Az Európai Bizottság (EB) szerdai ülésén úgy döntött, hogy tovább lép az Unió költségvetési érdekeit védelmező jogállamisági eljárásban, és egy újabb levélben tájékoztatja a magyar kormányt az elvárásairól és a tervezett lépéseiről. A Népszava értesülése szerint Johannes Hahn költségvetési biztos már szerdán elküldte a levelet Varga Judit igazságügyi miniszternek, akinek egy hónapja van a válaszadásra.

A levélváltás a Budapest és Brüsszel között folyó párbeszéd része, de már jelzi, hogy az uniós testület elégedetlen azokkal az intézkedésekkel, amelyeket a kormány felvázolt a kifogásai leszerelésére. Ha nem sikerül megegyezni, a folyamat végén Magyarország súlyos eurómilliókat vagy milliárdokat veszíthet a közösségi támogatásokból. A végső döntést az EU27-ek pénzügyminiszteri tanácsa hozza meg minősített többségi döntéssel.

Az uniós testület április végén kezdett eljárást Magyarországgal szemben, amiért megítélése szerint a jogállamiság megsértésével súlyosan veszélyezteti az EU pénzügyi érdekeit. Írásbeli értesítésében aggályokat fogalmazott meg a közbeszerzési rendszerrel, a nyomozó- és vádhatóságok függetlenségével, a korrupció elleni harccal, a mezőgazdasági támogatásokhoz fűződő feltételezett összeférhetetlenségekkel kapcsolatban. A kormány június 27-én küldte el a válaszait, ám azok a jelek szerint nem elégítették ki a biztosi kollégiumot. Bár az EB-nek egy hónapja lett volna reagálni, már 20-án elkészült a levéllel, vélhetően azért, mert ekkor tartotta a nyári szünet előtti utolsó ülését.

Megbíztuk Hahn biztost, hogy írjon a magyar hatóságoknak, és tájékoztassa őket azokról az intézkedésekről, amelyeket az Európai Bizottság szándékozik javasolni a (kormányközi) EU Tanácsnak arra az esetre, ha a Magyarország által hozott korrekciós intézkedések nem megfelelőek

– mondta lapunk érdeklődésére az Európai Bizottság. A levélben a biztos konkrét pénzügyi lépéseket helyez kilátásba arra az esetre, ha nem születik megegyezés, ezekről azonban a testület nem kívánt részletekkel szolgálni. Mindössze annyit jegyzett meg, hogy az áprilisban elküldött írásbeli értesítésére érkezett magyar válasz nem ad kielégítő válaszokat az általa felvetett aggályokra.

Az EB érdeklődésünkre megjegyezte: Magyarország ugyan javaslatot tett néhány korrekciós intézkedésre, ezek többségét azonban kedden a késő esti órákban, a szerdai bizottsági ülést közvetlenül megelőzően nyújtotta be, így azokat nem volt idő áttanulmányozni. Lapunk információi szerint a jogállamisági eljárásban a kormány eddig főként azokkal a kötelezettségvállalásokkal állt elő, amelyeket a járvány utáni helyreállítási tervéről szóló tárgyalásokon is ismertetett.

Ezek az egyszereplős közbeszerzések arányának a csökkentésére, a korrupciós ügyek bírósági jogorvoslatára, antikorrupciós munkacsoport felállítására, a jogalkotást megelőző széleskörű társadalmi konzultációra vonatkoznak. 

A bemutatott intézkedések azonban nem elegendők ahhoz, hogy az Európai Bizottság véget vessen a jogállamisági eljárásnak, ezért most újabb lehetőséget ad a kormánynak az aggodalmai kezelésére. A kedden érkezett magyar levél tartalmát is ennek keretében fogja elbírálni.

A levélváltás időszaka valamikor szeptemberben jár le, az uniós testületnek akkor kell eldöntenie, hogy leállítja-e a folyamatot, vagy tovább viszi és konkrét pénzügyi intézkedéseket javasol a pénzügyminiszterekből álló tanácsnak. Információink szerint Budapest és Brüsszel között már a héten intenzív eszmecserék kezdődnek, amit EU források a magyarok növekvő megegyezési készségének tulajdonítanak. (Népszava)