Az alábbi Hadisz jelzi, kik nem vonhatók be a felelősségre vonás körébe:

Ali Ibn Abu Talib tudósítása:
A Próféta (béke reá) így szólt: „Három olyan személy van, akiknek cselekedetei nem ítélhetőek meg (kiknek tetteit a tollak nem rögzítik): az alvó, míg fel nem ébred, egy gyermek, míg felnőtté nem érik és egy eszement, míg tudatában nincs mit tett. Abu Dawud hozzátette: és az öregember, kinek megbomlott az elméje.

Szahih (autentikus) Al-Albani szerint
Forrás: Szunan Abi Dawud 4403

Ebben a cikkben csak az elme zavarából bekövetkező eseteket elemzem kizárólag Sharia szempontból. Ezen belül is csak azokat az eseteket, ahol a tudati állapot zavara nem mesterséges beavatkozás, kábítószer, alkohol stb. következménye.
Hülye, félnótás, eszement, bolond stb. Nyelvünk bővelkedik az ilyen esetek gúnyos, vicces vagy komoly érzékelteltetésével. Nézzük a Sharia osztályozását:
A tudat zavara négy tényező fel nem ismeréséből azonosítható: tér, idő, személy és állapot. Tehát az illető nem tudja hol van, milyen időben van, nem ismeri fel önmagát és másokat, illetve nincs tisztában saját állapotával, helyzetekkel, képtelen alkalmazkodni, szocializálódni.
Ha ez a helyzet előáll, a kór három területen vizsgálható:

1. Tudat zavara, Khalal ’Aqli ( عقلي خلل )
2. Pszichotikus zavar Khalal Dzihani (ذهاني خلل )
3. Ego és identitás zavara Khalal Nafszi (ُنفسي خلل )

Jogi szempontból minhárom eset korlátozza, sőt lehetetlenné teszi a felelősségvállalást.

Miért foglalkozik a Sharia ezekkel az esetekkel? Mert nem csupán a tettek szintjén jönnek elő ezek a kérdések. Sok szerződés, megállapodás születik emberek között. Életünk tranzakciók sorozatából áll.
Kereskedelem, munkavállalás, házasság, mind egyezségek során jönnek létre.
Most vegyük példa kedvéért a házasságot.
A házassági szerződés megkötése előtt minden félnek kötelessége felhívni a másik figyelmét bármilyen betegségre, egészségügyi zavarra, feltéve, ha ennek az illető tudatában van. Ha ezzel együtt társa bevállalja őt, akkor automatikusan lemondott arról a jogáról, hogy ebből az okból váljon a jövőben. Ha valaki tud betegségéről és nem közli, ez hatályon kívül helyezheti a házasságot, azaz Batil al-’Aqd (ُالعقد باطل .( A hatálytalanítás jogi folyamata pedig arabul Faszkh al-’Aqd (ُالعقد فسخ.
Tehát hangsúlyozom, nem válóok, hanem házassági szerződést hatálytalanító ok, ha erre szándék van. Azért nem válóok, mert ha ezzel együtt tudnak a felek élni, akkor nem idéz elő automatikusan válást.

Amennyiben házasságkötés után lép fel a tudat bármilyen zavara, amiről a felek addig nem tudtak, ez lehet szerződést hatálytalanító ok, de ha a felek tartósan együtt élnek ebben a helyzetben, ez automatikusan rögzíti a házasságot és megszűnik a szerződést hatálytalanító ok.
Eddig a házassági szerződés keretein belül vezettem le a tudati állapot megváltozásának szerződést befolyásoló hatásait. Hasonló logika érvényes egyéb megállapodások esetében is.