Szeret fogadni? Nézze meg ezt a sportfogadás weboldalt!
Az orosz miniszterelnök, Medvegyev szerint néhány török tisztviselőnek "közvetlen pénzügyi érdekeltsége" van az Iszlám Állam olaj kitermelésében. Putyin még ennél is durvábban fogalmazott miután a török légierő lelőtt egy orosz vadászgépet.
Az orosz védelmi miniszter bejelentette, hogy miután a törökök lelőtték az egyik Szu-24-es vadászbombázójukat, S-400-as rakétavédelmi rendszereket telepítenek Szíriába, a Hemeimeem légitámaszpontjukra. Az S-400-as rendszereket az orosz hadsereg hivatalosan 2007 óta használja.
A kedden lezuhant orosz vadászgépre még akkor lőttek, amikor Törökország légterében tartózkodott, noha Szíriában zuhant le – mondta Recep Tayyip Erdogan török államfő egy isztambuli üzleti rendezvényen.
A NATO-főtitkár csütörtöki budapesti látogatása annak a körútnak a részét képezi, amely során az USA – az Iszlám Állam elleni komolyabb fellépés előkészítésének részeként – a térségben katonai misszióval jelenlévő tagállamok politikai vezetését kívánja meglévő szerepvállalásaikban megerősíteni, illetve azok fokozására rábírni – mondta el az atv.hu-nak egy katonai szakértő.
A szombat reggel, Törökországban letartóztatott belga-marokkói kettős állampolgár Ahmad Dahmani, akiről úgy tudják, hogy az ISIS európai felderítője volt, november 14-én érkezett az országba Amszterdamból - tudta meg a Guardian közel-kelet szakértője török kormányzati forrásokból. A most elfogott Dahmaniról azt feltételezik, hogy kapcsolatban volt azokkal a terroristákkal, akik a november 13-i párizsi terrortámadást kitervelték, és elkövették.
Múlt hét szombaton 20 ország illetve regionális csoportosulás képviselői találkoztak Bécsben és tárgyaltak a szír helyzet lehetséges megoldásairól, köztük az USA, Oroszország, Irán, Szaúd-Arábia, Törökország, Irak, az Egyesült Királyság, az EU, az ENSZ és az Arab Liga vezetői.
Ha én most hivatásos katona lennék, feszült figyelemmel kísérném a NATO Szíriával kapcsolatos terveit, mert lehet, hogy lassan csomagolni kell: a magyar képviselők ugyanis - legalábbis úgy néz ki - akár harcoló alakulatokat is küldenének az Iszlám Állam elleni akciókba.
Franciaország 2015. november 15-ig viszonylag visszafogott résztvevője volt az ISIS elleni légiháborúnak. Bár a franciák 2014 szeptemberében az elsők között csatlakoztak az USA ISIS elleni légiháborújához, csapásaik javarészt az iszlámisták iraki területeire korlátozódtak: szíriai célpontot a jelentések szerint utoljára október 8-án bombáztak.
Szeptember 23-án kora reggel a nyilvános írói Facebook oldalamra kiírtam, hogy felrúgott menekült fociedző, Uszama Abd El Mohszín népirtásban vett részt, az An-Nuszráh front tagja volt, ezeket az állításokat pedig ellenőriztem. Az átgondoltnak legkevésbé sem nevezhető posztom bejárta a magyar sajtót, mire magamhoz tértem már munícióként használták fel a menekültellenes hírportálokon. Több mint egy hónap eltelt, de egy állítást sem sikerült érdemben megerősítenie senkinek sem Szíriában vagy Irakban.
A választások után sem várható, hogy valamelyik párt egyedül megszerezze a kormányalakításhoz szükséges többséget a törökországi előrehozott választáson – vélekedtek az Origo által megkérdezett elemzők. A patthelyzet csak tovább mélyítheti az ország válságát, miközben a térségben is meglehetősen nagy a zűrzavar.
Valami történik az amerikai stratégiai műhelyekben: kezdik beismerni, hogy az Iszlám Állam elleni harc kudarc volt, és valami újra van szükség. Hangzatos stratégia már akad, és lehet, hogy a földi csapatokat is bevetik Szíriában és Irakban. Ám egyre több jel utal arra, hogy a Közel-Kelet térképét is át kell rajzolni.
A nyugati kormányok úgy tesznek, mintha most ébrednének rá az utóbbi hetek menekült áradata láttán, a szíriai válság okozta bajok méretére. Pedig a 11 millió szír menekültnek csak egészen elenyésző hányada éri el, egy nagyon veszélyes utazás végén, Európát. A többséget ott helyben a szomszédos régiók, és Törökország, Libanon illetve Jordánia fogadják be, ez utóbbiban a nagy számú menekült felborítja a társadalmi-gazdasági, sőt a politikai egyensúlyt.
Az Iszlám Állam ötvenezer dolláros vérdíjat tűzött ki a fejére Szíriában, az őt szállító sofőr pedig újból és újból le akart térni a kijelölt útvonalról – a Heteknek is dolgozó Jászberényi Sándorral a háborús tudósítók munkájáról, az európai bevándorlási hullámról és amerikai könyvbemutatójáról is beszélgettünk.
Az amerikai politika Szíria felé négy éve kívánságra és imára épül: a kívánságra, hogy Bashar al-Assad elnök távozzon és imára azért, hogy a „mérsékelt” szíriai ellenzék több legyen, mint ami. Most Oroszország emelte a tétjét, és az amerikai kormány és sok kommentátor válaszul erősebben kívánni és többet imádkozni látszik, míg elítéli Oroszországot a behatolásért oda, ahová feltevésük szerint nem tartozik.