Újabb járványokra kell készülni – pandémiaegyezményt sürgetnek a nemzetközi szervezetek
"Ha mi nem oldjuk meg az emberiség túlnépesedésének problémáját, a kórokozók megoldják helyettünk" – erre a keserű következtetésre jutott Jordán Ferenc biológus egy interjúban, amelyben az emberiségre leselkedő fenyegetéseket vette sorra. Szakértők folyamatosan figyelmeztetnek: a COVID-járvány egyik legfőbb tanulsága, hogy a politikusok nem figyeltek oda az egyre sűrűsödő figyelmeztetésekre. Ám az immár 136 millióhoz közeledő fertőzött és a 3 millió halott elég nyomós érv lehet arra, hogy megfogadják a WHO-főigazgató és a csatlakozó 25 politikus felhívását a közös cselekvésre – olvasható a legfrissebb 168 Óra hetilap nyomtatott számában.

Dr. Tedrosz Gebrejeszusz nem kevesebbet kér, mint ahhoz hasonló összefogást, amelyre a II. világháború pusztítása után került sor. Akkor a világ képes volt arra, hogy új multilaterális rendszert hozzon létre. Az országok az összefogást választották, túllépve a nacionalizmus és az elszigetelődés kísértésén. A javaslatok között szerepel olyan laboratóriumok megnyitása a világ minden országában, amelyek képesek az állatokról emberekre terjedő kórokozók azonosítására, valós idejű adatmegosztásra a globális kutatóhálózattal. Létre kellene hozni olyan gyors reagálású nemzetközi egészségügyi teameket, amelyek a világ bármelyik pontján képesek sürgős orvosi segítséget nyújtani. A felhívás továbbá nem kevesebbet követel, mint a vakcinákhoz, a gyógyszerekhez és a diagnosztikai eszközökhöz való egyetemes és méltányos hozzáférést a világ minden országában.

Reális-e mindez akkor, amikor az emberek jelentős része még a világ gazdag országaiban sem jut hozzá a számára szükséges gyógyszerekhez és gyógymódokhoz? A 168 Óra erről kérdezte Kökény Mihályt, Magyarország korábbi egészségügyi miniszterét, aki 2008-tól 2011-ig a WHO Végrehajtó Tanácsának elnöke is volt. "Újra és újra halljuk azt az igényt, hogy egy új, a korábbinál hatékonyabb nemzetközi egészségügyi szervezetet kellene felépíteni a WHO helyén, mert az bürokratikussá vált, nem tudta betölteni a hivatását" – mondta a több ország egyetemén egészségdiplomáciai kurzusokat tartó szakértő.

Egy nemzetközi szervezet azonban mindig létrehozóinak erényeit és hibáit hordozza, nem léphet túl az alapítók árnyékán. A WHO Végrehajtó Tanácsának volt elnöke felidézte, hogy a Kínában 2002–2003-ban pusztító gyilkos SARS-járvány után az egészségdiplomácia nagy ambíciókkal látott hozzá, hogy olyan jogszabályt alkosson, amely kerete lehet az emberi egészségre leselkedő legsúlyosabb veszélyek elhárításának is. Végül a 2007 óta hatályos végeredmény igen szerény lett – jegyezte meg Kökény. Egy gyenge jogosítványokkal rendelkező WHO-nak kellett koordinálnia azokat a kompromisszumokat, amelyek túl sok kibúvót hagytak. A szervezetnek jelenleg sok puha jogosítványa van, de előírások kikényszerítésére alkalmas felhatalmazása valójában nincs.

A nemzetközi egészségügyi rendszabályok a tagországok számára adatszolgáltatási kötelezettséget írnak elő, pandémiás tervet kell készíteniük, laboratóriumokat kell építeniük és fenntartaniuk. Vagy inkább: kellene. Van, amelyik megteszi, van, amelyik nem. Akad, amelyik nem is képes rá. A WHO monitorozási jogosítványai gyengék, a nemzetállamok vezetőinek szeszélyétől függ, hogy melyik intézkedést tartják be, melyiket kerülik ki. Az Egészségügyi Világszervezetnek jelenleg még arra sincs felhatalmazása, hogy legalább közhírré tegye egy-egy ország mulasztásait.

Korai felderítés és megelőzés, rugalmas reagálás, a gyógyszerek, vakcinák, diagnosztikai eszközök igazságos elosztása. Ezekről a célokról korábban mindenki tudta, hogy a valóságban nagyjából megvalósíthatatlanok. Ha azok maradnak, akkor olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy visszasírhatjuk a középkori pestisjárványokat – idézhetjük fel az interjút, amelyet Jordán Ferenc biológus a National Geographic folyóiratnak adott. A régi időkben egy-egy város lakosságát elpusztíthatta a kór, de minthogy nem voltak repülőjáratok, ezek a fertőzések csak korlátozott területen terjedhettek tovább. Manapság viszont az egész világ egyetlen város.

Világjárvány idején senki sem lehet biztonságban, amíg mindenki nincs biztonságban. Tedrosz főigazgató ezért arra próbálja rávenni a világ gazdag országait, hogy osszák meg vakcinakészletüket a szegényebb államokkal. Egyelőre a világon beadott 773 millió dózis nagyobb fele 10 országnak jutott, 23 százalék egyetlen országnak, az Amerikai Egyesült Államoknak. "A szándékok persze szépek, de még hosszú menet áll előttünk", mondta a WHO végrehajtó tanácsának volt elnöke. Mégis eredmény, hogy a WHO 194 független országából 100-ban megkezdték az oltásokat, a Covax program keretében már 38 millió dózist adományoztak.

A huszonötök felhívásának aláírói között többségben voltak az európai vezetők, de aláíróként szerepelt számos harmadik világbeli ország, közöttük Indonézia is. Az Egyesült Államok, Kína, Oroszország és India azonban nem. Kökény Mihálynak nincs kétsége afelől, hogy az Európai Unió országain kívül az Egyesült Államok biztosan csatlakozik majd a kezdeményezéshez, és várhatóan az oroszok is úgy döntenek majd, hogy többet nyernek a csatlakozással, mint ha kívül maradnának. Az egészségügyi diplomácia szekértője szerint a sötét ló Kína, amely nem akarja nemzetközi ellenőrzés alá vonni a vakcináit. A huszonöt aláíró között nincs ott Magyarország és a többi visegrádi ország sem. "Alighanem kivárnak" – jelezte Kökény Mihály, aki szerint Magyarország folyamatosan lavíroz az uniós elkötelezettség és a keleti nyitásból következő vélt érdekek között. (168ora.hu)