Az állam egészében is túl sokat költ, nem készített egyensúlyi költségvetést a bő esztendőkben, pedig a közigazgatás nem hatékony, és most a német lejtmenet Magyarországot is lehúzhatja. Elfogytak a tartalékok és nincs esély arra, hogy a magyar vállalatok tőke exportőrré váljanak - festett nem túl optimista képet Bod Péter Ákos közgazdász, egykori miniszter, egyetemi tanár, az MTA doktora a magyar gazdaságról. Ő szerinte az orbáni hétpontos családvédelmi akcióterv miatt vészcsengőnek kell szólnia.

A legfontosabb szempontjuk a növekedés. Jó és rossz időben egyaránt segítik a gazdaság bővülését.

Ám ha a ciklus fellendülő szakaszában, amikor a cégek amúgy is beruháznak, az emberek költenek, az építőipar is dinamikusan fejlődik, és erre az állam még rá is segít, akkor túlfűti a gazdaságot

- kezdte Bod Péter Ákos a magyar gazdaság értékelését a Népszavának adott interjújában.

Az egykori MNB-elnök szerint eddig kegyelmi időszak - mondhatni aranykor - volt, amely hajtotta a gazdasági növekedést: Európában a kamatok rendkívül alacsony szintre süllyedtek, a nyersanyagárak zuhantak, és közben az európai exportpiacaink felszívták a magyar árut, a magyar külkereskedelem cserearányai javultak, valamint hatalmas mennyiségű uniós forrás érkezett be. Viszont a közgazdász úgy látja, hogy a magyar kormány túlhajtotta a bővülést, mert az állam minden módon ösztönözte azt, ezért deficites költségvetéssel működött az elmúlt években.

Mára azonban ez a kegyelmi időszak elmúlt. Ilyenkor látszik, hogy amikor amúgy is jól ment a gazdaságnak, nem kellett volna nyomni a gázt, lehetett volna például egyensúlyi költségvetést készíteni

 - fogalmazott Bod Péter Ákos, aki szerint ebben a korszakban kellett volna egyensúlyi, nem deficites költségvetést tartani, mert most jön a fordulat, amelyben a Magyarország számára fontos európai - kiváltképp a német - gazdaság lassítani kezd. Márpedig ebben az időszakban nem marad gazdaságösztönző eszköz sem a kormány, sem a jegybank kezében, mert lényegében két végén égették a gyertyát.

A jegybank akkor kényszerül kamatemelésre, amikor a gazdasági ciklus lejtmenetbe vált. Vagyis fűtés helyett a hűtést kapcsolja be. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a magyar állam nagyon költséges, gazdálkodása nem hatékony, és mindezt tetézik a presztízs-beruházások, amelyekhez újabban határon túli drága projektek is társultak

- foglalta össze a közgazdász. Ráadásul most egy olyan időszak jön az Európai Unióban, amelyben a nyugati befizető tagállamok nem biztos, hogy a déli és a keleti tagállamok felzárkóztatását akarják fizetni, ráadásul ez a bizonytalan kimenetelű brexittel is párosul.

A mai ismeretek alapján lehet látni, nem tragikus, de az aranykor után az ezüstkor jön. Az uniós források várhatóan szűkülnek, a feltételek szigorodnak, például kevesebb lesz a vissza nem térítendő forrás, és inkább nagyobb arányt tesz ki a kedvező kamatozású hitel

 - magyarázta a közgazdász.

A kormány családtámogatási kedvezményeiről, melyeket múlt héten jelentett be Orbán Viktor - köztük a nők első házasságában születendő első gyermeke után járó 10 millió forintos kedvezményes hitelről -, azt mondja, hogy elsőre jól hangzanak, de másodjára meg kell szólalnia a vészcsengőknek.

Alapigazság, hogy hitelt csak az vegyen fel, aki tudja, hogy mire veszi fel, és azt is tudja, miből fogja vissza fizetni, ha eljön annak az ideje

- mondta el Bod Péter Ákos az interjúban, mert szerinte nem jó, ha fiatalok úgy kezdik a közös életüket, hogy az államtól várnak támogatást, ahelyett, hogy leginkább a saját lehetőségeiket és várható családi viszonyaikat gondolnák végig, mivel ez a hitel sem ingyenpénz, vissza kell fizetni a támogatást. Szerinte a lépés nem ösztönzi a családi gazdálkodást. Viszont még nehéz konkrétumok szintjén beszélni a bejelentett támogatásokról, mert azoknak részletei nem, csak az irányelvei ismertek.

Arról, hogy a miniszterelnök az évértékelőjén azt kérte a magyar vállalkozóktól, hogy terjeszkedjenek a világban és 10 éven belül az ott megtermelt profitjukat hozzák haza, szerinte még gondolatkísérletnek se jó a jelenlegi körülmények között.

Akkor lehetne realitása, ha a magyar vállalkozók nagymértékben exportálnak tőkét, azzal külföldön nagy nyereségre tesznek szert, és azt jövedelemként hazahozzák

 - mondta az egykori jegybank-elnök, aki szerint ehhez Magyarországnak kiemelkedő tőke-exportőrré kellene válnia rövidtávon, miközben a külföldi befektetés a hazai vállalkozók részéről azt jelentené, hogy itthon rosszak az érvényesülési lehetőségeik.

Ez a gondolat-kísérlet nem komoly ügy, de bevilágít a döntéshozók fejébe, és megmutatja, hogy ezek a politikusi mondások nagyon elszakadtak a piacgazdaság logikájától.

Voltak már hasonló bombasztikus bejelentések egymillió hazai munkahelyről, jövedelmi utolérésről, térségi vezetőszerepről.

Ha egy ilyen mondat elszáll a szélben, nincs baj, de ha a szervilis apparátus mindent megtesz a megvalósításért, vagy az adatokat igazítja a vágyakhoz, akkor az ilyen visszahull a fejünkre, és nagyon fájhat nekünk

- fogalmazott Bod Péter Ákos.

napi.hu