A HB 20 nevű texasi törvényt szeptemberi elfogadása után blokkolta egy szövetségi bíró, most azonban életbe léphet, aminek nagyon komoly hatásai lehetnek – írja a CNN.

Mi az a HB 20?

A HB 20 lényege nagyon röviden összefoglalva az, hogy minden, legalább 50 millió havi aktív amerikai felhasználóval rendelkező közösségi platformnak megtiltja, hogy bármilyen módon cenzúrázza a felhasználóit a véleményük vagy a földrajzi helyzetük alapján. Miután Texas hagyományosa republikánus állam, nem nehéz kitalálni, hogy a háttérben itt is az a gyakori kritika áll, amely szerint a közösségi oldalak elnyomják a konzervatív-jobboldali hangokat. Erre egyébként egyelőre semmilyen bizonyítékot nem találtak, a Twitter saját vizsgálata egyenesen azt bizonyította nemrég, hogy a jobboldali vélemények előnyt élveznek a platformon.

Az állítólagos egyenlőtlenségeket kiigazítani hivatott törvényt tavaly decemberben aztán arra hivatkozva blokkolták, hogy valószínűleg megsérti az amerikai alkotmány első, szólás- és véleményszabadságra vonatkozó kiegészítését, amely többek közt az online platformok mérlegelési jogát is védi. A héten viszont fordulat állt be az ügyben, miután egy fellebbviteli bíróság három bíróból álló testülete semmissé tette a korábbi végzést. A döntést egy meglehetősen bizarr tárgyalás előzte meg, ahol

• a bírák nem hitték el, hogy a Twitter és a Facebook valójában weboldal, és azt bizonygatták, hogy a közösségi platformok valójában internetszolgáltatók,
• meg voltak lepődve azon, hogy a Twitter szabadon dönthet arról, hogy mit jelenít meg a saját platformján,
• egyikük pedig még azt is felvetette, hogy ha a techcégek győznének, akkor akár a Verizon nevű amerikai mobilszolgáltató is bármikor úgy dönthetne, hogy elvágják a vonalat, ha valaki olyat mond, ami nekik nem tetszik.

Ez utóbbi egyébként teljes képtelenség lenne, hiszen az országban a mobilszolgáltatókat jelenleg törvény kötelezi arra, hogy kivételezés nélkül minden hívást engedjenek át. Egy 2015-ös törvény az internetszolgáltatókat is ebbe a kategóriába sorolta, ám ezt 2017-ben – vagyis a Trump-adminisztráció alatt –, a netsemlegesség republikánusok által szorgalmazott megszüntetésekor eltörölték. A bírák tehát láthatóan nem teljesen voltak képben azzal, amiről dönteniük kellett, de ez nem akadályozta meg őket abban, hogy lehetővé tegyék a törvény hatályba lépését. A testület nem indokolta meg, hogy miért döntött így, és a törvényt ellenző érdekcsoportoknak sem adott időt arra, hogy fellebbezzenek.

Miért érdekes ez?

Ken Paxton texasi főügyész – akinek a törvény értelmében mostantól joga van beperelni az összes érintett techcéget –, Twitteren a techóriások elleni győzelemként értékelte a döntést, de azt valószínűleg ő sem tudja, hogy mi következik majd ezután. A szakértők többsége egyetért abban, hogy teljes káoszra lehet számítani, amire minden esély megvan, a törvény értelmében ugyanis a közösségi platformok nem támaszkodhatnak többé arra az 1996-os jogszabályra, amely eddig rendre kihúzta őket a csávából a moderációs ügyekben.

Egészen pontosan a Tisztességes Kommunikációs Törvény (angolul Communications Decency Act) 230-as cikkelyéről van szó, melyre hivatkozva a közösségi platformok a létezésük óta nyugodt szívvel távolíthattak el tartalmakat anélkül, hogy perektől kellett volna tartaniuk. Noha a 230-as cikkelyt korábban Joe Biden és Donald Trump is kritizálta, és korábban is voltak már arra vonatkozó törekvések, hogy a közösségi platformokat is a mobilszolgáltatókkal azonos kategóriába sorolják, a bíróságok rendre megvédték a techcégek jogát a tartalmak eltávolításához.

A HB 20 viszont egy minden eddiginél erősebb fegyvert adott a techóriások kritikusainak kezébe, amely a jogi szakértők szerint gyakorlatilag tényleg mindenre kiterjed. A törvény szövegében legalább kilenc tiltott tartalomszabályozási formát nevesít, amelyek mindegyikét rendkívül széles spektrumon lehet értelmezni – Jeff Kosseff jogászprofesszor például azt emelte ki, hogy mennyi mindent lehet ráhúzni az egyenlő láthatóság biztosításának elmulasztására. A törvény ráadásul arra is rákényszeríti a techcégeket, hogy ugyanazokat a harcokat vívják meg újra meg újra, ugyanis nem teszi lehetővé, hogy egy bíróságon elért sikert precedensként használjanak fel más bíróságokon.

Mi lesz most?

Az persze nincs kizárva, hogy a 230-as cikkely továbbra is feljebbvalónak számít majd az állami törvényhez képest, de több okból sem biztos, hogy érdemes lesz erre támaszkodniuk. A törvény értelmében az olyan cégeknek mint a Facebook és a Twitter, jelentősen nehezebb lesz a dolga, és nem igazán látszik, hogy hogy tudnának megfelelni az új szabályoknak. A legegyszerűbb megoldás az lenne, ha kikapcsolnák a tartalomszűrő algoritmusaikat, és hagynák burjánzani a spamet, a gyűlöletbeszédet és a pornográf tartalmakat, de ez már leírva is teljes képtelenségnek tűnik, még az olyan oldalakat is moderálták valamennyire, mint a christchurchi mészárlás után lekapcsolt, szélsőségesen szólásszabadság-párti 8chan.

A törvény szövege alapján ráadásul még így is lenne mibe belekötni. Ahogy a CNN is kiemelte, egy ügyvéd például érvelhetne azzal, hogy a védencét elhallgattatták, mert a posztjai nem látszódtak az észbontó mennyiségű spamtől, de az algoritmusok lekapcsolását is lehetne törvénysértőnek nevezni, hiszen ezek mesterségesen felduzzasztották bizonyos tartalmak elérést. Ennek hiányát lefokozásként is lehetne értelmezni, ami a törvény szövege szerint ugyancsak tilos. A techcégeket még az sem biztos, hogy megmentheti, ha egyszerűen kivonulnak Texasból, a törvény ugyanis a földrajzi alapú diszkriminációt is tiltja.

Persze nem biztos, hogy erre egy bíróságon sikeresen lehetne hivatkozni, de papíron tényleg a csillagos ég a határ abban, hogy mit lehet megcsinálni a HB 20 alapján. Ennek fényében nem meglepő, hogy a techszektort képviselő szervezetek már fellebbeztek az amerikai Legfelsőbb Bírósághoz. Mint írták, „a törvény megfosztja a techcégeket a szólásszabadságuktól, ellehetetleníti az alkotmány által védett mérlegelési jogukat és arra kényszeríti őket, hogy megkérdőjelezhető tartalmakat tegyenek közzé”, ezt az álláspontot pedig más szakértők is osztották.

Az viszont egyáltalán nem biztos, hogy a Legfelsőbb Bíróság máshogy fog majd dönteni. Ahogy azt a Verge cikke is kiemelte, a testületben jelenleg konzervatív többség van, az egyik társbíró pedig az a Clarence Thomas, aki korábban is többször kritizálta már a 230-as cikkelyt, tavaly pedig amellett érvelt, hogy a közösségi platformokat ugyanúgy kéne szabályozni, mint a mobilszolgáltatókat. A mostani ügy tökéletes lehetőség lenne ennek megvalósítására, ha azonban a Legfelsőbb Bíróság a HB 20 pártját fogná, azzal évtizedekre visszanyúló precedensjogot kérdőjelezne meg.

A CNN szerint a legfontosabb kérdés, hogy a törvénnyel rákényszeríti-e egy kormányzati entitás – ebben az esetben Texas állam – a közösségi platformokat arra, hogy közzétegyenek bizonyos tartalmakat. Az alkotmány első kiegészítésének értelmében ez régóta alkotmányellenesnek számít, ha azonban a Legfelsőbb Bíróság nem talál kivetnivalót a törvényben, az felrúghatja ezt a status quót. A Legfelsőbb Bíróság pedig hajlandó is lehet erre, egy nemrég kiszivárgott határozattervezet alapján az abortuszt is kivehetik az egyéni jogok közül, ezzel eltörölve a közel ötven éves, „Roe v. Wade” néven elhíresült döntést. (Telex)