés keretében egy Korán-részlet is elhangzott az épületben, ami a görög kormány rosszallását váltotta ki. Athén szerint zavaró és elítélendő volt, hogy a Hagia Sophiát nem múzeumi célokra használták. Ankara az elmúlt hetekben többször hangoztatta, hogy az épület sorsáról a törökök szuverén joga dönteni, és jelezte: az Államtanács döntése alapján fognak eljárni a kérdésben.
I. Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárka június végén megdöbbentőnek és elszomorítónak nevezte, hogy Törökország tervbe vette a Hagia Sophia mecsetté alakítását.

Július elején Mike Pompeo amerikai külügyminiszter is megszólalt az ügyben. Sürgette Ankarát, hogy hagyja meg az egykori bizánci építésű ortodox bazilikát múzeumnak, és ne alakítsa át mecsetté.
Kirill orosz ortodox pátriárka a napokban ugyanerre szólította fel a török vezetést.


Forrás: pixabay.com

Margarítisz Szkínász, az európai életmód előmozdításáért felelős uniós biztos az Európai Parlament pénteki plenáris ülésén kijelentette: a Hagia Sophiának meg kell őriznie jelenlegi semleges státusát, minden más rendelkezés Isztambul toleranciáját és nyitottságát ásná alá.

A nap folyamán az UNESCO szintén arra szólította fel Törökországot, hogy ne hozzon olyan döntést, amely "alááshatná" a világörökség részét képező, egyetemes értékű épület jövőjét.

A Hagia Sophia, törökül Ayasofya 1935 óta múzeum, és Isztambul egyik legkiemelkedőbb turistalátványossága. Az épület 537-től a Bizánci Birodalom legfontosabb székesegyháza és az ortodox keresztény világ központja volt. Konstantinápoly 1453-as elfoglalása után az oszmán vezetők dzsámivá alakíttatták át a katedrálist. A 20. században Musztafa Kemal Atatürk, a modern Törökország atyja múzeummá alakíttatta át az épületet, amely a fiatal köztársaság világi jellegét volt hivatott hangsúlyozni. A műemlék 1985 óta szerepel az UNESCO világörökségi jegyzékén.


Forrás: pixabay.com

Erdogan: a nem-muszlimok előtt is nyitva fog állni a mecsetté nyilvánított Hagia Sophia

A nem-muszlimok előtt is nyitva fog állni a múzeumból pénteken mecsetté nyilvánított isztambuli Hagia Sophia egykori ortodox székesegyház - jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök péntek este a nemzethez címzett televíziós beszédében.

Az államfő egyúttal jelezte: az előkészületek befejeztével az első muszlim közösségi imádkozást július 24-én, pénteken, az előírt déli ima keretében tartják az épületben.
Erdogan aláhúzta: Ankara a világörökségi helyszín múzeumi minősítésének megszűnésével eltörli a fizetős beléptetési rendszert.

"A Hagia Sophia, amely az emberiség közös öröksége, új státuszával még őszintébb, még páratlanabb módon fog átölelni mindenkit" - hangsúlyozta a török elnök.

A pénteki változtatást megelőző, ellenkezést megfogalmazó nemzetközi nyilatkozatokra utalva Erdogan arra szólított fel, hogy tartsák tiszteletben Törökország bírói és végrehajtó szerveinek döntését a Hagia Sophiát illetően. Kiemelte: a török vezetés megértéssel fogad mindennemű külföldi nézetet a témában, de az épület funkciójának ügye az ország szuverén jogaival kapcsolatos. Törökország függetlenségének megsértéseként tekintenek bármely olyan megnyilvánulásra és kijelentésre, amely túlmegy ezen - nyomatékosította.


Forrás: wikipedia

A Hagia Sophia státuszának kérdésében illetékes török legfelsőbb közigazgatási bíróság a nemzetközi felszólítás ellenére péntek délután semmisnek minősítette az épület múzeummá alakításáról szóló, 1934-es minisztertanácsi döntést. Röviddel ezt követően Erdogan rendeletet adott ki a bizánci építésű bazilika ismételt mecsetté alakítására vonatkozóan. A rendelettel az épület irányítása a török vallásügyi hivatalhoz (Diyanet) került.
A bíróság szerepét betöltő Államtanács (Danistay) a határozatát azzal indokolta, hogy a Hagia Sophia annak az alapítványnak a tulajdona, amely 1453-ban az akkori Konstantinápolyt meghódító II. Mehmed szultán nevét viseli, és az épületet "mecsetként bocsátottak a társadalom szolgálatára". A Hagia Sophiát mecsetként jegyezték be az ingatlan-nyilvántartásba, minősítése jogilag nem is változtatható meg - tette hozzá a testület.
A mecsetté nyilvánítást célzó kérelmet 2016-ban egy konzervatív török egyesület nyújtotta be az Államtanácshoz.

A mostani döntés előzménye, hogy május végén, a Konstantinápoly bevételének 567. évfordulóján tartott török kormányzati megemlékezés keretében egy Korán-részlet is elhangzott az épületben, ami a görög kormány rosszallását váltotta ki. Athén szerint zavaró és elítélendő volt, hogy a Hagia Sophiát nem múzeumi célokra használták. Az épület visszaalakításának tervét többek között az ortodox egyházak vezetői, az UNESCO, az Európai Unió illetékes biztosa és Mike Pompeo amerikai külügyminiszter is ellenezte.

Uniós biztos: a Hagia Sophiának meg kell őriznie jelenlegi semleges státuszát

A Hagia Sophiának meg kell őriznie jelenlegi semleges státusát, minden más rendelkezés Isztambul toleranciáját és nyitottságát ásná alá - jelentette ki Margarítisz Szkínász, az európai életmód előmozdításáért felelős uniós biztos az Európai Parlament pénteki plenáris ülésén, azzal kapcsolatban, hogy a török vezetés az épületet ismét mecsetté alakítja.

Hozzátette: a Hagia Sophia a vallások és kultúrák közötti párbeszéd szimbóluma.
"2010-ben, amikor Isztambul az Európa kulturális fővárosa címet kapta, Recep Tayyip Erdogan török elnök azt mondta, hogy a metropolisz egy igazi európai város. Tíz év után is azt várjuk az elnöktől, hogy ezt tiszteletben tartsa" - hangsúlyozta a görög Szkínász.

Josep Borrell, az Európai Unió (EU) kül- és biztonságpolitikai főképviselője péntek este kiadott közleményében sajnálatosnak nevezte a török Államtanács (Danistay) aznap megszületett határozatát, amellyel - mint a főképviselő fogalmazott - "megsemmisíti a modern Törökország mérföldkőnek számító döntéseit", valamint Recep Tayyip Erdogan azon döntését is, hogy a múzeumként szolgáló, egykori székesegyházat a vallási ügyekért felelős hatóság irányítása alá helyezi.

Borrell aláhúzta, a Hagia Sophia jelentős szimbolikus, történelmi és egyetemes értékkel bír. Az ENSZ Civilizációk Szövetsége (United Nations Alliance of Civilizations, UNAOC) nevű szervezetének alapító tagjaként Törökország elkötelezte magát a vallásközi és a kultúrák közötti párbeszéd, valamint a tolerancia és a békés egymás mellett élés előmozdítása mellett - emlékeztetett a főképviselő. (MTI)