h i r d e t é s

Van pénz stadionokra - átlagosan 73 százalékkal nőtt az áruk

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Van pénz stadionokra - átlagosan 73 százalékkal nőtt az áruk

2021. március 13. - 17:43

 

A legdrágább hazai kiadvány a Magyar Közlöny, amelyben rutinszerűen közlik a futballstadionok építési költségeinek emelkedését.

Orbán Viktor egy kormányrendelet révén 19,1 milliárd forintban határozta meg a Beruházási Ügynökség nyíregyházi stadionnal kapcsolatos költségkeretét. A közbeszerzés értelmét megkérdőjelező mutató, hogy a győztes pályázat 13,7 milliárdos ajánlattal lett befutó: most ezt emelték meg nagyjából hatmilliárd forinttal. Ami két okból lehetséges: az építkezés során megváltozott megrendelői igények miatt, vagy pedig a győztes eleve nyomott árat határozott meg a konkurencia piacról való kiszorítása érdekében. Amit azért vállalhatott, mert remélte/sejtette/tudta, hogy a tendergyőztes pályázatot utólag a kabinet kisegíti néhány milliárddal.

Amennyiben utóbbi feltételezés helytálló, akkor még a NER-ben is ritka belső bizalmi körben kell lennie a győztesnek. Jelen esetben a már több kormányzati gigaberuházásban (például a Puskás Aréna építésében) is szerepet kapott cégnek, az Épkar Zrt.-nek. Amelynek tulajdonosa korábban Mészáros Lőrinc családtagjaival is üzletelt, ami nyilván nem bizonyíték, de ártani aligha árthatott a pályázat elbírálásakor…

De igazán már nem is az a kérdés, hogy a pályázó a nyíregyházi komplexum esetében előre számolt-e az utólag megemelt költségvetési milliárdokkal, hiszen ez hétköznapi gyakorlat a stadionok esetében. A rendszer lényege, hogy a NER-be kevésbé bekötött vagy a piacról élő független vállalkozások lehetőleg ne kerüljenek az állami megrendelések közelébe.

A Népszava gyűjtése szerint – amely csak és kizárólag a nyilvánosan elérhető adatokat összegezte – egyetlen olyan stadionépítési projekt volt az országban (a kaposvári), amelyik olcsóbb lett a tervezett összegnél.

Egészen kirívó árazásokkal találkoztunk, amelyek a tervezetthez képest nagyságrendekkel magasabb összeget emésztettek fel. A túlárazás gyanúját eloszlatni nem igyekvő kivitelezők és a hatalom összejátszása nehezen érhető tetten, ráadásul a vád könnyen cáfolható: a megváltozott műszaki tartalom éppúgy indok lehet a költségnövekedésre, mint az építkezés közben váratlanul felvetődött és előre nem látható építészeti problémák felbukkanása. Ezek elbírálása, műszaki ellenőrzése nyilván nem újságírói, sokkal inkább ügyészségi feladat lenne, de ilyennel egyelőre nem találkoztunk a joggyakorlatban. Ugyanakkor a tendencia feltárása és bemutatása is elegendő lehet annak bizonyítására, hogy rendszerszintű áremelkedések tanúi vagyunk. Az Orbán-kormány csak a stadionépítési projektre 367 milliárdot költött már.

A listavezető a Puskás Aréna, amelyik a kiindulási pontként bejelentett 100 milliárd helyett 190-ből épült fel, ami már a vizes világbajnokságra felhúzott Duna Aréna körüli zűrzavart idézi, pedig arról mindenki azt hitte, nem ismétlődhet meg. És még ez is kétmilliárddal növekedett volna, amennyiben utólag megépítik a VIP-vendégeknek (a politikusoknak, oligarcháknak) tervezett alagutat, hogy a „védett személyeknek ne kelljen keveredniük” a szurkolókkal. Ugyan ezt a tervet a nemzetbiztonsági bizottság jobbikos elnöke keresztülhúzta, de szinte biztos, hogy nem végleg.

A fehérvári stadion majdnem tízmilliárdos árnövekedését már menet közben a váratlan építészeti problémákkal magyarázták, a stadion átadása késett vagy fél évet, utána pedig az ivóvízrendszer bakteriális fertőzése miatt csúszott a használatba vétel.

Eredetileg 5 milliárd forintból tervezték felhúzni az időközben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek minősített kispesti Honvéd-stadiont, de csak 11,7 milliárdért találtak rá kivitelezőt. Egy újabb kormányhatározat szerint azonban az új arénáért akár 17 milliárdot is kiszámlázhat a NER-közeli vállalkozó. Az azóta kivásárolt tulajdonos, George F. Hemingway az építkezés előtt azt nyilatkozta, hogy „csak Bajnokok Ligája-döntőt nem tudunk majd rendezni benne, azon kívül viszont mindent”. A 8200 ülés látványosan túlméretezett beruházás képét mutatja, hiszen Kispesten jóval háromezer alatt volt az átlagnézőszám.

A Ferencváros kivételével szinte mindenhol az igényeket messze meghaladó, túlméretezett stadionok épültek. Debrecenben konkrétan csökkent a nézőszám, miután a régi arénából az új, húszezres stadionba költöztették a csapatot. Nyilvánvaló, hogy ezek a stadionok soha nem fognak telt házzal működni, ellenben fenntartásuk messze meghaladja az üzemeltetők lehetőségeit. A klubok pedig ezt a terhet sorban ráterhelik az államra, vagyis a magyar futballba áramoltatott közpénzesőnek soha nem lesz vége. Az abszolút csúcs Szigetszentmiklós, ahol úgy kezdtek stadiont építeni, hogy a csapat is megszűnt, jelenleg 420 millióért árverezik a befejezetlen torzót, ami a pénzkidobás egészen értelmezhetetlen szintje.

De Szombathely majdnem hatmilliárdos többlete is élcsoportot ér (az üzemeltetés pedig már ott is az államkasszát terheli), és a 3-5 milliárdos áremelkedés teljesen elfogadott a kisebb játszóhelyek építésekor. Egy stadion a tervezőasztalon megálmodott összeghez képest átlagosan 73 százalékkal kerül többe, mire az aranylábú gyerekek kifutnak a gyepre. (nepszava.hu)


 

Kommentek

h i r d e t é s