Sok kórház a működőképességét is csak bérnővérekkel képes fenntartani. A koronavírus-járvány alatt végletekig kizsigerelt, kiégett szakdolgozók közül az idősek alig várják, hogy nyugdíjba mehessenek, a fiatalabbak közül pedig akár több százan is lesznek majd, akik a magánszférába igazolnak, külföldre mennek, vagy egyszerűen elhagyják a pályát, május végén ugyanis megszűnt a felmondási tilalom.

A koronavírus miatt elrendelt veszélyhelyzet megszűnésével május végével a felmondási tilalom sem él már az egészségügyben. A Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) felmérése szerint az egészségügyi szakdolgozók mintegy 40 százaléka tervezi, hogy távozik az állami rendszerből. A megkérdezettek egynegyede nem is maradna a pályán, 9 százalékuk átmenne a magánegészségügybe, míg 4,5 százalékuk külföldön vállalna munkát. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke, Balogh Zoltán a Portfolio-nak nyilatkozva nem akart találgatásokba bocsátkozni arról, hogy vajon az ápolók közül mennyien távoznak a felmondási tilalom lejártával.

Az ápolási igazgatóktól kapott információik szerint azonban nem kevesen: kórházanként 20-80 ápoló fontolgatja a felmondást, ami valamivel több mint 100 intézménnyel számolva több száz embert jelent. Pedig az ápolóhiány már most is aggasztó. Hiába csitult el a koronavírus-járvány,

az egészségügy nem fog tudni teljes gőzzel működni, nem tudnak visszaállni a szolgáltatások, mert nincs elegendő ápoló

– figyelmeztet Balogh Zoltán.

Alig vannak, ők sem fiatalok

A kamara nyilvántartása szerint jelenleg nem éri el az 53 ezret az aktív ápolók száma, kevesebb mint 50 ezren dolgoznak a fekvőbeteg ellátás területén. Az életkori megoszlásból az látszik, hogy 4358-an 59 és 64 év közöttiek, egy részük nyugdíj mellett dolgozik. A többség pedig a következő években éri el a nyugdíjkorhatárt, vagy a Nők-40 kedvezménnyel nyugdíjba mehet. Eközben az ápolók közül alig több mint 13 ezren vannak azok, akik még nem töltötték be a 40. életévüket, a 25 év alattiak száma pedig országosan alig haladja meg a 2 és fél ezret.

Nem lesz utánpótlás

Bár a közszférában kötelező nyugdíjba vonulni a korhatár betöltésekor, az egészségügyieknél lehetőség van kérvényezni a továbbfoglalkoztatást.

Évekkel ezelőtt még tízből 8-9 szakdolgozó élt is ezzel a lehetőséggel, mára ez az arány megfordult, és az ápolók szinte vágják a centit, hogy végre nyugdíjba mehessenek

– vázolja a helyzetet a MESZK elnöke.

Mivel a létszámhiánnyal járó problémák a járvány alatt még élesebben kiütköztek, a szakdolgozók közül nagyon sokan dolgoztak havonta 240-260 órát a kötelező 160-170 helyett. Ez még egy lapáttal rátett az általános kiégésre: a kamara felmérése szerint míg 2001-ben az ápolók 35,3 százaléka vallotta magát kiégettnek, 2021-ben már a 69,9 százalékuk. Súlyos, krízisszintű kiégettségről tavaly már több mint 46 százalékuk számolt be, 20 éve még csak 17 százalékuk.

Mélyülő szakadék

A 2016-ban megkezdett többlépcsős bérrendezés ellenére 2022 január elsejétől egy általános ápoló vagy asszisztens végzettséggel rendelkező szakdolgozók – ők vannak a legtöbben – kezdő alapilletménye most havi bruttó 307-330 ezer forint. A 40-42 éves munkaviszonnyal rendelkezőké bruttó 381-459 ezer forint.

Az elmúlt évek egyébként nem jelentéktelen szakdolgozói béremelése mára gyakorlatilag elolvadt, különösen most, az infláció hatására. Ráadásul az orvosokhoz képest arányaiban egyre kevesebbet keresnek az ápolók, asszisztensek.

Mi lenne a megoldás?

A kamara elnöke szerint az egészségügy működőképességét csak racionalizálással, kórház- és osztályösszevonásokkal lehet megőrizni. Számos helyen orvos sincs elég, de elegendő számú ápolót ennyi helyre egyszerűen nem lehet honnan elővarázsolni. 

A MÉG A PÁLYÁN LÉVŐK MEGTARTÁSA, ILLETVE A SZAKMA VONZEREJÉNEK NÖVELÉSE ÉRDEKÉBEN ELENGEDHETETLEN, HOGY KÖLTSÉGVETÉSI BIZTOSÍTÉKKAL ELLÁTOTT KONKRÉT ÜTEMTERV KÉSZÜLJÖN A BÉREK TOVÁBBI EMELÉSÉRŐL.

Ez motiváló lehetne, mert az azért sokak számára bebizonyosodott a Covid alatt, hogy az egészségügy biztos megélhetést jelent, még egy világjárvány idején is. Elég az orvosképzést megnézni, lényegesen többen jelentkeztek az orvosegyetemekre most, hogy érdemi béremelés van, mint a korábbi években bármikor, miközben folyamatosan fogy az érettségizők száma. Ha a fizetéseket rendeznék, legalább az utánpótlást folyamatossá lehetne tenni – hangsúlyozta Balogh Zoltán. (Portfolio)