Ez az időpont nem volt véletlen.

2014-ig játszott meghatározó szerepet a nagy állami építési beruházásokban Simicska Lajos, a Fidesz gazdasági háttérembere, és a tevékenységét közelről ismerő források szerint az üzletember cégcsoportjánál tudatosan ügyeltek arra, hogy a miniszterelnökhöz személyesen kötődő emberek cégei ne jussanak kirívóan sok megbízáshoz. Ez elsősorban Orbán apjának és testvéreinek építőipari beszállítással foglalkozó vállalkozásait jelentette, de a Simicska-csoport felügyelete kiterjedt Orbán Ráhel későbbi férjére, Tiborcz Istvánra is.

Az abban az időszakban sokat támadott és sokak által a politikai korrupció szimbólumának tartott Simicska-birodalom nem saját erkölcsi megfontolásból tartotta kontroll alatt az Orbán család tagjait. A miniszterelnök érdekében – és egy Simicskához közeli forrás szerint az ő kívánságára – tették ezt. A cél az volt, hogy ne adjanak túlzott támadási felületet Orbán Viktor bírálói számára, akit első – 1998 és 2002 közötti – kormányzása idején sok kritika ért apja üzletei miatt. 2014-re azonban felbomlott a szövetség Simicska és a hatalmát egyre jobban megszilárdító Orbán között, amivel megváltozott a helyzet.

Simicska elveszítette meghatározó pozícióját az állami beruházások területén, és így nagyobb mozgástérhez jutottak olyan szereplők, akiket addig ő a háttérbe szorított. Közöttük voltak az Orbánhoz családi szálakon kötődő emberek érdekeltségei is.

A miniszterelnök apjának és testvéreinek cégei 2015-re közel megkétszerezték a bevételüket, a nyereségességük pedig még gyorsabb tempóban növekedett, amiben - mint azt a Direkt36 korábban feltárta - szerepet játszott az, hogy az Orbán-cégek beszállítóként megjelentek több nagy állami beruházásban is. Tiborcz István cégének állami pályázatokon aratott sikersorozata is az után kapott új lendületet, hogy elváltak a vállalkozó és a Simicska-csoport útjai. 

Ez a cikk olyan beszélgetések alapján készült, amelyeket Simicska Lajost és Orbán Viktort régóta ismerő emberekkel, valamint befolyásos építőipari vállalkozókhoz kötődő forrásokkal folytattunk. Mindannyian azzal a feltétellel vállalták a beszélgetést, ha nem közöljük a nevüket. Megkerestük részletes kérdésekkel a történet összes szereplőjét – köztük Orbán Viktort és érintett családtagjait, valamint Simicska Lajost –, de egyikük sem válaszolt ezekre. 

Párt és család

Simicska már az Orbán család üzleti tevékenységének elindításában is szerepet játszott. Orbán Viktor apja, Orbán Győző és üzlettársai 1992-ben jutottak hozzá privatizáció útján a gánti bányát működtető vállalkozáshoz, és ehhez – mint Vajda Éva és Ószabó Attila 1999-ben az Élet és Irodalomban közölt, Fiúk a bányában című cikkéből kiderült – Simicskához kötődő vállalkozásoktól kaptak segítséget. 

A cikk szerint a privatizáció során egy a Fidesz vagyonából feltőkésített, Simicskához kötődő vállalkozás is tulajdonrészt szerzett a bányacégben, majd később azt jóval névérték alatt adta tovább Orbán apjának és társainak. Orbán Győző így többségi tulajdonosa lett a Dolomit Kőbányászati Kft. nevű cégnek. Azóta több más vállalkozást is indított Orbán Győző két másik fiával – ifjabb Orbán Győzővel és Orbán Áronnal – együtt, de a Dolomit Kft. a forgalma és tevékenysége alapján továbbra is központi szerepet játszik a családi üzletben.

A 90-es évek elején történt epizód után sokáig nem volt jele annak, hogy Simicskának bármi része lett volna az Orbán család üzleteinek alakulásában. Nagyrészt a háttérből dolgozva segítette a régi középiskolai barátja, Orbán Viktor által vezetett Fidesz felemelkedését. Kívülről úgy tűnt, hogy világosan elváltak egymástól a felelősségi területek - Orbán dolgozott a politika frontvonalában, Simicska pedig építette a gazdasági hátországot -, de valójában nem volt ennyire éles az elkülönülés.

Orbán emberei

Simicskához közel álló források szerint az üzletember rendszeresen egyeztetett a Fidesz-vezérrel, és a környezetében is megjelentek olyan emberek, akik inkább Orbánhoz kötődtek. Ilyen volt például Nyerges Zsolt szolnoki ügyvéd, aki a 2000-es évek közepén tűnt fel Simicska mellett, és utána hosszú időn át dolgozott vele együtt a Fidesz gazdasági hátországának felépítésén. Simicska egyik barátja szerint az üzletember nem maga választotta Nyergest, hanem Orbán kérésére vette maga mellé. „Nyerges az Orbán család barátja volt” – mondta a forrás, aki szerint a szolnoki ügyvéd delegálása mögött az húzódott meg, hogy „legyen a család közeléből valaki Simicska körül.”

Később Nyerges – aki a Direkt36 megkeresésére annyit reagált, hogy soha nem nyilatkozik üzleti ügyeiről - szoros és bizalmas viszonyt épített Simicskával, de aztán más átfedések is lettek az üzleti konglomerátum és Orbán személyes körei között. 2010 májusában egy Simicska köréhez tartozó cég többségi tulajdonosként beszállt az ES Holding Zrt. nevű energetikai cégbe, amelynek egyik vezetője és tulajdonosa az akkor mindössze 24 éves Tiborcz István volt. A fiatalember akkor már járt Orbán Viktor legidősebb lányával, Ráhellel, akivel később össze is házasodtak. Az Orbán családhoz kötődő Tiborcz megtartotta tisztségét az E-OS Innovatívra átkeresztelt energetikai cégben, és a következő években Simicskáék felügyelete alatt végezte tovább a vállalkozással kapcsolatos tevékenységét. 

Ebben az időszakban a Simicska-birodalom – azon belül is főként a zászlóshajónak számító Közgép építőipari vállalat – szédületes növekedésbe kezdett. Sorra nyerték a nagyértékű közbeszerzéseket, miközben a nagy állami beruházásokról döntő állami pozíciókban egymás után tűntek fel Simicskához és Nyergeshez kötődő figurák. Emiatt sok támadás érte a kormányt ellenzéki politikusok és sok más közéleti szereplő részéről, akik szerint a Közgép és a többi Simicska-cég fellendülése bizonyíték volt a Fidesz szerintük gátlástalan gazdasági térhódítására.

„Volt egy szint, ameddig elmehettek”

A Simicskához és így közvetve a Fideszhez kötődő cégek bevétele valóban megtöbbszöröződött ezekben az években, de Orbán Viktor apjának és testvéreinek a vállalkozásai nagyrészt megmaradtak a 2010-es szinten. Néhány százmillió forinttal ugyan növekedett a három jelentősebb vállalkozásuk bevétele, de ez messze elmaradt más kormányzati kötődésű cégek teljesítményétől. Ez annak ellenére történt, hogy az állami beruházások sorát elnyerő Közgép megtehette volna, hogy elárasztja megbízásokkal a bányászattal, betontermékek gyártásával és szállítmányozással foglalkozó Orbán-cégeket. 

Simicskáék azonban ezt mégsem tették meg, ami állami projektekben régóta dolgozó vállalkozók információi szerint tudatos döntés eredménye volt. „Lajos bizonyos dolgokban nagyon korlátozott lehetőségeket biztosított a papának” – mondta egy korábban a Közgéppel is együtt dolgozó építőipari vállalkozó, aki a „papa” alatt a miniszterelnök apját, Orbán Győzőt értette. Simicska környezetének egyik tagja megerősítette, hogy valóban szándékosan korlátozták az Orbán családnak adott munkák mennyiségét: „Meg volt adva egy szint, ameddig elmehettek, de azon felül nem kaphattak munkát.”

A forrás szerint ez nem Simicskáék döntése volt, hanem Orbán akaratának megfelelően jártak el. Az nem világos, hogy közvetlenül a miniszterelnök fogalmazta-e meg ezt a kérést Simicska és emberei felé, de a forrás szerint az ő irányából érkezett a kérés. Egy Orbánt és Simicskát is régóta ismerő forrás pedig megjegyezte, mindkét embernek érdekében állt az, hogy kontroll alatt tartsák a családi vállalkozásokat. „Mindkettőjük számára az volt a cél, hogy hatalmon maradjanak, és ebbe nem fért bele, hogy a család ki legyen téve a kirakatba” – mondta a forrás.

Orbán az első kormányzása idején, 1998 és 2002 között megtapasztalta, hogy milyen kockázatokat hordoz, ha a családja megjelenik közpénzből finanszírozott beruházások közelében. Akkor az ellenzék és a sajtó egy része keményen támadta apja cégének valós és feltételezett állami megbízásai miatt.

Orbán akkor egy 2001 augusztusi interjúban részben azzal próbálta visszautasítani a vádakat, hogy felvetette, ha tényleg kedvezni akart volna az apjának, akkor nem néhány tízmillió forintos megbízásokhoz juttatja, hanem akár azt is el tudta volna intézni, hogy egy egész autópályát ő építsen. Közölte azt is, hogy az apja ugyan tervezte, hogy beszáll bizonyos autópályás beruházásokba, de végül az ő kérésére letett erről. „Ez egy nagyon nehéz beszélgetés volt egyébként. Tehát ő nem értett ezzel egyet, de aztán végül azt mondta, hogy biztosan vannak olyan összefüggések, amiket én jobban látok, mint ő, és akkor ezt elfogadta” – mondta Orbán.

Elégedetlen rokonok

Úgy tűnik, hogy az Orbán család a 2010 utáni korlátozást is nehezen fogadta el. Állami projektekben dolgozó vállalkozók és egy Simicskához kötődő forrás információi szerint a családtagok jelezték a Közgép vezetése felé, hogy elégedetlenek azzal a mennyiségű megbízással, amennyit a cégcsoporttól kaptak. Ahogy azt a Direkt36 is bemutatta korábban, a Közgép adott nekik ugyan megrendeléseket például csatornázási munkákra, de a források szerint ők ennél többet szerettek volna.

Nem Orbán apja és testvérei voltak az egyetlenek a miniszterelnök környezetéből, akiknek konfliktusaik voltak Simicskáékkal. A Közgép-csoport égisze alatt tevékenykedő Tiborcz Istvánnak szintén voltak súrlódásai a cégbirodalom irányítóival, akik rossz néven vették, hogy a fiatal vállalkozó szerintük túl önjáróan viselkedett az E-OS ügyeiben. „Konfliktus volt a nem egyforma üzleti filozófiák miatt” – mondta egy Simicskához közel álló forrás, aki szerint Tiborcz okos, de nem értette meg, „hogy előbb alsóbb szinten kell kitanulni a dolgokat”.

Emellett elégedetlen volt a Közgéptől kapott megbízások méretével és mennyiségével az Orbán Viktorral jó személyes kapcsolatot ápoló Mészáros Lőrinc felcsúti vállalkozó is. Az egykori gázszerelő is beszállt az építőiparba, és őt személyesen ismerő vállalkozók szerint 2010-es évek elején panaszkodott arról, hogy nem kap elég munkát Simicskáéktól. „Mondta, hogy Lajos kivérezteti, nem ad neki munkát” -  idézte fel egy Mészárossal korábban együtt dolgozó vállalkozó. Mészáros Lőrinc nem reagált a Direkt36 megkeresésére.

Mészáros visszatartása már nem Orbán kérésére történt, hanem egyszerűen azért, mert Simicska embereinek problémái voltak a felcsúti vállalkozó munkájának minőségével és árszintjével. Egy építőipari vállalkozó a Közgép egyik vezetőjétől hallotta azt, hogy „Lőrincet nem szabad nagyon közel engedni, mert nem dolgoznak jól”. Egy Simicskához közeli forrás pedig azt mondta, hogy Mészáros „nagyon drágán akart dolgozni”, ezért a Közgép-csoportnál csak arra voltak hajlandók, hogy kisebb munkákat adjanak neki.

„Látszott, hogy változik a felállás”

Idővel azonban a helyzet elkezdett az elégedetlenkedők előnyére változni. 2013 körül már voltak jelei annak, hogy Simicska pozíciója gyengülni kezdett. Az építőiparban egyre meghatározóbbá vált a Duna Aszfalt nevű cég, amellyel szorosan együttműködött Mészáros Lőrinc is. Néhány hónappal Tiborcz István és Orbán Ráhel esküvője előtt, 2013 nyarán megszakadt a kapcsolat a Közgép-csoport és a miniszterelnök leendő veje között is, miután Simicska cége kiszállt a Tiborczhoz kötődő energetikai társaságból. 

Ezzel együtt egyre hűvösebbé vált a viszony személyesen Simicska és Orbán között is. Simicska egyik közeli ismerőse szerint szűkebb körben már „2013-ban is látszott, hogy változik a felállás”. Nemcsak a Közgéppel rivális Duna Aszfalt csoport megerősödése utalt erre, hanem érkeztek olyan jelzések is, amelyek szerint Orbán vissza akarta szorítani a Simicska tulajdonában álló médiacégek szerepét a kormányzati médiabirodalmon belül. 

2014-ben aztán még egyértelműbbé vált a konfliktus, miután az újabb fideszes választási győzelmet követően több Simicskához kötődő ember - például a nagy állami beruházásokért felelő Németh Lászlóné fejlesztési miniszter - is kiszorult pozíciójából. 2015 elején pedig már nyílt háborúskodássá fajult a két egykori szövetséges közötti viszony, amikor Simicska trágár szavakkal illette Orbánt több interjúban is. Eltávolodott Simicskától Nyerges is, aki ugyan benne maradt több korábbi vállalkozásban, de az operatív munkában már nem vesz részt. 

Közben az Orbánhoz személyesen kötődő, az állami munkák mennyiségével korábban elégedetlenkedő vállalkozók számára egyre jobban fellendült az üzlet. Az Orbán család cégei 2013 óta közel megkétszerezték a bevételüket, a nyereségességük pedig még gyorsabb tempóban növekedett. Míg a 2013-as 2,7 milliárd forintos bevételnek még csak 15 százaléka volt a profit, addig a 2015-ös 5,2 milliárdnál már 30 százalékos volt az arány. 2016-ban ugyan némileg visszaesett a bevétel, de építőipari források szerint ennek valószínűleg az lehetett az oka, hogy megtorpantak az uniós projektek, és ez kihatott az egész ágazatra.

Az Orbán-cégek állami munkái az utóbbi években. Gyűjtés: Direkt36, Magyar Narancs, Figyelő
Grafika: Direkt36

Hasonló fellendülés történt a Simicskától való különválás után Tiborcz érdekeltségénél is. Orbán Viktor veje 2014 tavaszán tulajdonosként is megjelent az újabb névváltoztatás során Elios Innovatívra keresztelt energetikai cégben, amely aztán sorra nyerte az összességében többmilliárdos értékű közbeszerzéseket. Ezek többségét ráadásul úgy kapták meg, hogy a pályázatokon nem voltak versenytársaik (mint a Direkt36 feltárta, ennek az volt az oka, hogy eleve úgy voltak meghatározva a pályázati feltételek, hogy más cégek ennek szinte egyáltalán nem tudtak megfelelni).

A legnagyobb fellendülést Mészáros Lőrinc vállalkozásai produkálták. Az egykori gázszerelő néhány év leforgása alatt vált az ország egyik leggazdagabb emberévé, és most már érdekeltségei vannak az építőipar mellett az idegenforgalomban, a médiában és a bankszférában is. Ahogy a Direkt36 feltárta, egy Mészároshoz köthető vasútépítési cég Simicska egykori birodalmából is leszakított magának egy darabot.

Rejtett munkák

Mészároshoz képest az Orbán család tagjainak gyarapodása jóval szerényebb volt még Simicska visszaszorulása után is. Tiborcz István a cégének állami megbízásai körül duzzadó botrány hatására még 2015-ben kiszállt az Elios Innovatív tulajdonosai közül, és azóta legfeljebb hozzá kötődő vállalkozóknak vannak állammal kapcsolatos üzletei, de ő maga személyesen nem tűnik fel ilyen ügyletekben. 

Orbán apjának és testvéreinek cégei továbbra is részt vesznek állami munkákban, de ezeket nem könnyű követni, mert a társaságok nem nyilvános pályázatok révén váltak a beruházások részeseivé, hanem az állammal leszerződött vállalatok beszállítóiként. Míg a közbeszerzések nyertes kivitelezőit fel kell tüntetni nyilvános adatbázisokban, a cégek által megbízott beszállítókra ilyen szabály nem vonatkozik. A Direkt36 is csak hosszas kutatómunka során szerzett bizonyítékot arra, hogy az Orbán-cégek egyáltalán részt vesznek állami beruházásokban. Mivel a beszállítóknak fizetett összegekről nincsenek nyilvánosan hozzáférhető adatok, és az Orbán-cégek sem válaszoltak eddig soha egyetlen kérdésünkre sem, így azt továbbra sem tudni pontosan, hogy konkrétan mekkora részét képezi az állami beruházásokból kapott pénz a bevételeiknek.

Orbán Viktort mindenesetre már nem zavarja annyira a családjának a részvétele állami munkákban, mint korábban. Egy júniusi sajtótájékoztatón azt mondta a Direkt36 kérdésére, hogy továbbra is fontosnak tartja, hogy édesapja ne vegyen részt állami beruházásokban. Azt is jelezte ugyanakkor, hogy azt már nem tartja problémának, ha a családtagjainak cégei csak a fő- vagy alvállalkozók beszállítóiként jelennek meg ezekben a projektekben. Ezt annak ellenére gondolja így, hogy az állami beruházásokban megjelenő beszállító cégek is ugyanúgy közpénzből részesülnek, mint a munkák magasabb szinten lévő résztvevői.

444.hu