Az elmúlt hónapok egymást követő rendkívüli időjárási jelenségei arra késztették a szakértőket, hogy azon studírozzanak, nem lépett-e a globális felmelegedés új, a korábbinál veszedelmesebb, radikális változásokat hozó szakaszába. Aki abban bízik, hogy a választ egy reményteljes "nem", annak nem szolgálhatunk jó hírrel. - írja a napi.hu
Több száz tó vizének oxigénszintje csökkent az elmúlt négy évtizedben az Egyesült Államokban és Európában - figyelmeztetnek kutatók, akik szerint a fogyatkozó oxigénszint fokozott halpusztulást, algavirágzást és metánkibocsátást eredményezhet.
A melegedés a jég nagyobb mértékű olvadását, magasabb tengerszintet, több hőhullámot és szélsőséges időjárási eseményt eredményez, ami veszélyezteti az élelmiszerbiztonságot, az egészséget, a környezetet és a fenntartható fejlődést.
A világ csaknem összes gleccsere veszít tömegéből, méghozzá gyorsuló ütemben – állapította meg egy frissen közzétett, minden korábbinál átfogóbb nemzetközi tudományos kutatás.
A víz hőmérsékletének emelkedésével a vízi szervezetek egyre nagyobb számban hagyják el az Egyenlítő körüli trópusi vizeket. Ezek a helyek a Föld legnagyobb biodiverzitással rendelkező ökoszisztémái, és nagyon nagyon rossz jelnek számít a kiürülésük.
2020: az eddigi legmelegebb évvel zárult a történelem eddigi legmelegebb évtizede. Habár az éghajlat melegedését a globális lezárások sem fékezték meg, a globális egészségügyi válság talán adhat némi lökést az éghajlatváltozás elleni küzdelemnek.
2020: az eddigi legmelegebb évvel zárult a történelem eddigi legmelegebb évtizede. Habár az éghajlat melegedését a globális lezárások sem fékezték meg, a globális egészségügyi válság talán adhat némi lökést az éghajlatváltozás elleni küzdelemnek.
Az emberek többsége a klímaváltozást tartja a legfenyegetőbb veszélynek a koronavírus-járvány közepette is. Ez derül ki az ENSZ fejlesztési hálózatának nemzetközi közvéleménykutatásából, amely 50 ország összesen egymillió kétszázezer lakosának megkérdezésével zajlott.
2020 rendkívüli év volt. A Covid miatti lezárások a levegő minőségének javulását és a széndioxid-kibocsátás csökkenését hozták. De mit jelent ez valójában az éghajlatunk számára? Erre keres választJeremy Wilks a Climate Now-ban az Euronews-on.
Nemcsak az emberiségre lehet kártékony hatással az egyre intenzívebben emelkedő átlaghőmérséklet és a jégréteg rohamos olvadása, hanem a glaciális-interglaciális időszak is jelentősen módosulhat.
2020 szeptemberében négy portugál gyermek és két fiatal felnőtt - miután mindannyian tanúi voltak a szülőföldjüket pusztító rendkívüli hőségnek és tűzvészeknek - történelmi panaszt nyújtottak be az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB), Európa legfőbb, az emberi jogokkal és jogsértésekkel foglalkozó intézményéhez.
A klímaváltozásnak mélyreható, azonnali és súlyosbodó következményei vannak az emberi egészségre nézve. Ez alól egyetlen ország sem élvez kivételt - derül ki a The Lancet Countdown elnevezésű nemzetközi együttműködés révén született éves jelentésből.
Egyre több ágazatban kap szerepet a mesterséges intelligencia a legnagyobb kihívások megoldásában, de vajon az éghajlatváltozással kapcsolatos problémáink megértésében és megoldásában is segítségünkre lehetnek-e majd a gépek?
Az északi sarkkörön túl elterülő jéggel borított régió az elmúlt időkben radikális változásokon ment keresztül, a legújabb tanulmány szerint már új klíma jött létre ebben a térségben, a jövőben pedig sokkal súlyosabb következményei lehetnek az ott tapasztalható olvadásnak.
Amennyiben nem csökken érdemben az emberiség által kibocsátott széndioxid-kibocsátás, akkor már 2100-ra jelentős mértékben emelkedhet a világ tengereinek a szintje, ami számos települést tenne lakhatatlanná, áll egy nemzetközi kutatócsoport csütörtökön megjelent cikkében.
Kommentek