h i r d e t é s

Válságban van az állami egészségügy, a MOK első javaslatai

Olvasási idő
6perc
Eddig olvastam

Válságban van az állami egészségügy, a MOK első javaslatai

2022. május 24. - 10:51

A Magyar Orvosi Kamara elnöksége levelet küldött Pintér Sándor belügyminiszternek múlt héten, miután az új kormányban a tárcavezetőhöz tartozik az egészségügy. 

A kép illusztráció! - Forrás: MTI

Ebben vázlatos felsorolást ad a MOK arra vonatkozóan, hogy milyen beavatkozásra van szükség az ágazat érdekében. Meglátásuk szerint a programalkotás kormányzati feladat, a kamara viszont segítséget nyújt ebben. A javaslataik között szerepel például az állami és magánellátás összehangolása. Meg kell vizsgálni, hogy a közforrások milyen módon és feltételekkel kerülhetnek a magánszolgáltatókhoz. - írja a Portfolio

Miniszter úr azt kérte, hogy most nyissuk tágabbra a gondolkodás kereteit, és alternatívaként felvethetünk az eddigi joghelyzettel, gyakorlattal nem konform javaslatokat is - kezdődik a MOK elnökségének levele, ami arra utal, hogy a minisztériumban elkezdődött az egészségügy átalakításával kapcsolatos gondolkodás.

Emlékeztetnek az Orbán Viktornak címzett levelükre, melyben azt írták, hogy az ágazat sodródásként éli meg az elmúlt időszakot: nem volt ismert, megvitatott „mesterterv”. Értékelésük szerint a történelmi jelentőségű orvosi béremelés hatásfoka a várt alatt maradt, mert nem egy program eszköze volt.

Az egészségügy komplex rendszer, amelyben érdemi, eredményes változtatások csak a szabályozások, beavatkozások összehangolt kezelésével érhetők el - mutatnak rá.

Úgy értékelik, hogy a korábban is alacsony hatékonysággal, KORSZERŰTLENÜL MŰKÖDŐ KÖZÖSSÉGI EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY UTÁN VÁLSÁGBAN VAN.

Majd sorolják a problémákat:

  • A korábbi, részben informálisan működő betegutak szétzilálódtak,
  • a várakozási idők számos területen extrém módon megnyúltak,
  • egyes ellátások közel elérhetetlenné váltak és számos területen munkaerőhiány lépett fel.
  • A dolgozói korfa torz, az utánpótlás erősen hiányos, főként a szakdolgozói területen komoly munkaerőhiányvan.

A közellátás rendszere sem hosszú, sem rövid távon jelen formájában nem tartható fenn, ésjelentős kiigazításra, átalakításra szorul - javasolja a MOK elnöksége, akik ezért egy Semmelweis tervvel összemérhető részletességű program elkészítését látják célszerűnek.



Forrás: Portfolio

Javaslataik lényege:

  • Fel kell mérni a mostani tényhelyzetet, adatalapon: az egészségügy valós folyamatait, ezek költségét, illetve a tényleges kapacitásokat, ezek tényleges kihasználtságát, a munkaerő-ellátottság adatait ismerni kell.
  • A magánegészségügyről nincsenek adataik.
  • A NEAK által finanszírozott intézményekben sem ismerjük a valós tevekénységet.
  • Az ellátórendszer szerkezeti átalakítására van szükség.
  • A szerkezet önmagában nem reformálható, ezzel együtt kell változnia a rendszer működésének és szabályozásának.
  • A HR struktúrában a legfontosabb feladat a szakdolgozók állományának mennyiségi és minőségi fejlesztése.
  • A nővérbéremelés folyatása elkerülhetetlen, de külön kiemelt bérezését kell biztosítani a diplomás ápolóknak (APN).
  • Orvosi vonalon valójában nincs globális létszámhiány, de egyes szakterületeken van munkaerőhiány, és ezt egyre növeli a közszférában a magánszféra agresszív növekedése.
  • A szakképzés átalakítása fontos. A klasszikus, kizárólag szakvizsgához kötött képesítések mellettfelértékelődnek a részkompetenciákat adó licencvizsgák.
  • Otthoni ápolás és hospice ellátás fejlesztése.
  • A betegutak újraszabályozására van szükség, ehhez a kérdéskörhöz tartozik az online, egységes előjegyzési rendszer, amelytől eltérni csak külön indoklással lehet (várólisták).
  • Meg kell újítani a minimumfeltételeket. A valós igényekhez, kapacitásokhoz, korszerű szabályozási feladatokhoz társítva. A mai minimumfeltételek ideáltipikusan készültek, azaz nem a reális helyzetet, hanem a vágyott helyzet rögzítették, és így gyakorlatilag valamennyi intézmény megszegi őket valamelyik ponton és időpontban.
  • Az Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ megalakulásával lehe tőség kínálkozik az egészségügyi informatikai nyilvántartó rendszerek összehangolására, a betegellátás - jelenleginél még hatékonyabb - támogatására.
  • a telemedicina hatékonyabb támogatása mind az orvos nélküli térségek pótlólagos alapellátása érdekében, mind pedig a különféle diagnosztikai eszközök és betegnél otthon viselhető/használt orvostechnikai eszközök adatainak központi feldolgozásával és tárolásával, betegadatokhoz csatolásával.
  • támogatni kell a mesterséges intelligenciára épülő alkalmazások, kutatások és terjedését az orvosi munka támogatása érdekében,
  • műtéti és szakvizsgálati központi előjegyzési rendszer kialakítása a várólisták hatékonyabb ledolgozása és hatékony betegirányítás, egyenletes betegelosztás érdekében
  • betegelégedettségi és szakmai minőségi mutatók mérésének, elemzésének az informatikai és szervezeti hátterének megteremtése
  • központi egészségügyi dokumentumtár létrehozása
  • A finanszírozásban elengedhetetlen a reális - valós költségek elismerése
  • minőség és mennyiség (teljesítmény) alapú indikátorokra épülő teljesítményarányos bérezés kerül bevezetésére, a kikerülő illegális motivációt (hálapénz) legális és transzparens ösztönzéssel pótolva
  • Az alapellátás fejlesztésben ezért többféle modell, működési - szervezési forma együttélésére kell felkészülni, és azokat kell kiemelten támogatni, akik a korszerűbb működésre akarnak átállni.
  • A tartósan betöltetlen praxisok száma folyamatosan nő, de ezen a területen gyors javulást lehet elérni a fenntarthatatlan praxisok felszámolásával, összevonással, praxishatárok kiigazításával.
  • A szakorvosi feladatok integrálási lehetősége az alapellátásba
  • Az alapellátás megerősítése szakdolgozók, diplomás ápolókkal, más segítőkkel
  • A népegészségügyi (közegészségügyi - járványügyi) rendszer szervezeti megerősítése, az ÁNTSZ eredeti szervezetének és jogosítványainak visszaállítása.
  • A magyar lakosság egészségi állapota rosszabb, mint ami az ország gazdasági - kulturális helyzetéből vagy a magyar egészségügy teljesítményéből, hozzáférésből következik. Ez elsősorban a népegészségügyi rendszer gyengeségével és a lakosság alacsony egészségtudatosságával magyarázható.
  • A MOK alapvető állítása, hogy a köz- és magánszféra viszony rendezésének alapja egy megfelelőminőségű és hozzáférésű közellátás.
  • A két szféra merev szétválasztása nem működik, illetve káros.
  • A létező tiltások ellenére működik szabályozatlan és ellenőrizetlen együttműködés a két szféra között, de nem rendszerszinten.
  • A magánegészségügy jobb megismerése érdekében az EESZT-n keresztül ennek a szektornak is elemezni kell a teljesítményét, igénybevételét, annak dinamikai változásait, de monitorozni kell az ellátás minőségét is.
  • A magánegészségügy terjedése már olyan méretet öltött, olyan tömegű, hogy visszaszorítása esélytelen, és nem is lenne a nemzetközi trendekbe illő. Ezért a magánegészségügyet az egészségügyi rendszer részének kell tekinteni, és a közszférával nem konkurens, hanem szinergista viszonyba kell hozni.
  • A két szféra jól szabályozott átjárhatóságát, ellenőrzött, transzparens, betegérdekű együttműködését kell elérni egységes szakmai szabályozással és erős ellenőrzéssel.
  • Meg kellene vizsgálni, hogy a közösségi egészségügyben a magánforrások befogadásának milyen lehetőségei vannak.
  • A magánegészségügybe hatalmas lakossági forrás áramlik, és ez ma gyakorlatilag elkerüli a közszférát. Célul kell kitűzni, hogy a közösségi egészségügy is tudjon nagyobb mértékben fogadni magánforrásokat oly módon, hogy ez segítse a rendszer transzparenciáját, csökkentse a szürkegazdaság felé sodródását, de ne sérthesse az ellátás igazságos hozzáférését.
  • Meg kell vizsgálni azt is, hogy közforrások milyen módon és feltételekkel kerülhetnek a magánszolgáltatókhoz.
  • A Magyar Orvosi Kamara elnöksége azt a lehetőséget nem tartja károsnak, ha a szektorsemleges finanszírozás elvét alkalmazva a közfeladatokat vállalkozások, magánszolgáltatók látnak el.
  • Kockázatot ott jelenthet mindez, ahol egy szűk szegmensben a magánszféra monopol helyzetbe kerül, így a közszféra kiszolgáltatottá válik.
  • Meg kell vizsgálni azt is, hogy a várólista ledolgozás vagy lokális ellátási hiányok felszámolása érdekében is bevonhatók legyenek vállalkozások a közellátásba.

(Portfolio)


 

Kommentelne? Kattinson ide!

h i r d e t é s