A Koppenhágai Egyetem GLOBE Intézetének szakértői új tanulmányukban azt vizsgálják, hogy milyen arányban jelenhet meg a víz a bolygókon. „Adataink azt sugallják, hogy a víz a kezdetektől a Föld építőelemei közé tartozott” – mondta Anders Johansen, a csapat vezetője. A kutató hozzátette, azt feltételezik, hogy ugyanez a Tejútrendszer minden bolygójára igaz lehet, a folyékony víz esetében pedig a döntő az, hogy az adott égitest milyen távol fekszik csillagától.

(A kutatók többsége úgy véli, hogy a folyékony víz a csillagok körül csak egy adott régióban, az úgynevezett lakható zónában maradhat fenn.)

A szakértők egy számítógépes modellel elemezték a bolygók születését. Az eredmények alapján a parányi, vízből és szénből álló porszemcsék, melyek a fiatal csillagok körül keringenek, 4,5 milliárd évvel ezelőtt elkezdtek összeállni, így indult meg a Föld formálódása. A hőmérséklet emelkedésével aztán a jégből vízgőz, illetve víz jött létre.

Anders Johansen szerint a vízmolekulák mindenhol jelen vannak a galaxisunkban, és elképzelhető, hogy a rendszerben más bolygók is a Földhöz, a Marshoz és a Vénuszhoz hasonlóan alakultak ki. Éppen ezért lehetséges, hogy a galaxisban rengeteg, a földihez viszonyítható szén- és víztartalmú égitest kering, melyeken potenciálisan az élet is kifejlődhetett.

Az idegen létformák keresése szempontjából az optimális az lehet, ha ezeken az objektumokon kontinensek is jelen vannak. Ha azonban a víz mennyisége véletlenszerű a bolygókon, kialakulhatnak túlságosan száraz, illetve teljes egészében óceánnal borított égitestek is. Utóbbiakon ugyan megjelenhetett az élet, a lehetséges civilizációk észlelése viszont kifejezetten nehéz lenne az ilyen bolygókon.

A szakértők bíznak benne, hogy az új generációs teleszkópok és űrtávcsövek segítségével elemezhetik majd az exobolygók légkörét, és így következtethetnek az adott égitesten lévő víz mennyiségére. (szimpatika.hu)