Csúnya bukó jöhet: 1,7 millió magyar jövőjével játszanak ezek a cégek
A magyar kis- és középvállalatok (KKV) egy része úgy néz ki, hogy átaludta az elmúlt éveket, nem fordított elég energiát az internetes jelenlétre. - írja a Pénzcentrum
Forrás: Fortepan
A különböző tanulmányok mind egyfelé mutatnak: jelentős potenciál marad parlagon, mivel a vállalkozások nagy hányada még mindig nem úgy használja a digitális technológiát, mint nyugati versenytársaik. A Pénzcentrum annak járt utána, hogyan áll a magyar KKV-k digitális fejlettsége, és ez milyen hatással van a versenyképességükre itthon és külföldön.
Egy időben az unalomig ismételték, hogy az interneté a jövő, a magyar vállalkozók viszont úgy néz ki, ezt nem nagyon hallották meg. Pechjükre viszont a jövő megérkezett, a kis- és középvállalatok viszont lemaradtak.
Az elmúlt években szinte az összes szektort átalakította az internet illetve a közösségi média. Egyre többen intézik a havi nagybevásárlásaikat a neten, mások értékeléseit ellenőrizzük, mielőtt éttermet választunk, a mobilunkra pillantunk rá, hogy megnézzük, dugó van-e a városban, sokan pedig már TV-t is alig néznek, kedvenc sorozataikat inkább letöltik az internetről.
A fenti digitalizációs folyamatra mondott egyelőre nemet a hazai kis- és középvállalati szektor egy jelentős része, ám lépjünk egy pillanatra vissza, hogy lássuk, mekkora is a KKV-k súlya a magyar gazdaságban. Az Európai Unió fokozott figyelemmel követi a szektort, évente készít ezzel kapcsolatban tanulmányt tagországi szinten.
A 2016-os jelentésből kiderül, hogy Magyarországon 520 525 vállalkozás van, melynek döntő többsége (99,8 %) mikro-, kis- vagy középvállalkozás. Ennél azonban fontosabb adat, hogy a pénzügyi vállalatokat nem számítva, a versenyszektorban dolgozó alkalmazottak több mint kétharmada (69,7%), 1 745 916 magyar dolgozik kkv-kban, e vállalatok összevont gazdasági teljesítménye ugyanebben a szegmensben viszont csak 52,5 százalék.
Ez azt jelenti, hogy a nagyvállalatok emberierőforrás-szükséglet szempontjából jóval hatékonyabban működnek, hisz arányaiban kevesebb embert alkalmazva, nagyobb gazdasági értéket termelnek meg.
Bár ez a helyzet a teljes unióra jellemző, az arányok árnyaltabbak. Az uniós kkv-k a pénzügyi szektort leszámítva a versenyszektor munkavállalóinak 66,8 százalékát alkalmazzák, ám a gazdasági javak 57,4 százalékát termelik meg.
A fenti hatékonyság-lemaradást azért lenne fontos lefaragni, mert ha kevesebb emberrel lennének képesek a magyar vállalatok több pénzt megtermelni, akkor több erőforrásuk maradna új üzleti lehetőségek kiaknázására, a fejlődésre és még esetleg a dolgozói bérek növelésére is.
