Ahogy ocsúdnak az egészségügyiek a szakmájuk átalakításáról döntő keddi parlamenti szavazás után, úgy tartják egyre bizonytalanabbnak, érdemes-e aláírniuk az orvosoknak a megemelt bért kínáló új szolgálati szerződéseket. Kétséges ugyanis, hogy a beígért többlet pénz kompenzálja-e a rájuk kényszerített „katonás munkarendet”. Bizonytalan az is, kibírja-e az ellátórendszer a köz- és magánszolgáltatások ilyen hirtelen szétválasztását.

A Magyar Orvosi Kamara vezetői is eljutottak odáig szerda délutánra, hogy közleményben reagáljanak a törvényre, amit rájuk hivatkozva, de – állításuk szerint – általuk nem ismert szabályokkal szavazott meg egyhangúlag a parlament. A béremelésről egyeztettek velük, de az meglepte őket, hogy a többletpénzért az orvosoknak vállalniuk kell, szabadon vezényelhetik őket kórházak között. „Katonák nem leszünk.” – írták. Orbán Viktor kormányfő szerda este már igyekezett hűteni kedélyeket, mondván békeidőben az orvosoknak nem kell katonaként viselkedniük.

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) közleménye szerint az előzetes egyeztetés nélkül benyújtott, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény egylépcsős végrehajtása súlyosan veszélyezteti az ellátórendszer működését és sérti az orvosok alapvető jogait. Mint írták, „a törvény végleges szövegének elemzését és javaslataink kidolgozását követően kérni fogjuk a törvény módosítását és a végrehajtási rendeletek közös kidolgozását.”

A Népszava kérdésére, hogy van-e kormányzati szándék a jogszabály közeli módosítására, azt a választ kaptuk az Emberi Erőforrások Minisztériumától: "Ahogy a törvény hosszú előkészítése során egyeztettünk a MOK-kal, úgy a végrehajtási rendeletek kidolgozása során is egyeztetni fogunk."

Ez a válasz azonban inkább fenyegető mint megnyugtató, annak tükrében, hogyan zajlott a szolgálati jogviszonyt is bevezető törvény előkészítése. A nyáron Pintér Sándor belügyminiszter több bizottságot hozott létre, amelyek az egészségügy átalakításával foglalkoztak. Ezek egyike volt a Kincses Gyula MOK-elnök által vezetett bizottság, amely az egészségügyi bérekkel és a hálapénz kivezetésével foglalkozott. Itt tárgyalták a MOK javaslatait is, és – tudomásunk szerint – végül ennek az anyaga került múlt szerdán a kormány elé. Majd szombaton a kamara küldöttsége is erről egyeztetett és egyezett meg Orbán Viktor miniszterelnökkel. Az két nap múlva már számukra is meglepetés volt, hogy a parlament elé kerülő törvényjavaslat számos olyan pontot tartalmazott, amely hirtelen és gyökeresen átalakítja az egészségügyben dolgozók foglalkoztatási viszonyait. Úgy tudjuk: ezek előkészítésére a kamara tisztségviselőinek nem volt rálátásuk. Így azt sem jelezhették korábban, hogy e rendszabályok bevezetése számukra sérelmes, valamint az ellátás összeomlásával is fenyeget.

– Miért is lenne jó egy orvosnak novemberben aláírnia az új jogviszonyáról a szerződést, ha az azonnal megfosztja a délutáni magánrendelésének bevételétől, de az azt kompenzáló béréhez csak három év múlva jut hozzá? – teszi fel a költői kérdést Rékassy Balázs orvos-közgazdász, aki szerint az új törvényben nincs arányban a "büntetés" a jutalmazással. A legfiatalabbaknak akár még vonzó is lehetne a magasabb bér ígérete, de nekik is ott lebeg a fejük felett az átvezénylés lehetősége. És ezt nyilvánvalóan már senki sem fogja szeretni. Azok az idősebb gyógyítók, akiknek meg amúgy is van magánpraxisuk – például bőrgyógyászok, ortopédorvosok, szemészek, szülész-nőgyászok – egyértelműen a saját vállalkozásukra fognak szavazni. Azokban a kisebb, döntően vidéki kórházakban, szakrendelőkben, amelyekben most is főként a nagyobb kórházakból kijáró orvosok látják el a feladatokat – amint megtiltják a másod-, harmadállásokat – ellehetetlenül az ellátás. Hasonlóan lesz azokon a helyeken, ahol heti egy-két napra jár ki egy szakorvos, mert nincs is szükség ennél több ellátásra. Szintén problémás lesz olyan szakterületek biztosítása, ahol már régóta vállalkozó orvosok, vagy orvoscsoportok biztosítják az ellátást, például aneszteziológia, radiológia területén.

– Az alapján amit eddig a jogszabályból láttunk senkinek sem szabadna aláírnia az új szerződését – állítja Szabad Zoltán, a Magyar Orvosi Szakszervezet elnöke. Ő szintén úgy tudja, hogy az egyeztetéseken a bértábláról és a hálapénz kivezetéséről volt szó, majd rá két napra megjelent egy törvény, amiről a kamara vezetése nem sokat tudott. (nepszava.hu)