Bizonyos szakmai körökben a hozzá hasonló szakmai felkészültségeket nevezik vitriolos éllel ifjú titánnak. Titán, úgy mint „Ti tán tudtok vele kezdeni valamit”.

Mi sem bizonyítja állításunkat fényesebben, mint annak ténye, hogy emberünk az egyetemről egyenesen az egyébként életképtelen Kereszténydemokrata Néppárt soraiba bukott fel.

Dicstelen pályafutása legújabb mélypontját kétségtelenül legutóbb, a már jó ideje szülői és tantestületi kedélyeket felkorbácsoló oktatásügyi nonszensz kapcsán tett kijelentésével érte el. Lássuk be, ehhez azért derekasan meg kellett dolgoznia.

Ahogy arról mi is beszámoltunk az utóbbi években riasztó tendencia jelentkezett az oktatási intézmények igazgatói kinevezése ügyében. A jelek szerint ugyanis nemcsak a tantestület, a szülői munkaközösség akarata, de a megfelelő szakmai alkalmasság nem jelent prioritást az intézményvezetők kiválasztásakor.

Erre volt képes következőket mondani az EMMI parlamenti államtitkára:

„egy évben sok száz igazgatót neveznek ki, és a döntések elsöprő többségével, 99,5 százalékával (ez a szám honnan jött?) mindenki egyetért. Ha bárki úgy érzi, hogy törvénytelen volt az eljárás, akkor jogorvoslattal élhet, de úgy tudom, az eljárás törvényességét senki sem vitatta egyik esetben sem”

Ahogy a Magyar Narancs munkatársának, úgy nekünk sem világos, hogyan lehet 99,5%-os elégedettség egy minimum kétfelé szakadt országban.

Rétvári további állítása, miszerint törvénytelenség esetén bárki élhet jogorvoslattal, akár igaz is lehet, de – egyúttal megindokolva a mondat második felének tartalmát is – ki az az életunt, pályájával nem törődő egyén, aki pénzt, energiát fektet abba, hogy megpróbáljon jóvátételt kicsikarni egy olyan kormányból, amelyik a saját, torz törvényeit is csak akkor tartja be, ha abból pénze származik?!