Mindezt úgy, hogy sokan állítják, fizettek előzetesen a pénztárban az étkezési jegyekért. Van olyan közöttük, aki a szabadságon lévő kollégájától kapta meg az adott napi jegyet, más pedig nem vitatottan a felmondásban közölt napon nem is ebédelt a munkahelyi étteremben, ugyanis aznap Győrben teljesítette munkafeladatait. Nem számít… nem számít az sem, hogy ezekben a nehéz időkben az elhelyezkedés komoly nehézségekbe ütközik, s a kirúgottak megélhetése egyik napról a másikra ellehetetlenült, s nem számít az sem, hogy a szakmunkájukra nyilvánvalóan változatlanul igény lenne. Kollektív bűnösök!

Felmerül a kérdés, hogy mielőtt ilyen drasztikus, a józan észt, az emberi méltóságot és az ártatlanság vélelmét sértő intézkedéssorozatba kezd egy munkáltató, nem lett volna-e minimális elvárás az egyes munkavállalók személyes meghallgatása, az általuk elmondottak figyelembevétele, az esetleges vétkességük egyedi vizsgálata? Persze bírósághoz fordulhatnak…. a hatályos munkajogi szabályok azonban (nyilván nem véletlenül) nem teszik lehetővé a visszavételük kikényszerítését, s a kártérítés (mint elmaradt jövedelem) is maximálva van az 1 évi távolléti díjuk összegében. Addig is azonban marad a pénztelenség, a munkanélküliség, a bizonytalanság, s a pereskedés, akár több éven keresztül. (frsz.hu)