h i r d e t é s

Társadalmi vitára kész az ellenzék programja

Olvasási idő
6perc
Eddig olvastam

Társadalmi vitára kész az ellenzék programja

2021. június 12. - 11:54

 

A hat párt politikai alapvetése kiindulópontként szolgál majd az őszre ígért közös kormányprogramhoz.

Forrás: kozosalap.hu

A hat ellenzéki párt – a DK, a Jobbik, az LMP, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd – tegnap közzétette az ellenzéki szövetség közös alapvetését, amely iránymutatóként szolgál majd az őszre elkészülő közös kormányprogramhoz, s már most megfogalmazza: milyen Magyarországot kínál az ellenzék a választóknak a 2022-es parlamenti választásokon. A dokumentumot – amely a kozosalap.hu honlapon olvasható – alább vázlatosan ismertetjük. 

Szabad Magyarország

A vitairat szerint a közhatalom alkotmányos gyakorlásának kereteit kell felépíteni. Az ellenzék szerint a három alkotmányos alapelvnek, a jogállamiságnak, a demokratikus hatalomgyakorlásnak és a hatalommegosztásra épülő államszervezetnek együtt kell érvényesülnie. Az államnak szigorúan a jogszabályokhoz kötve kell működnie. A demokratikus hatalomgyakorlás alapja a népszuverenitás, a hatalommegosztásra épülő államszervezet pedig a fékek és ellensúlyok klasszikus rendszerét jelenti.

Széles körű társadalmi konzultációt kell indítani az új alkotmányról – szögezi le a Kozosalap.hu-n közzétett dokumentum. Elengedhetetlen, hogy ez egy arányosabb választási rendszert alapozzon meg, garanciális szabályokat tartalmazzon az erőszakszervezetek és az igazságszolgáltatás politikai befolyásolásának tilalmát illetően, biztosítsa a sajtószabadság érvényesülését, álljon ki az állam és az egyház elválasztása mellett. Az alkotmány, az alapjogok és az alkotmányos államrend leg­alapvetőbb szabályainak módosítását két egymást követő parlamenti ciklusban, a megválasztott ország­gyűlési képviselők kétharmad részének igen szavazatával és népszavazás általi megerősítésével képzelik el.

A kormányozhatóság megteremtése érdekében el kell törölni az ellenzék szerint a jelenlegi rezsimet ideológiailag megalapozó alaptörvényi rendelkezéseket, a sarkalatos törvények számát radikálisan csökkenteni kell, vissza kell állítani a kormány döntési kompetenciáját a közfeladatok ellátásában és a közigazgatás szervezésében, el kell távolítani a pártkatonákat a független testületek és intézmények éléről.

A vitairat szerint el kell gördíteni az akadályokat a népszavazás útjából. Szeretnék elérni, hogy a köztársasági elnököt közvetlenül a nép válassza, s az államfő ne a végrehajtó hatalom részeként, hanem ellensúlyaként működjön. Meg kell szüntetni azt a korlátozást, hogy az Alkotmánybíróság ma nem vizsgálhatja felül teljes körűen a jogszabályokat.

A bírói függetlenség szükségszerű elemeiként ki kell mondani, hogy az ítélkező bíró nem utasítható. Az Országos Bírósági Hivatalt meg kell szüntetni. A bírák nyugdíjkorhatárát – igazodva több mint egy évszázados hagyományunkhoz – 70 éves korban célszerű meghatározni. Elismerve és megtartva a Kúria jogegységesítésben betöltött kiemelten fontos szerepét, a legfelsőbb bírói testület már-már jogalkotói szerepkörét meg kell szüntetni az ellenzéki javaslat szerint.

Csatlakoznunk kell az Európai Ügyészséghez. Korrupcióellenes főügyészséget kell létrehozni – szögezik le a dokumentum. Véget kell vetni az oligarchák "gátlástalan vagyonszerzésének", a NER korrup­ciós cselekményeinek elkövetőit a független igazságszolgáltatás előtt kell számonkérni.

Szociális kérdések

Szociális minimálprogramot akar kidolgozni az ellenzék, ami minden állampolgár számára szavatolná a létfenntartáshoz szükséges alapfeltételeket, vagyis a létminimumot. A lakásfenntartási és az adósságrendezési segélyeken túl is növelnék a települések forrásait a rászorulók megsegítésében. Kibővítenék a bajba jutott családok csődvédelmét, bővítenék a közgyógyellátásra fordítható keretet is.

A minimálbér szintjére emelnék az ápolási és otthon gondozási díjat, és az idős szülőt ápoló családtagoknak is akkora támogatást adnának, mint a beteg gyermeket gondozóknak. Ha pedig a gondozásra szoruló ellátását senki nem tudja vállalni, az összeget maga a rászoruló kapná meg.

Egészségügy

A program kilátásba helyezi az egészségügyre fordítható közkiadások uniós átlagszintre emelését (GDP-arányos 7 százalékra a jelenlegi 4,5 helyett). A program minden érdekeltnek ígér valami jót. A még egészségeseknek több és szervezettebb szűrővizsgálatot, valamint betegségmegelőző tevékenységeikhez adókedvezményeket ígérnek. Igazságos közteherviselésre épülő társadalombiztosítási rendszert, önálló egészségügyi minisztériumot, megerősített népegészségügyi és tisztiorvosi hivatalt. A betegeknek az ő érdekeikért kiálló, a jogvédelmüket ellátó hivatalt. Azt is, hogy az egészségügyre költött kiadásaikon belül a zsebből fizetettek arányát a ciklus végére mintegy megfelezik. Jelenleg az egészségügyi kiadások csaknem harmada magánkiadás, amelynek 85 százalékát az állampolgárok az adózott jövedelmükből fizetik.

Családpolitika

A leginkább várt lépés a több mint egy évtizede változatlan családi pótlék megduplázásának és azt követő szinten tartásának ígérete. Az ellenzék ugyanakkor megtartaná a családi adókedvezmények rendszerét, a nehéz helyzetben lévők nagyobb támogatásával.

Ami pedig a legrosszabbul fizetett szociális terület munkavállalóit illeti: a program a szociális dolgozóknak azonnali, legalább ötvenszázalékos béremelést és rekreációs szabadság bevezetését ígéri.

Idősek és nyugdíjasok

A nyugdíjreform rugalmas nyugdíjba vonulást tenne lehetővé a Nők40 megtartása mellett, megakadályozná a milliós nyugdíjak kialakulását, a nettó minimálbér felének szintjére emelné a minimális nyugdíjat. Visszaállítanák az infláció mellett a nettó béremelkedést is beszámító vegyes indexálást, de úgy, hogy az inflációkövetésen felül a rendszerbe kerülő többletpénzből a legkisebb nyugdíjjal rendelkezők többet kapjanak. Az ellenzék nem állítaná le a 13. havi nyugdíj visszaépítését.

Lakhatás

Az ellenzéki program az állami bérlakásépítést szorgalmazza. A pártok számítása szerint akár évi tízezer bérlakást is fel lehetne húzni, mellé pedig évi ötezer kollégiumi férőhelyet is ki kellene alakítani. Felmérnék a több százezer üresen álló hazai lakást, hogy mire használhatók, támogatnák az önkormányzatokat a szociális bérlakások építésében, a szociális alapon kiadott lakásokat pedig szociális lakásügynökségek kezelésébe adnák. A lakásvásárlásokat és -építéseket az államilag támogatott előtakarékosság és a cafeteriarendszerbe beépíthető munkaadói támogatások révén segítenék.

Oktatás

Ismét létrehoznák az önálló Oktatási Minisztériumot. Meghatározó lépés lenne az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központ (KK, korábbi nevén Klik) megszüntetése, a központosított rendszer helyett a helyi közösségeket hoznák döntéshozó helyzetbe. Növelnék az oktatás költségvetési részesedését legalább a GDP 6 százalékára.

A felsőoktatásban minden diák számára ingyenessé tennék az első diploma megszerzését, visszaadnák az egyetemek oktatási, kutatási, szervezeti és gazdálkodási önállóságát. Ennek részeként visszafordítanák az állami egyetemek alapítványokba történő kiszervezését. Visszaadnák a Magyar Tudományos Akadémiának közelmúltban elcsatolt kutatóhálózatát.

Új gazdaságpolitika

Az ellenzék száműzné az elmúlt 12 évben meghonosodott protekcio­nista, korrupciós gazdaságpolitikát, rehabilitálná a piaci versenyt, a kiszámítható versenyjogi szabályozást. Átalakítanák a közbeszerzési rendszert, erősítve a piaci versenyt, az átláthatóságot és az ellen­őrzést.

A minimálbér jelentős emelését, az uniós szabályozás felé való elmozdulást tervezik. A munkavállalói jogokat megerősítenék, a túlmunkára vonatkozó szabályozást – ellenzéki szóhasználattal: a "rabszolgatörvényt" – eltörölnék, az Európában jelenleg legrövidebb munkanélküli- segély idejét és mértékét is emelnék. Az ellenzék célja a négynapos munkahét széles körű bevezetése – ehhez megfelelő forrással rendelkező programokat indítanának.

"Több Európa"

A magyar kormány visszatérne a 2010 előtti "értékalapú" külpolitikához. "A közép-európai stratégiának nem önálló hatalmi pólusképzésre, külön utas megoldások keresésére kell fókuszálnia az Európai Unió ellenében, hanem olyan közös pozíciók kialakítására, amelyek az EU egészének – és ezen belül Magyarország – fejlődését egyaránt célozzák" – olvasható a program Európai Magyarország című fejezetében.

"Tevékenyen kell részt venni az uniós szomszédságpolitika megvalósításában és továbbfejlesztésében, mert elsődleges fontosságú, hogy az Uniót a stabilitás, a biztonság és a prosperitás övezete vegye körül" – hangzik a program, amely kiemeli: prioritás a Nyugat-Balkán uniós integrációja.

A vitairat megállapítja: az autoriter rezsimekkel való szoros viszony ellentétes az ország értékeivel, nemzetbiztonsági kockázatot jelent. (nepszava.hu)


 

Kommentek

h i r d e t é s

h i r d e t é s