Azt is hozzátéve, hogy az orosz és az izraeli titkosszolgálatokat jobban zavarta a férfi magyarországi működése, mint a „jenkiket”.

Amióta a Paharon-sztori érett gyümölcsként az ellenzék ölébe hullott, több említésre méltó dolog is történt a témában. A Magyar Nemzeti Kereskedőház szerződést bontott a szaúdi milliárdossal, Orbán Viktor pedig Harangozó Tamás (MSZP) kérdésére elismerte a parlamentben, hogy már találkozott a „professzorral”, akiről elmondta: az illetékes magyar szervek nem találtak nála nemzetbiztonsági kockázatot.

Aztán kiderült, hogy a kőrözött arab befektetőtől nem vettek ujjlenyomatot a magyar hatóságok, így nem szerepel a nyilvántartásainkban, holott magyarországi tartózkodásának előfeltétele lett volna az arcképmás-készítés és az ujjlenyomat-rögzítés is. Mindez összefüggésben van Pharaon vízumkérelmével, amelyet történetesen nem ő, hanem Jordánia tiszteletbeli konzulja nyújtott be az illetékesekhez.

Külön érdekesség, hogy ha minden szabályszerűen történt, akkor a Külügyi bizottság kormánypárti többsége miért szavazta le a hét elején azt a szocialista kezdeményezést, amely azt követelte, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter mutassa be – miként az MSZP közleménye fogalmaz – a kormánnyal üzletelő "szaúdi bűnöző vízumszerzésének dokumentumait”. A kormányfő egyébként úgy vélekedik az ügyről, hogy a magyar belpolitika ezúttal egy amerikai titkosszolgálati játszma terepe.

Valami Amerika

Ezt követően jelentette ki Colleen Bell amerikai nagykövet az ATV Szabad Szemmel című műsorában, hogy

„nincs itt semmiféle játszma”, Ghaith Pharaon egy körözött bűnöző, és mihamarabb bíróság elé kell állítani.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig erre reagálva fejezte ki értetlenségét az atv.hu-nak amiatt, hogy ha az amerikai fél annyira veszélyes bűnözőnek tartja a szaúdi milliárdost, akkor miért nem kérték soha a magyar hatóságoktól a letartóztatását.

Kormányzati forrásaink is azt erősítgették kérdésünkre, hogy az ötlet, miszerint Pharaon nemzetbiztonsági kockázatot jelent hazánknak és azzal ütni lehet a magyar kormányt, egyenesen Amerikából érkezett, konkrétan az amerikai szolgálatok házon belüli vitája csapódott le így, miután kiszivárgott, hogy az üzletember ellen valamilyen akciót készülnek foganatosítani.

Mint informátorunk elmondta, ugyanakkor az amerikai fél még csak annak megállapítását sem kérte soha, hogy ez a Pharaon az a Pharaon-e, aki nemzetközi kőrözés alatt áll, aminek persze az is oka lehet, hogy tudják: a férfit 8-10 féle néven és személyes adat-variánssal tartják nyílván a nemzetközi bűnüldöző szervek.

Az amerikaiak közömbössége elegendő indok volt tehát, hogy a nemzetgazdaságnak egyébként kifejezetten hasznos befektetéseket eszközlő üzletember zavartalanul folytathassa tevékenységét hazánkban.

Izraelt zavarja?

Ezt az anyagi szempontú megfontolást emelte ki nekünk egy nemzetbiztonsági forrás is, aki szerint a magyar szolgálatok éppen az „idetalicskázott” milliárdok miatt végeztek komoly kockázatelemzést Pharaon magyarországi tartózkodásának vonatkozásairól, és arra jutottak, hogy ha az amerikaiaknak „mindenféle kőrözések” ellenére üzletelhetnek vele, akkor ebből a nekünk sem lehet különösebb problémánk. Úgy látszik tévedtek – mondja informátorunk – de nem abban, hogy a rovott múltú milliárdos, mekkora nemzetbiztonsági kockázatot jelent, hanem abban, hogy az amerikaiak szemet hunynak majd a fúzió fölött.

Ha ugyan az amerikaiak voltak, akik kiszivárogtatták a kormány kötődéseit az üzletemberhez. Forrásunk ugyanis sokkal valószínűbbnek tartja, hogy orosz vagy izraeli beavatkozást kell keresni a háttérben. Érvelése szerint

Izrael érthető okokból szemmel tartja a térségben megvalósuló arab befektetéseket, amelyeket az indirekt iszlamizáció részének tekint, különösen egy akkora zsidó közösséggel rendelkező ország esetében, mint hazánk.

Hidegháború 2.0

Az oroszok pedig azért ellenérdekeltek Paharon magyarországi „beágyazódásában”, mert nem kizárható, sőt az eddig tapasztalt passzív amerikai szemlélődésből szinte egyenesen az következik, hogy a szaúdi férfi szabad mozgásának primer oka az amerikai szolgálatokkal való együttműködés. Más magyarázat ugyanis nincs arra, hogy 25 éves kőrözés ellenére, miért utazgathat még a nagyvilágban – vallja forrásunk, aki

egy moszkvai, kvázi hidegháborús manővert is el tud képzelni az események láncolata mögött, és azt reméli, hogy a Trump adminisztráció beélesedésével térségünk ütközőzóna jellege fokozatosan relativizálódik.

Mindezek ellenére úgy gondolja, hogy ha a magyar állam mégoly’ szívesen fogadja is az arab tőkét, nem lett volna szabad kormányzati szinten is üzletekbe bonyolódnia Pharaonnal. Ráadásul a miniszterelnök sem kényszerült volna magyarázkodásra, ha a szolgálatok, vagy az azok jelentéseit „tolmácsolók” kellő alapossággal tájékoztatják a fenyegető kockázatokról.

A Fidesznek egyébiránt nem annyira fájdalmas a Paharon-botrány, mivel úgy tereli el a figyelmet a meghiúsult alkotmánymódosításról és az urizálós gumicsontokról, hogy közben nem kell amerikai bosszútól, vagy leckéztetéstől tartani. Emlékezzünk csak mekkora vihar kerekedett a kitiltási ügyből, és mekkora lehetett volna ebből, ha ehhez magasabb rendű érdeke fűződik az USA-nak.

atv.hu