A nyarat statisztikailag megúsztuk, egyre csökkent a koronavírusban elhunyt honfitársaink száma, nem jelent meg kimagasló statisztikai adat az újabb koronavírus-megfertőződésekről.

Nem csak a pitypang nyílott ki, hanem az ország is. Volt itt foci eb, amit bátran teltházasra engedélyezett a miniszterelnök úr, megtelt a Balaton emberrel és pisivel és akkora augusztus 20-at gombolt a kormány, amilyet még nem látott a magyar. A nerizálódó Tóth Gabival az élen mindenféle (korábban Müller Cecília-féle szakmaisággal, Rusvai és Merkely doktorokkal megtámogatott) járványszempontból kiemelten fontos elővigyázatosságot mellőzve startol az Eucharisztikus Világkongresszus, amelyet a méregdrága Vadászati Világkiállítás követ, amelyre legalább egymillió látogatót várnak és az egészet megkoronázzák a Szentkirályi Alexandra által bejelentett „Őszi Hacacáréval, amely összehozza Magyarországot”.

Közben Romániában a napi fertőzések száma már ezer fölött jár naponta. A korábbi "laborunk", Ausztria is szigorít és felkészül, természetesen jelenléti oktatással indulunk, de alig lesz oltott gyerek, az egyetemeken felbukkannak a maszkok. Mi meg tapsolunk, mint a hülyék.

Nem célom rémhíreket terjeszteni, és nagyon remélem, hogy a negyedik hullám nem lesz olyan kegyetlen, mint a harmadik. De nem szabad megfeledkezni arról a kutatásról, amely a magyar áldozatok számát igyekezett matematikai modellel megbecsülni az első félév végéig. A Bill és Melinda Gates Alapítvány által támogatott kutatás 31500 halottat jósolt. Viszonylag pontosan becsültek, hiszen pici kis országunk, az utolsó ismert adat szerint 30057 halálos áldozatnál tart.

A koronavírus negyedik hulláma egy pénteki napon fog kezdődni, amikor Orbán Viktor bemondja a Kossuth rádióban. Azután elkezdődik az országgyűlés őszi ülésszaka, innen már nem kellhet sok idő ahhoz, hogy a „133 bátor ember”  megszavazza a következő veszélyhelyzetet. Ha pedig megszavazzák, akkor el nem tudom képzelni, hogy tavasszal az urnákhoz járulhatunk.