2001. szeptember 11. után kezdetét veszi Irak és Afganisztán amerikai megszállása. mindkét helyen az USA háborús kiadásai eddig 3-3 trillió dollárra rúgtak. (Trillió = milliárdszor milliárd, azaz 1018). Hatalmas összeg, elképzelni sem tudjuk mekkora.

Afganisztánt ráadásul sem Szovjetunió, sem Nagy Britannia nem tudta kétvállra fektetni korábban. Egyet tudtak azonban mind: egy folyamatos háborús állapotot hoztak étre, melyben elpusztult minden, ami az egykori civilizációkra emlékeztetett. Azokból pedig volt itt bőven. Médek, perzsák, Nagy Sándor, arabok, törökök, mongolok mind nyomot hagytak. Ez a mai etnikai összetételen is jól látszik. Az Iszlám hóditás után, a 9-ik századtól Horászánnak hívták és számos prófétai jövendölésben is megtaláljuk ezt a nevet. Herát az Iszlám kultúra egyik meghatározó centruma volt. Dzsingisz kán 1219.ben elpusztította, de 1504-ben Bábur, aki Dzsingisz kán és Timur Lenk leszármazottja volt, már az Iszlám nevében hozta létre itt a Mogul Birodalmat Kabul fővárossal.

Nem megyek végig a történelmen, sem az újkor eseményein, csupán jelezni szeretném, hogy amit a világ itt tett az elmúlt évtizedekben, az emberiség elleni bűn, ami jól mutatja, miként lehet egy népet az őskorban visszabombázni a föld felszínén és tudatilag teljesen leépíteni, ami talán súlyosabb következményekkel jár, mint a fizikai rombolás. Tehát nem csak az afgán oldalon kell barbár tetteket keresni.
2021. augusztus 16., a Tálib csapatok elfoglalják Kabult és átveszik a hatalmat. Hogy értékeljük ezt?

1. Ha az USA vereségét és dilettantizmusát jelenti, akkor rossz hír
2. ha egy szavahihetetlen, agymosott, radikális banda győzelmét jelenti, akkor még rosszabb hír
3. ha USA és az agymosott banda közti egyezséget jelenti, akkor több mint aggasztó.
4. Ha ebbe belevesszük Kína érdekeit, a kábítószerpiac újra osztását, más országokban bomlasztások indítását, radikális akciókat, akkor fenyegető hír.

Vegyük sorjában.

1. A felületes szemlélő csak egyet lát. USA kidobott az ablakon 3 trilliárd dollárt Afganisztánban és nem ért el semmit. A második világháború után USA számos hadszintéren viselt háborút és egyet sem nyert meg. Holott Hollywood beépítette a köztudatba USA legyőzhetetlenségét, technikai, tudományos fölényét. Tényleg ennyire dilettáns USA? Mi történt eközben? Az, hogy az USA folyamatosan fenntartott egy háborús status co-t. A hivatkozott időszakban ez rengeteg hitelkihelyezést, hadiipari teljesítést eredményezett, ami sokkal fontosabb és nyereségesebb volt, mint az elvek győzelme. Busásan megtérült az a 3 trilliárd. hiszen csak nyomtatni kellett a pénzt, vagy egyszerűen elektromos úton utalni. A fedezetet pedig nem mindig USA-n belül kell keresni. Elég a számos pénzügyi manipulációra, inflációt növelő intézkedésre figyelni, ami USA-n kívüli országok pénzeinek vásárlóerő romlásával állította helyre a dollár árfolyamának szintet tartását. Komplex kérdés Amerika hadi kiadásait önmagában kezelni.

De ezek csupán a pénzügyek. USA Afganisztán elfoglalásával először Putyint, majd Kínát akarta bezárni. Emellett Iránt is szándékozott elszigetelni. Ez ideig óráig sikerült, de ma Kína már nem az, ami volt. Ma egy fejlett, logisztikai birodalommal bíró pénzügyi, tudományos-technikai szuperhatalom, ami nem tud megállni, fejlődnie kell, Egyetlen vetélytársa van: Amerika.

2. Feltételezhetjük-e, hogy a Tálibok úgy győztek, hogy Allahba vetett hitük, eltökéltségük adta kezükre egyik várost a másik után? Nyilván vannak, akik ebben hisznek. Én nem. A Tálibok 75 ezren voltak/vannak. Az afgán központi hatalmat szolgáló hadsereg 350 ezer fő, melyet Amerika fejlett fegyverekkel, páncélos járművekkel, szállítóeszközökkel látott el, pluszban ehhez jön a rengeteg logisztikai támogatás, melyet a legmodernebb eszközök igénybevételével kaptak. Ne felejtsük ki a közvetlen amerikai és szövetségesei által nyújtott katonai támogatását sem. Számomra nem elfogadható az, hogy a Tálibok úgy mehettek előre, mint kés a vajban. Ennek oka volt. Ráadásul a katonai eszközök, támaszpontok teljes fegyverzettel Tálib kézre kerültek. Mára biztosra vehető, hogy az egykori kormányerők katonái is a Tálibok sorait gazdagítják. Azt is érdemes megjegyezni, hogy a Tálibok wahabita iszlám felfogása, ami teljesen nélkülözi a teológia tudományos jellegét, síita ellenes, tehát Irán ellenes. Egyedül egy tartomány síita Afganisztánban, Mazar Sharif, ahol a Tálibok rendszeresen robbangattak mecsetekben. 

3. Létezhet-e, hogy USA és a Tálibok megegyeztek? Igen, létezhet. Minthogy az is létezhet, hogy Kína és a Tálibok is megegyeztek, de erre a következő pontban térek ki. USA-nak a regionális erők fenntartása itt már nem hordozott további előnyöket. A háború továbbra is folyik, de nem tradicionális eszközökkel. Ez a kor a hibrid háborúk kora. Olyan információs, műholdas és más technikák vannak, amihez képest egy állig felfegyverzett katona nem képvisel jelentős erőt. Ezek a technikák továbbra is szolgálják a műveleteket, de nem úgy, ahogy eddig. Miért feltételezzük, hogy a Tálibok ma USA ellenségei? Nem célszerű használni őket? Nem jók talán Irán elszigetelésére? Nem alkalmasak-e olyan radikális csoportok magját képezni belőlük, akik falat képeznek a kínai logisztikák ütemes fejlődésének és más kínai érdekek útjában? Nem sokkal hatásosabbak az efféle terrorista csoportok, mint egy reguláris erő? Továbbá proxik, tehát nem amerikai vér hullik, miközben amerikai érdekek érdekében lépnek fel? Nem mindegy-e Amerikának, hogy ezek a hatékony fegyveres csoportok milyen elvet vallanak, kötelezik-e a nők számára a burka viselését és rémuralmat tartanak fenn sajátjaik között? Pont ilyenek a leghatásosabbak! Itt jegyzem meg, hogy Amerika egyáltalán nem finnyás, ha érdekeit érvényesíteni kell. Afganisztán sok nyelve közül a leginkább elterjedt a dári nyelv, ami a perzsa egy változata. Ezért a támaszpontokon ezrével alkalmaztak perzsa tolmácsokat, akik helyiek és irániak voltak. A Tálibok sorra kivégzik azokat, akik Amerika és szövetségesei szolgálatában álltak. Így a sok ezer alkalmazottnak és „tolmácsnak” élete is veszélyben van. Jelenleg nem csak a követségi dolgozók, hanem az ő kimentésük folyik. És hova kerülnek a tolmácsok? Albániába. 

Miért éppen Albániába? Azért, mert az USA már korábban létrehozott ott az Ashraf3 nevű csoportnak egy telepet, támaszpontot. Ők az iráni kormánnyal szemben álló perzsák, akik magukat Mudzsahidin el-Khalq, azaz a Teremtés Harcosainak nevezik, vezetőjük Radzsavi asszony. Az USA számára annyira fontos ez a csoport, hogy Rudy Giulianit is elküldte parolázni hozzájuk.
Az albán elnököt, Ilir Metát is odarendelték egy protokolláris mosoly látogatásra Radzsavi asszonyhoz és az Ashraf3-hoz.
Nos, ide kerülnek a „tolmácsok” és nem Kaliforniába.
A fentieket összetéve láthatjuk, hogy Amerika egyáltalán nem hagyott fel törekvéseivel, csupán az eszközök mások. Ezeket az eszközöket van, hogy látjuk, van, hogy nem, ugyanakkor hatásosabbak, mint a hangos csatazaj.

4. És Kína? Mi van a nyersanyagokban és erőforrásokban szegény Kínában, ami nem engedheti meg magának a leállást, stagnálást? E térségben létkérdés számára az erőforrásokban gazdag Irán és a Perzsa Öböl. Az út Afganisztánon át vezet. Sok más út is létezik Kína számára más nyersanyagforrásokhoz, de ez a térség stratégiai fontosságú, nem engedheti el és nem engedheti át. Kína diplomáciai gyakorlata, mintegy 5 ezer évvel előzi meg az USA alkalmazott módszereit. A térség lakói ismeri Kínát és tudja mire számíthat. A Tálibok és Kína kiegyeztek. Kínának szüksége van a Tálibok támogatására és a Táliboknak Kína gazdasági erejére, jószomszédságára. Vajon minden Tálib csoport Kína oldalán áll? Vagy megoszlanak-e USA és Kína között a csapatok. Az idő eldönti. Minthogy azt is eldönti, hogy a jelenleg legnagyobb bevételt hozó afgán kábítószer termelés milyen útvonalon és hova jut tovább. Hol a piac? Talán ebben is deal van? Ezt sem tudhatjuk. Azonban az tény, hogy a Tálibok először a határátkelőhelyek ellenőrzését vették át, még a városok elfoglalása előtt.