Sorra hívtam a különböző szolgáltatókat és próbáltam egy olyan megoldást találni, ami nem korlátozza az életét, de mi biztonságban tudhatjuk őt.

Közel húsz telefonbeszélgetés lebonyolítása után csak azt az információt sikerült beszereznem, hogy a cégek által reklámozott szolgáltatások, vagy már nem működnek, vagy nem úgy, ahogy erre nekünk szükségünk lenne.

A teljes tudatlansági szint elérése után nem maradt más, mint az, hogy felhívjam Vác város Polgármesteri Hivatalát. Az első hívásom a Szervezési és Tájékoztatási Osztályra futott be, ahol egy végtelenül kellemes, de egyben határozott női hang, az elvárható tájékozottsággal és tudással átirányított egy másik szervezeti egységhez, az önkormányzaton belül, mint az "ügyem" gazdájához. Újra tárcsázás, két csengetés és felvették a telefont, ahol a konkrét kérésemmel, nagyon udvariasan, megadták az idősek otthonának számát. Újabb tárcsázás, két csengés, telefon felvétel, kellemes és határozott hang, kérés elmondása, majd a válasz, hogy az általam keresett szolgáltatás nem üzemel a városban, de amennyiben kiegészítő szolgáltatást keresek, akkor ezt és ezt tegyem.

Miért is íródott ez a cikk? Azért, mert végre találkoztam egy olyan önkormányzattal, ahol nem kioktattak, nem undokoskodtak, hanem egyszerű természetességgel végezték a dolgukat.

Nem intéztem el semmit, de mégis van bennem egy kellemes érzés a normális ügyintézés után. Köszönöm!

Megjegyzésként annyit, lehet érdemes volna az idősek távfelügyeleti rendszerét kiépíteni.