h i r d e t é s

Szijjártó és az amerikai diplomácia

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Szijjártó és az amerikai diplomácia

2022. január 04. - 16:47

 

Blinken amerikai külügyminiszter az USA-orosz kapcsolatokról és az Ukrajnával kapcsolatos washingtoni álláspontról tájékoztatta a bukaresti kilenceket. Ez azokat a NATO tagállamokat jelenti, amelyek régebben a szovjet blokkhoz tartoztak. A románok és a lengyelek kezdeményezték ezt a csoportosulást mint az Egyesült Államok igazán fontos szövetségesei ebben a térségben.

Antony Blinken és Szijjártó Péter - Forrás: Szijjártó Péter Facebook oldala

Biden és Putyin évvégi tárgyalásáról tájékoztatta Blinken külügyminiszter az érdekelt kilenceket. Ezzel kapcsolatban Szijjártó Péter annyit mondott, hogy “Magyarországnak jobb, ha az USA és Oroszország tárgyal egymással, mert a szembenállásra mindig ráfizettünk.”

Washington és Moszkva az érintett államok feje fölött intézte a rendszerváltást 1989-90-ben. Putyin úgy érzi, hogy az amerikaiak akkor átverték Gorbacsovot. Megígérték neki, hogy az egykori szocialista államok nem lesznek a NATO tagjai, és ennek ellenére itt van ez a kilenc tagú blokk, amelyben a balti államok is benne vannak noha ők korábban a Szovjetunió tagállamai voltak. Putyin most “Oroszország jogos biztonsági érdekeire” hivatkozva arra akarja rávenni az Egyesült Államokat, hogy csökkentse katonai jelenlétét ebben a kilenc NATO tagállamban, és főként semmiképp se vegye fel Ukrajnát és Grúziát az észak-atlanti szövetségbe. Zelenszkij ukrán elnök viszont szinte naponta ismétli meg ezt a kérést az állandó orosz fenyegetésre hivatkozva.

Ukrajna és a magyar diplomácia

Jelenleg formailag Magyarország blokkolja Ukrajna NATO tagságát mondván a nyelvtörvény sérti a magyar kisebbség érdekeit. Putyin, akivel Orbán Viktor hamarosan ismét találkozni fog, minden bizonnyal hálás ezért. Szijjártó Péter külügyminiszter ezért is kaphatta meg nemrégiben a Barátság Érdemrendet Moszkvában. Mit mondott most Ukrajnáról a magyar diplomácia vezetője?

Egyrészt közölte amerikai kollégájával, hogy Magyarország hamarosan újraindítja a földgáz tranzitot Ukrajna irányába, hogy ezzel is segítse az ottani energia gondok megoldását. Másrészt pedig kifogásolt egy új ukrán törvényt, mely megakadályozza, hogy a kisebbségekhez tartozó vezetők szerepet játszanak az ukrán közigazgatásban. A törvény nyilvánvalóan nem a kárpátaljai magyarok ellen irányul elsősorban hanem a nagyszámú orosz kisebbség vezetőit akarja kizárni az ukrán közigazgatásból. Kijev nyilván attól tart, hogy az orosz kisebbség vezetői sokkal inkább lojálisak Putyinhoz mint Kijevhez. Ez különben a kárpátaljai magyar vezetők esetében is felmerülhet hiszen majdnem minden ukrajnai magyar kettős állampolgár. Szijjártó Péter ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy “ha ez a jogszabály életbe lép, akkor súlyosan korlátozni fogja Magyarország lehetőségeit Ukrajna támogatásának tekintetében.”

Az EU és Ukrajna

A Normandia formula résztvevői csütörtökön tárgyalnak egymással Ukrajnáról. A Normandia formula Németországot és Franciaországot jelenti az Európai Unió részéről, rajtuk kívül pedig Oroszországot és Ukrajnát. Merkel kancellár ennek keretében érte el azt, hogy viszonylagos nyugalom alakult ki Ukrajnában és Ukrajna körül.

Az Európai Unió két vezető állama most is meg akarja mutatni, hogy az Európa jövője szempontjából fontos ukrán kérdés rendezése nem csupán Washington és Moszkva ügye. Minthogy a tárgyalások párhuzamosan folynak, ezért minden bizonnyal megnő az esélye annak, hogy elkerüljék a katonai szembenállást a NATO és Oroszország között.

Az pedig, hogy magában Ukrajnában manapság alacsonyabb az egy főre jutó GDP mint a szovjet időkben, nem érdekel senkit. Pontosabban magukat Ukrajna lakóit érdekli hiszen tömegesen távoznak szülőföldjükről… (fuhu.hu)


 

Kommentek

h i r d e t é s