2020 rendkívüli év volt. A Covid miatti lezárások a levegő minőségének javulását és a széndioxid-kibocsátás csökkenését hozták. De mit jelent ez valójában az éghajlatunk számára? Erre keres választJeremy Wilks a Climate Now-ban az Euronews-on.
Nemcsak az emberiségre lehet kártékony hatással az egyre intenzívebben emelkedő átlaghőmérséklet és a jégréteg rohamos olvadása, hanem a glaciális-interglaciális időszak is jelentősen módosulhat.
2020 szeptemberében négy portugál gyermek és két fiatal felnőtt - miután mindannyian tanúi voltak a szülőföldjüket pusztító rendkívüli hőségnek és tűzvészeknek - történelmi panaszt nyújtottak be az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB), Európa legfőbb, az emberi jogokkal és jogsértésekkel foglalkozó intézményéhez.
A klímaváltozásnak mélyreható, azonnali és súlyosbodó következményei vannak az emberi egészségre nézve. Ez alól egyetlen ország sem élvez kivételt - derül ki a The Lancet Countdown elnevezésű nemzetközi együttműködés révén született éves jelentésből.
Egyre több ágazatban kap szerepet a mesterséges intelligencia a legnagyobb kihívások megoldásában, de vajon az éghajlatváltozással kapcsolatos problémáink megértésében és megoldásában is segítségünkre lehetnek-e majd a gépek?
Az északi sarkkörön túl elterülő jéggel borított régió az elmúlt időkben radikális változásokon ment keresztül, a legújabb tanulmány szerint már új klíma jött létre ebben a térségben, a jövőben pedig sokkal súlyosabb következményei lehetnek az ott tapasztalható olvadásnak.
Amennyiben nem csökken érdemben az emberiség által kibocsátott széndioxid-kibocsátás, akkor már 2100-ra jelentős mértékben emelkedhet a világ tengereinek a szintje, ami számos települést tenne lakhatatlanná, áll egy nemzetközi kutatócsoport csütörtökön megjelent cikkében.
Az Északi-sark körüli tengerek felszínén lebegő jégmezők összeterülete 6 millió négyzetkilométerre zsugorodott, 16 százalékkal kisebbre a 2013-tól 2019-ig terjedő évek júliusi átlagánál – közölte a bremerhaveni Alfred Wegener Intézet (AWI).
A vállalat a 2030-ig tartó évtizedben 50%-kal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását, és 100%-ban megújuló erőforrásokra alapuló villamosáramra áll át gyártóegységeiben. A természetre alapozó klímamegoldásokkal kiegyenlíthetővé válik a következő évtized vállalati működéséből fennmaradó üvegházhatású gázok kibocsátása.
Hatszázmilliárd tonna jeget veszített Grönland a 2019-es északi-sarki rendkívüli nyári melegben, kutatók szerint ez a mennyiség elegendő arra, hogy globálisan 2,2 milliméterrel növelje a tengerszintet két hónapon belül.
Az északi félteke legmelegebb januárja és februárja volt az idei a feljegyzések 1880-as kezdete óta. Globálisan nézve pedig a második legmelegebb februárját élte meg a világ 2020-ban az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) jelentése szerint.
Kommentek