Ahhoz képest, hogy a világ egyik legfontosabb országának fővárosában sétálok szerda délelőtt, megdöbbentően kihalt a belváros – igaz ugyan, hogy Washington soha nem lüktetett úgy, mint Manhattan, de azért nem gondoltam volna, hogy a Fehér Ház környékéről teljesen eltűnnek a szuvenírárusok, és nekem több sarokig el kell gyalogolnom, hogy nyitva lévő kávézót találjak. Autók is alig járnak, így a sugárutakon néha magányos futók és biciklisek bukkannak fel – katasztrófafilmet lehetne forgatni. - írja a Magyar Hang

És tényleg, több helyütt vagy már bedeszkázták, vagy éppen szerelik fel a boltok, éttermek, egyéb vállalkozások ablakaira a farostlemezeket. Amikor az egyikből meglátják, hogy fényképezem a műveletet, kijön a tulajdonos – nem számonkérően, inkább barátságosan megkérdezi, miért érdekes ez nekem. Újságíró vagyok Európából, válaszolok, a választásokra jöttem. Mitől tart, kérdezem meg tőle, mire elmondja, már a csőd szélére került a válság miatt, és nem hiányzik neki, hogy a berendezést is összetörjék. Kik, kérdezem, mire azt mondja, inkább ne sétáljak erre egy hét múlva, vagyis a választást követő napon, mert szerinte akkor itt cirkusz lesz. 

Sokan gondolkodnak hasonlóan, a belvárosban egyre több földszinti bolt van bedeszkázva.

Forrás: Teller Report

Elképesztő ez abban az országban, melyet a demokrácia egyik mintaországának tartanak a világban. Végletesen polarizálódott ez a társadalom is, ami megkérdőjelezhetővé teszi az alapvető amerikai értékeket. Az egyik ilyen volt a békés hatalomátadás a választási vereséget követően – a Reuters/Ipsos közvéleménykutató négy napja azt mérte, hogy mindkét táborban, vagyis a republikánusoknál és a demokratáknál is legalább negyven százalékos azok aránya, akik nem fogják elfogadni a választások eredményét, ha az ellenfél jelöltje győz. Egész pontosan a Bidenre szavazók 43 százaléka, a Trump-támogatók esetében pedig 41 százalék nyilatkozta ezt, ami egészen riasztó. Szerencsére ennél kevesebben mondták azt, hogy tesznek is valamit, ha az ő jelöltjük kikap: a demokraták 22, a republikánusok 16 százaléka kész az utcai tüntetésre és akár az erőszakra is.

A helyzetet nehezíti, hogy Trump előre már lehetséges választási csalásról beszélt a levélszavazatok nagy száma miatt. Sokan nincsenek meggyőződve arról sem, hogy a hivatalban levő elnök majd önként átadja a hatalmat akkor, ha november harmadikán elveszíti a választást. 

Más nagyvárospkban is zavargásokra készülnek a választások miatt: a Wall Street Journal három hete arról írt, hogy a New York-i rendőrség felkészült a választások utáni „esetleges nyugtalanságokra” – ha Trump veszít, szélsőjobbosok balhézhatnak, ha nyer, akkor a radikális baloldaliak vagy akár a Black Lives Matter mozgalom hívei. Az ország legnagyobb létszámú rendőrsége 35 ezer egyenruhást képzett ki arra, hogyan kezeljék a tüntetőket, akik akár a választási eredmények, akár a Legfelsőbb Bíróság új tagjának kinevezése miatt tiltakozhatnak. Tüntetésből és zavargásból egyébként idén bőven kijutott Amerikának: a George Floyd-ügy után erőre kapó Black Lives Matter mozgalom százezreket vitt utcára, és a tüntetések elég sokszor váltottak át zavargásba.

Michael Harrison, a Baltimore-i Rendőrség tisztje arról beszélt egy interjúban, hogy operatív terveket készítettek és stratégiákat építettek ki arra, hogyan kezelnének akár több egyidejű tüntetést is. Több csapatot képeztek ki: vannak, akik a tüntetők tárgyalásokkal való lecsendesítésére szakosodtak, mások hírszerzési információk feldolgozását tanulták meg, hogy megjósolják, hol és mikor lehetnek zavargások. New Yorkban már biciklis rendőrök is vannak, akiknek az a feladatuk, hogy lépés tudjanak tartani az előlük szaladó tüntetőkkel.

Mindeközben még jobban berobbant az országban a koronavírus-járvány: soha ennyi új fertőzöttet nem találtak az Államokban, mint szerdán, amikor 81 581 friss pozitív teszt készült, és újra ezer fölé ugrott az áldozatok száma is. Az elmúlt egy hétben félmilliónál több új koronavírusos esetet találtak az országban, és megháromszorozódott a kórházi ápolásra szoruló betegek száma is. Az országon belüli statisztikát ráadásul csatatér-államok vezetik, ahol a nagy választási harc miatt vélhetősen sokan fognak elmenni szavazni: a legtöbb új fertőzöttet és napi áldozatot Texasból jelentették (6 ezernél több új eset és 97 halott), a harmadik helyen pedig Florida áll (4 ezer új eset, 65 áldozat). (hang.hu)