Az ukrán–magyar kapcsolatokról, a nyilvánosságnak szánt háborús retorikáról, a liberális mainstream és az Orbán-kormány politikai harcáról, valamint a magyar választásba történő esetleges külföldi beavatkozásról is nyilatkozott a külügyminiszter.

A Magyar Nemzetnek adott interjúban Szijjártó Péter rámutatott: a Kelet és a Nyugat konfliktusainak a vesztesei mindig a közép-európaiak voltak az elmúlt évszázadokban, ezért sem lenne jó, ha visszatérne a hidegháborús pszichózis. Nemzetbiztonsági érdekünk, hogy az USA és Oroszország szót értsenek egymással.

"Azok az országok, amelyek háborús retorikát alkalmaznak az oroszokkal szemben, a felszín alatt hatalmas üzleteket kötnek Oroszországgal. Amióta szankciók vannak érvényben az oroszokkal szemben, a németek és a franciák sok milliárd euróval növelték saját exportjukat Oroszország irányába" – mondta a külügyminiszter.

Szijjártó Péter szerint, ha az elmúlt tíz-tizenkét évben nem építettünk volna ki ilyen korrekt kapcsolatot az oroszokkal, akkor nem tudtunk volna Szputnyik V oltóanyagot vásárolni olyan időszakban, amikor a legdurvább koronavírus-variánsok terjedtek, és a nyugati vakcinák vagy nem jöttek, vagy késtek. 

A kazah válságról szólva a miniszter megjegyezte: az év elején kirobbant kazahsztáni tüntetések miatt nyugati szövetségeseink nem tudták kihozni az Almatiban ragadt magyarokat. A tárcavezető egyetlen sms-t váltott az orosz külügyminiszterrel, és másnap az oroszok segítették evakuálni a magyar állampolgárokat. 

A külpolitikát ma már nem szimbólumok, nem ideológiák alapján kell folytatni, hanem a nemzeti érdekek mentén

– emelte ki Szijjártó Péter, aki szerint a 2021-es volt a legsikeresebb év a magyar–orosz kapcsolatok szempontjából, de idén még nagyobb sikereket akarnak elérni: 

• Először a paksi atomerőmű építését a létesítési fázisba kell léptetni még az első félévben.
• Másodsorban szeretnének a nemzeti oltóanyaggyárban Szputnyik oltóanyagot is gyártani.
• Harmadrészt a Szputnyik Light oltóanyag jóváhagyásával még egy opciót tudnának felkínálni a magyaroknak az emlékeztető oltás felvételére.
• Negyedik pont: létrejött decemberben egy vasúti vegyesvállalat Oroszország és Magyarország között, amit azért hoztak létre, hogy a záhonyi és a fényeslitkei logisztikai beruházásokat kihasználva a Kínából és Oroszországból Nyugat-Európába irányuló tranzitforgalom minél nagyobb része rajtunk menjen keresztül.
• Sűrűbbé kívánják tenni a magyar–orosz légi közlekedést is.

Magyarország három nagy űrkutatási projektben vesz most részt Oroszországgal, amelyek részeként a nemzetközi űrállomásra kerülő eszközöket fogunk előállítani. Dolgoznak egy további együttműködésen is, amely által magyar kutatóűrhajós is részt vehet majd ezeknek az eszközöknek az installációjában az űrállomáson. 

Az űripar ma már minden egyes ország iparstratégiájának a része, tehát nemzetstratégiai kérdés is

– jelentette ki a miniszter.

A migráció kérdése

Tavaly 122 ezer menekültet kellett megállítanunk a déli határunkon, és továbbra is fennáll minden egyes olyan konfliktus vagy veszélyforrás, amely migrációs hullámok megindulásával fenyegetett: az afganisztáni válság, a szíriai polgárháború, a szubszaharai térség válsága – sorolta a külügyminiszter.

A migrációs hullámok egyre erőteljesebben fogják sújtani Európát, mert a kiváltó okok egyre súlyosabbá válnak. Ez ellen fel kell lépnünk

– jelentette ki Szijjártó Péter, aki elárulta, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy Orbán Viktorral folytatott telefonbeszélgetésen minden jót elmondott Magyarországról,  a telefonbeszélgetés után nem sokkal viszont beterjesztett egy törvényjavaslatot az ukrán parlamentben, amely szerint a kettős állampolgárok nem láthatnak el közhivatalt. 

A nemzeti közösségekhez tartozók közül a magyarokat szinte teljes egészében ki akarja zárni az ukrán közéletben történő részvételtől. Amikor kellett, lélegeztetőgépet vittünk, klórt adtak a víztisztításhoz, ukrán gyerekeket üdültettek a Velencei-tó partján, sebesült ukrán katonákat láttak el a kórházaink, gázt szállítottak. Ehhez képest a kárpátaljai magyarságnak csak a jogfosztás, a provokáció és sok esetben a fizikai megfélemlítés jutott. Ez elfogadhatatlan. Ha az ukránok nem lépnek vissza ettől a politikától, az nagyon erőteljesen korlátozni fogja a magyar kormány lehetőségét arra nézve, hogy Ukrajnának bármiféle támogatást biztosítsunk

– szögezte le a külügyminiszter.

Visegrádi csoport

Szijjártó Péter megítélése szerint a visegrádi csoport a leghatékonyabb és legszorosabb szövetség az Európai Unión belül.

Az is igaz, hogy folyamatosan össztűz alatt áll: hol kívülről támadják, hol belülről. Ha nem lenne erős szövetség, akkor senki nem foglalkozna vele. Közösen akadályoztuk meg a kötelező letelepítési kvótákat, és folyamatosan lépünk fel olyan európai ügyekben, mint például az atomenergia elismertetése zöldenergiaként. Tizenkettedik éve kormányzunk, a másik három országban bekövetkező kormányváltások idején pedig mindig elhangzik az a jóslat, hogy harangoztak a visegrádi négyeknek, mégis mindig jól együttműködtünk

– vont mérleget a külügyi tárca vezetője.

Patrióta kormányzás

Magyarország kormánya nyíltan patrióta, kimondja, hogy a nemzeti érdekekre fókuszál, hogy a keresztény, hagyományos értékekre alapuló, szuverén politikát folytat. A mi létezésünk és az általunk elért sikerek az élő cáfolatai annak az ideológiai, hegemonisztikus megközelítésnek, hogy a liberális mainstream az egyetlen helyes út

– mutatott rá Szijjártó Péter. Meglátása szerint megemészthetetlen az ellenfeleik számára, akik mindent megtesznek annak érdekében, hogy eltávolítsák a mostani magyar kormányt.

Ezért ilyen nagy az érdeklődés a magyar választások iránt még külföldről is. Az EBESZ-t nyomás alá helyezik, hogy a lehető legnagyobb létszámú megfigyelő misszióval vegyen részt a választáson

– mondta a miniszter, aki úgy látja, hogy a liberális mainstream megpróbálja a lehető legtöbb támogatást megadni a magyar ellenzéknek. (Index)