h i r d e t é s

A magyar kormány és az "igazság pillanata"

Olvasási idő
1perc
Eddig olvastam

A magyar kormány és az "igazság pillanata"

2020. június 15. - 06:52

 

Az Európai Unió jogi biztosa, aki a brüsszeli bizottság alelnöke is, már többször is bírálta a magyar kormányt, mert átlépi a jogállamiság határait.

Vera Jourova, az EU jogi biztosa - Fotó: MTI/EPA/Laurent Dubrule

Orbán Viktor magyar miniszterelnök kormányát széles körben kritizálták azért, hogy a koronavírus-válságra adott válasz részeként olyan rendkívüli hatásköröket ruházzon rá az országgyűlés, amelyekben rendelet érvényességének nem szabtak határidőt A magyar kormány rendkívüli felhatalmazása június 20-án véget ér – ígérte Varga Judit igazságügyi miniszter. Ez az igazság pillanata lesz! – hangsúlyozta Vera Jourova.

Most a brüsszeli Politiconak elmondta: “ez az igazság pillanata lesz, mert kiderül: a magyar kormány visszatér-e a normális keretek közé vagy pedig fennmaradnak elemek a rendkívüli felhatalmazásból. Ha az utóbbi eset állna elő, akkor azt az Európai Unió problémának tekintené!”

Vera Jourova azt is bírálta, hogy két embert lecsuktak, mert a Facebook-on kritizálták a kormány vírus kezelő politikáját. Mindkettőt hamar elengedték. Vera Jourova, aki maga is került korábban előzetesbe, elmondta, hogy az ilyesmi komoly jogi és emberi problémát jelent akkor is hacsak rövid ideig tart. A brüsszeli bizottság ebben a két esetben nem tervez vizsgálatot, de továbbra is alaposan elemzi azokat a jogi intézkedéseket, melyeket a magyar kormány a vírusválság idején hozott.

7-es cikkely

Mind Magyarország mind Lengyelország esetében folyik a vizsgálat: megsértette-e ez a két tagállam az Európai Unió alapvető értékeit. Mind Budapesten, mind Varsóban azt állítják: ez a beavatkozás a belügyekbe! Brüsszel azonban érvényt akar szerezni a közös normáknak minden tagállamban.

Időzítés

Vera Jourova figyelmeztetése akkor hangzott el amikor az EU tagállamai elosztják egymás között azt a 750 milliárd eurót, mellyel a vírusválságot akarják leküzdeni. Több tagállam azon a véleményen van, hogy az elosztásánál ne csak gazdasági kritériumokat vegyenek figyelembe hanem politikaikat is. Vagyis ebben az esetben mind Magyarország, mind Lengyelország komoly pénzektől eshetnének el, mert jogrendszerűk átalakítása sérti az uniós normákat.

Természetesen mind a magyar, mind a lengyel kormány kész az EU-t zsaroló válasszal: ebben az esetben nem szavazzák meg a válságalap felosztását illetve a közös költségvetést.

Mindkettő konszenzushoz kötött vagyis az EU valamennyi tagállamának el kell fogadnia ahhoz, hogy érvénybe lépjen. (fuhu.hu)


 

h i r d e t é s