Szigorú korlátozást szabnak a GDPR-szabályok az autók fedélzeti kamerái által rögzített felvételekre. Bár illegálisan készülnek, egy balesetnél mégis lehetnek bizonyítékok - mondta az InfoRádiónak a Magyar Autóklub ügyvédje.

Kovács Kázmér szerint AMIRE IGAZÁBÓL A LEGTÖBBEN MEGVÁSÁROLJÁK A FEDÉLZETI KAMERÁT, ARRA ELVILEG MAGÁNSZEMÉLYEK NEM IS HASZNÁLHATNÁK, vagyis a közterületek vagy a közterületeken zajló események megfigyelésére. Kivételt jelenthet egy baleset, de csak a felvételen szereplő személy, adott esetben a baleset okozójának a hozzájárulásával - tette hozzá a biztosítási szakjogász.

A fentiek nem a magyar jogszabályból, hanem az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletéből, a GDPR-ból erednek, egy meglehetősen képtelen helyzetet teremtve. Mert nemcsak a fedélzeti kamerákat használó autósok, hanem maga a rendőrség és az ilyen ügyekben eljáró igazságügyi szakértők is hasznosnak találják a felvételeket, amelyek nagyban hozzájárulhatnak a baleset rekonstrukciójához.

A szakjogász szerint elviekben előfordulhat, hogy valakit azért büntetnek meg, mert bizonyítékként próbál felhasználni egy ilyen felvételt, de A GYAKORLAT AZT MUTATJA, LEGFELJEBB EGY FIGYELMEZTÉSRE SZÁMÍTHAT A MAGYAR ADATVÉDELMI HATÓSÁG RÉSZÉRŐL, amiben felhívják a figyelmét, hogy a közterület megfigyelése csak meghatározott körben engedélyezett.

Bírságot magánszeméllyel szemben, tudomásunk szerint nem szabnak ki

- fogalmazott.

Kovács Kázmér szerint ha nem magánszemélyről van szó, bírság is lehet a vége, de ezt jellemzően "beárazzák" az adatkezelők, vagyis azt mondják, inkább kifizetik a bírságot, de felhasználják a felvételt. Ugyanis az egyébként adatvédelmi szempontból jogellenesen beszerzett felvételekkel összefüggésben a bírói gyakorlat az, hogy ha azok a bizonyítékok körében értékelhetők, és ha igazolódik, hogy más módon nem lehet az ügyben érintett fél igazát igazolni, akkor a tényállás megállapítása és a döntés meghozatala során erre támaszkodik a bíróság. (Origo)