Magyarországon a pedagógus-ellátottságra egyszerre jellemző a hiány és a pazarlás – derül ki a hvg.hu-n publikált friss kutatásból. A felmérés legfontosabb megállapítása: már ma is aggasztó mértékben hiányoznak szaktanárok a rendszerből, és a helyzet csak romlik.

Magyarországon a pedagógusellátottságra, illetve az esetleges tanárhiány mértékére nehéz konkrét választ adni, mert az elérhető adatok ellentmondásosak – derül ki az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete által kezdeményezett, a T-Tudok oktatáskutató cég által végzett kutatásából. A területre egyszerre jellemző a hiány és a pazarlás. A tankerületek eseti módon és nem transzparensen határozzák meg, hogy melyik iskolában mennyi státuszt engedélyeznek, mivel nincs erre vonatkozóan átlátható szabályozás, míg a kötelező óraszámokra, illetve a helyettesítésekre vonatkozó szabályozás igen rugalmas.

A kutatásban megkérdezett intézményvezetők válaszai alapján kiderült: az iskolák

• 43 százalékában nincs elég matematikatanár,
• egyharmadában nincs elég szakmai tanár, természettudományos tanár vagy tanító,
• egynegyedében pedig nincs elég informatika és idegennyelv-tanár.
• Bár igény lenne iskolapszichológusra, ifjúság és családvédelmi felelősre, szociálpedagógusra, de az iskolák több mint felében nincs erre státusz.

A felmérés megállapítja, hogy a pedagógusok túlterheltek, pedig csak 27 óra a heti átlagos tanítási idő. Az iskolák gyakran pályakezdők, gyakornokok alkalmazásával igyekeznek kezelni a helyzetet, és sok a helyettesítés. A hátrányos helyzetű régiókban viszont már ezek az pótmegoldások sem állnak rendelkezésre. Míg átlagosan az intézmények több mint felében (55 százalék), addig a hátrányos helyzetű iskolák háromnegyedében van betöltetlen álláshely.

Ugyanakkor pazarló is a rendszer, mert

• sok a kis méretű iskola,
• nagy a tananyag,
• sok a tantárgy.

Egy hatékonyabb rendszer felé való elmozdulást azonban gátolja a pedagógusok alacsony mobilitása, rugalmatlansága is. Aggasztó, hogy kevés fiatalt vonz a pedagóguspálya.

Mint az Szél Bernadett független országgyűlési képviselő adatigénylésére a napokban kiderült, harmadára csökkent a pályakezdő pedagógusok száma két év alatt.

A friss kutatás is hasonló képet mutat: a pedagógusképzésben végzettek csak alig valamivel több mint harmada (37 százaléka), évi 1600 fő helyezkedett el a végzés után a szakmában.

• A pedagógusok bére 66 százaléka a diplomások átlagának itthon, miközben az OECD-átlag 90 százalék, ráadásul
• a fizetési csúcs eléréséhez 40 évet kell tanítaniuk a magyaroknak, az uniós átlag ezzel szemben 25 év.

Leszögezik, hogy bár a pedagógus-életpályamodell 2014-es bevezetése átmenetileg emelkedést hozott, az elmúlt négy évben az oktatásban kisebb mértékben nőttek a bruttó keresetek, mint a nemzetgazdaságban, így a nemzetgazdasági átlagkeresettől 2020-ban már több mint 10 százalékkal elmaradtak a pedagógus keresetek. Az életpályamodell gyengeségét mutatja ráadásul, hogy a minőségi pedagógusi tevékenységeket, a korszerű, innovatív vagy a pedagógusközösség számára fontos tevékenységeket nem díjazza, és a valós munkaterhelést sem ellentételezi.

Elsősorban az érettségi elnököket, szakfelügyelőket és vezetőket díjazza, és emellett kompenzálja a hátrányos helyzetű iskolákban tanítókat (minőségi és mennyiségi elvárás nélkül). A hatékony és eredményes oktatási rendszer kialakításához, a T-Tudok szakemberei szerint három területen kell egyaránt előrelépni.

1. Biztosítani kell a megfelelő színvonalon és mennyiségben a pedagógusokat, amihez drasztikusan meg kell emelni a béreket, elsősorban a kezdőszakaszra koncentrálva. Ahhoz, hogy ez a béremelés fenntartható legyen.
2. Meg kell szüntetni a pazarló struktúrát, hatékonyabb iskolahálózati ellátottságra és a komplex rendszert menedzselni tudó kompetenciák fejlesztésére is szükség van.
3. Harmadrészt pedig a pedagógusszakma presztízsének emeléséhez minőségi pedagógusképzés és a szakmai autonómia is elengedhetetlen.

(Infostart)

A kutatás a meglévő adatbázisok (TALIS, PIAAC KIRstat, bértarifa-felvétel, országos kompetenciamérés, DPR) és nemzetközi és hazai szakirodalom másodelemzése mellett elsődleges adatfelvétel is történt: összességében mintegy 1500 pedagógus és 180 vezető vagy vezetőhelyettes, valamint 600 pedagógushallgató válaszolt az online kérdőívekre és mintegy 30 interjú készült intézményvezetők, pedagógusok és egyéb oktatási szakértők körében.