Csütörtökön az Egyesült Királyság egészében helyhatósági, ezen belül Észak-Írországban parlamenti választásokat tartottak. Az utóbbi eredménye péntek éjjelre vagy szombatra várható.

Angliában 146 tanács - köztük mind a 32 londoni kerület - több mint négyezer képviselői helyéért versengtek a jelöltek.

A péntek délutánig feldolgozott részeredmények alapján a legnagyobb országos ellenzéki erő, a Munkáspárt több más tanács mellett elhódította a kormányzó Konzervatív Párttól a londoni kormányzati negyedet és a brit parlamentet magában foglaló Westminster kerületet is.

Ez a tanácsi választókörzet jelenlegi formájában 1964 óta létezik, és azóta mindig a konzervatívok voltak itt többségben.

A Munkáspárt többségbe került olyan, eddig szintén konzervatív erősségeknek számító, politikailag kiemelkedő jelentőségű londoni kerületekben is, mint Wandsworth és Barnet.

Anglia egészében - ahol a 146 tanács közül 107-nek a választási eredménye vált ismertté péntek délutánig - a Munkáspárt 48-cal növelte választott tanácsi képviselőinek számát, a konzervatívok ugyanakkor 183 tanácsi mandátumot elvesztettek.

Jól szerepeltek a Liberális Demokraták is: a harmadik legnagyobb brit parlamenti párt tanácsnokainak száma 79-cel nőtt.

A Zöldeknek 35-tel több képviselőjük lesz a helyi angliai tanácsokban, mint eddig.
Boris Johnson miniszterelnök, a Konzervatív Párt vezetője pénteken a BBC közszolgálati televíziónak nyilatkozva elismerte, hogy a konzervatívok "nehéz választási éjszakán" vannak túl, és kijelentette, hogy vállalja a felelősséget az eredményért.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a Konzervatív Párt sok angliai térségben megőrizte, sőt erősítette pozícióit.
Ez volt a legnagyobb politikai erőpróba a 2019-es országos parlamenti választás óta, amelyen a Konzervatív Párt negyven éve nem mért arányú győzelmet aratott, és 80 fős - a brit parlamenti rendszerben rendkívül kényelmesnek számító - alsóházi többséggel alakíthatott új kormányt.

Johnson és a Konzervatív Párt népszerűségét azóta azonban alaposan kikezdte a közkeletűen partygate-nek nevezett botrány. Ennek előzményeként az év elején kiderült, hogy a kormányfő hivatalában a koronavírus-járvány megfékezésére korábban elrendelt szigorú korlátozások idején több kerti partit, társasági összejövetelt is tartottak Johnson részvételével.

A Scotland Yard e partik miatt áprilisban pénzbírságot rótt ki Boris Johnsonra és feleségére, Carrie Johnsonra, valamint Rishi Sunak pénzügyminiszterre.

Johnson a modern brit politikatörténetben az első olyan, hivatalban lévő brit miniszterelnök, akit törvénysértés miatt hatósági szankcióval sújtottak.

Az ellenzék a botrány kipattanása óta folyamatosan Johnson lemondását követeli, és médiaértesülések szerint a londoni parlament alsóházi konzervatív frakciójának tagjai közül is egyre többen szeretnének bizalmi szavazást a miniszterelnök ellen.

Boris Johnson azonban pénteken is határozottan leszögezte, hogy nem mond le. (MTI)