fbpx Több kárt okoz a magyar válságkezelés, mint amennyi hasznot hozott | CIVILHETES

h i r d e t é s

Több kárt okoz a magyar válságkezelés, mint amennyi hasznot hozott

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Több kárt okoz a magyar válságkezelés, mint amennyi hasznot hozott

2021. október 25. - 11:50

 

Elszúrták a koronavírus-járványt követő gazdasági válság kezelését azok a feltörekvő országok, köztük Magyarország, amelyek nagy költekezéssel reagáltak a válságra. Elfeledkeztek ugyanis a szabályról, hogy amit a legfejlettebb országok megengedhetnek maguknak, azt a tőlük lemaradók nem. - írja a Napi.hu

Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Sok feltörekvő ország vezetését lenyűgözte, hogy a fejlett országok, elsősorban az USA gigantikus gazdaságösztönzéssel reagáltak a pandémiát követő gazdasági válságra. Úgy gondolták, bárcsak a saját országukban is megcsinálhatnák a nagy költekezést, adóelengedéseket, támogatások fizetését, hiszen a vállalatok és a nép bizonyára szívesen fogadná, hogy pénzt gyömöszölnek a zsebébe. Egyes kormányok azután a fejlett országok nyomába léptek, mások kevésbé, és úgy tűnik az utóbbiak jártak jobban – írja Ruchir Sharma, Morgan Stanley Investment Management vezető globális stratégája, aki a Financial Timesban fejti ki véleményét.

Azok a feltörekvő országok, amelyek a legagresszívebben ösztönözték gazdaságukat, nem értek el ezzel gyorsabb fellendülést másoknál, elsősorban a gazdaság kényeztetésének negatív mellékhatásai miatt. A nagy költekezőknél nagyobb az infláció, magasabbak kamatok és gyengült a valutájuk. Ez legalábbis részben elveszi a gazdaságösztönzés édes ízét. Megvizsgálva a feltörekvő országok adatait egyetlen 2020-ban erősen költekező ország sem ért el erősebb gazdasági fellendülést, mint azok, amelyek visszafogottak voltak, még akkor sem, ha figyelembe vesszük a kilábalást megelőző visszaesés mélységét.

Ez az eltérés a Morgan Stanley szakértője szerint Kínától Chiléig egyértelműen megmutatkozott: a nagy költekezőknél gyengébb volt a kilábalás, mint a visszafogottaknál. Az előzőek medián átlag éves GDP-növekedése 2021 második negyedévében 12 százalék volt, míg az utóbbiaké 19 százalék. Az előbbi csoportba három populista kormány vezette ország is tartozott: Magyarország, Brazília és a Fülöp-szigetek. Ezek az országok legalább GDP-jük 16 százalékát fordították gazdaságösztönzésre, illetve jegybankjaik eszközvásárlásra.

A kicsi kicsi marad

Miért bizonytalanok, sőt esetenként kifejezetten károsak a nagy ösztönző beavatkozások a feltörekvő piacok esetén? - tette fel magának a kérdést a szakértő. Azért, mert sok ország esetén a hatásukat felülmúlják a pandémia miatt a világgazdaságban jelentkező káros jelenségek hatása. Ezek közé tartozik az USA és a többi fejlett ország óriási pakkjainak keresletelszívó hatása, illetve a járvány elleni folytatódó küzdelem.

A túlköltekezés visszaüthet, főként a feltörekvő országok esetén, mert náluk hiányoznak azok a pénzügyi eszközök, és az intézményeknek az a megbízhatósága, ami a legfejlettebb országoknál megvan. Így az utóbbiaknál a pénzszórás nem fenyeget a gazdaság egyensúlyának megbillenésével, amire aztán a nemzetközi piacok büntetéssel válaszolhatnak.

Érezhető különbség

Miben jelentkezik ez? Az elmúlt évben az erősen költekező feltörekvő országokban az infláció öt százalék fölé nőtt, ami majdnem egy százalékponttal több, mint a kevésbé költekezők esetén. A kötvényhozamok a bizalomvesztés miatt halványuló érdeklődés, azaz a gyenge kereslet miatt 142 bázisponttal mentek feljebb, szemben az utóbbi csoport 43 bázispontos növekedésével. A nagy költekezők valutái gyengültek, míg a visszafogottak esetén stabil maradt az árfolyamuk. Az IMF becslése szerint az előbbi csoportnál a GDP arányos költségvetési hiány hét százalék, míg az utóbbiaknál hat százalék lesz.

Mindezeket figyelembe véve jól látszik hogyan üt vissza a feltörekvő országokra a pénzszórás. Ezek tükrében a legrosszabbul Brazília, Magyarország és a Fülöp-szigetek járnak, míg a legjobban az olyan visszafogottan költekező országok, mint Dél-Korea, Mexikó és Tajvan. Azok az országok, amelyek siettek nagy ösztönző csomagokat indítani a válság idején, a visszatérő békeidőkben fizethetik meg ennek az árát, részben gyengébb növekedésben, részben az említett káros mellékhatások – nagyobb deficit, nagyobb államadósság stb. - formájában. Ez egyben azt is jelenti, hogy gyengébb állapotban lehetnek, amikkor lecsap a következő válság. (napi.hu)


 

Kommentek

h i r d e t é s