Hiába emelkedtek 2018 első 11 hónapjában a fogyasztói árak átlagosan mindössze 2,9%-kal, sokan okkal érezhetik úgy, hogy ennél sokkal drágább lett számukra az élet. Albérletben élsz? Sűrűn jársz autóval? Sokat eszel, főleg gyümölcsöket és zöldséget? Dohányzol és/vagy rendszeresen fogyasztasz alkoholt? Szeretsz sokat étterembe járni és kikapcsolódni? Ha igen, akkor egy pillanatig se higgy a hivatalos számnak. - írja a Portfolio

Két hete tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal a novemberi inflációs adatot, amiből kiderült, hogy jelentős fordulat következett be az elmúlt hónapok emelkedő inflációs trendjében: az éves árindex az októberi 3,8%-ról (közel hatéves csúcsáról) 3,1%-ra esett.

Az index visszaesése mögött az olajárak nagy esése állt (amit tovább fokozott a bázishatás, vagyis, hogy egy éve novemberben épp felfelé mozdultak az olajárak). Az alapfolyamatokat megragadó maginfláció alakulásában ez a visszaesés ugyanakkor egyáltalán nem látszott, sőt, rövid bázison inkább erősödés tapasztalható.

A 2018-as év első 11 hónapjának statisztikái alapján megállapítható, hogy idén átlagosan 2,9%-kal emelkedtek a fogyasztói árak. A KSH részletes adatai elnézve azonban jelentős különbségek adódnak az egyes termékcsoportok között.

Mivel a KSH egy átlagos fogyasztói kosárban betöltött súlyuk alapján számolja az egyes termékekből az átlagos infláció mértékét, ezért sokaknál előfordulhat, hogy ettől jelentősen eltérő áremelkedést érzékelnek pénztárcájukon keresztül.

A KSH fogyasztói kosarában közel 21%-os részesedése van az élelmiszereknek, akik viszont havi jövedelmük ettől magasabb részét fordítják erre a termékcsoportra, azok okkal panaszkodhattak, hogy ennél magasabb inflációval kellett az idén szembenézniük. Főleg azoknak, akik az egészséges életmód jegyében sok gyümölcsöt és zöldséget esznek. 

A szeszes italok és dohánytermékek 8%-os aránnyal képviseltetik magukat a hivatalos inflációs mutatóban, akik viszont rendszeresen fogyasztanak ilyen cikkeket, azoknak mélyen a zsebükbe kellett nyúlniuk idén. 

A lakhatással kapcsolatos költségek (lakbér, rezsi, egyéb díjak) a fogyasztói kosár 13%-át teszik ki a KSH-nál, és ha az egész csoportot egyben nézzük, akkor az árszínvonal idei 1,8%-os emelkedése alapján azt gondolhatnánk, hogy a megélhetési költségek alig emelkedtek. Ez azonban nem teljesen igaz, főleg azoknak, akik albérletben élnek, nekik ugyanis a KSH szerint 5%-kal nőtt a bérleti díjuk, ami jóval magasabb az összesített inflációnál. Arról nem is beszélve, hogy a KSH kosarában a bérleti díj mindössze 1,2%-os aránnyal szerepel, ami nyilvánvalóan nem állja meg a helyét azok esetében, akik albérletben élnek. Mivel nemzetgazdasági szinten magas a saját tulajdonú házban élők aránya, ezért átlagban könnyen kijöhet ez az alacsony lakbér-súly, az érintettek számára viszont jóval nagyobb kiadási tételt jelent. Ha így nézzük, hogy ennek az egyébként is nagy kiadási tételnek 5%-kal emelkedett az ára, akkor már érthető, miért érezhetik úgy a bérlők, hogy az idén sokkal drágább lett a megélhetésük. 

A járműtulajdonosok is okkal érezhették úgy idén, hogy a hivatalos statisztikákban szereplő 3% körüli infláció nem tükrözi hűen az általuk tapasztalt drágulást. Az év végi áresés ellenére összességében idén még így is emelkedtek az üzemanyagárak, ráadásul a biztosításért és a karbantartásért is sokkal többet kellett fizetni, mint tavaly. 

Ugyanúgy az átlagosnál érezhetően magasabb inflációval szembesülhettek idén a magyarok a vendéglátásban. 

Összességében tehát rosszul jártak idén azok, akik albérletben élnek, autójukat rendszeresen, az átlagot meghaladó mértékben használják, továbbá dohányoznak, rendszeresen fogyasztanak alkoholt, emellett viszont az egészséges életmód jegyében nagy mennyiségben fogyasztanak zöldségeket, gyümölcsöket és tejtermékeket.