A külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló magyar szabályozásnak is ez a célkitűzése, amelynek jogszerűségét a bíróság mai ítélete megerősítette

- hangsúlyozta Varga Judit.

A kormány álláspontja továbbra is az, hogy a magyar szabályozásban előírt nyilvántartásba vételi és közzétételi kötelezettségek nem nehezítették meg a támogatott szervezetek finanszírozását vagy működését - közölte a miniszter, hozzátéve, hogy a bíróság ítélete nem hivatkozik egyetlen konkrét adatra vagy bizonyítékra sem, ami ilyen hatást igazolna.

A miniszter elmondta:

jogos elvárás a társadalom részéről, hogy a civil szervezetek finanszírozásuk forrására is kiterjedően átláthatóan működjenek. A kormány a bíróság ítéletére is figyelemmel biztosítani fogja az ehhez szükséges eszközöket.

Az Európai Unió is vezet átláthatósági nyilvántartást a döntéshozókat befolyásolni kívánó szervezetekről, és 2016-ban éppen a csütörtöki ítélethez vezető kötelezettségszegési eljárást megindító bizottság terjesztett elő egy kötelező átláthatósági nyilvántartás bevezetésére irányuló javaslatot

- mutatott rá Varga Judit.

Az Európai Unió Bírósága június 18-án kihirdetett ítéletében a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló magyar törvény és az uniós jog összhangjáról foglalt állást. A bíróság hangsúlyozta, hogy az egyesületi finanszírozás átláthatóságának növelésére irányuló célkitűzés közérdeken alapuló nyomós indoknak minősülhet.

Egyes civil szervezetek ugyanis az általuk követett célokra és a rendelkezésükre álló eszközökre tekintettel olyan jelentős befolyást gyakorolhatnak a közéletre és a nyilvános vitára, amely alapján indokolt, hogy a finanszírozásukra az átláthatóság biztosítására irányuló intézkedések vonatkozzanak, különösen amennyiben a finanszírozás unión kívüli országból származik

- ismertette az igazságügyi miniszter.

(MTI)