Újabb magyar rokkantnyugdíjas nyert pert a magyar állam ellen az Európai Emberi Jogi Bíróságon.

A strasbourgi testület honlapján július 18-i dátummal megjelent első fokú ítélet szerint az Orbán-kormánynak 12 ezer eurós kártérítést kell fizetnie egy 57 éves budapesti asszonynak, aki 2006 novembere után hat évig több mint 90 ezer forintos rokkantnyugdíjat kapott, de a 2012-es jogszabályváltozás után ellátását megfelezték, később pedig az is előfordult, hogy nem segítette az állam egy fillérrel sem.

Tavaly decemberben jogerősen marasztalta el az Európa Tanács bírói testülete Magyarországot, amikor egy baktalórántházai asszonynak 28 ezer eurós kártérítést ítélt meg, mert a törvénymódosítás miatt elvesztette nyugdíjjogosultságát és így a megélhetését.

A strasbourgi testület mindkét esetben kimondta, hogy a magyar hatóságok megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményének magántulajdont védő passzusát, amikor megszüntették, illetve csökkentették a rokkantnyugdíjak folyósítását, holott érdemben nem változott a felperesek egészségi állapota, amióta rokkanttá nyilvánították őket.

A most első fokon nyertes Lengyel Andrásné ügyvédje a Népszavának elmondta, még nem kapott értesítés, hogy a magyar kormány a lehetséges 90 napon belül fellebbez-e az ítélet ellen, de szerinte érdemes lenne megfontolnia, hogy a nemzetközi bíróság előtt lévő további hasonló ügyekben ne várja be a döntést, hanem kártérítést fizet azoknak, akik a 2012-es jogszabályváltozás miatt elveszítették ellátásuk egészét vagy annak egy részét.

Az ügyvéd, Kadlót Erzsébet a Népszavának kiemelte az ítéletből, hogy az a rokkantak állapotának megítélésekor használt pontrendszer felülvizsgálatát sugallja, azt pedig egyértelműen kimondja. 

A szolidaritást, mint a társadalombiztosítási ellátások alapelvét nem hagyhatja figyelmen kívül egyetlen állam sem.

Szabadon dönthetnek a kormányok a szociális ellátórendszerről, de figyelembe kell venniük az arányosság elvét, vagyis nem hagyhatnak senkit a mindennapi megélhetését biztosító bevétel nélkül.

A felvetésre, hogy a magyar Alaptörvény a szociális gondoskodásról szólva csak azt mondja ki, az állam törekszik a szociális biztonság megteremtésére, az egyetemi oktatóként is dolgozó ügyvéd kijelentette: a magyar jogszabály egyértelműen rosszabb, mint az uniós Egyezmény.

A döntésnek Kadlót Erzsébet szerint üzenet értéke van, a magyar jogrendszer súlyos kritikája, amit a kormánynak illene figyelembe venni.

A nemzetközi bírói testületben a kilenc éves megbízatását februárban megkezdett volt alkotmánybírósági elnök, Paczolay Péter is benne volt, de – ahogy az ügyvédnő hangsúlyozta – ebben a pozícióban neki is függetlennek kell lennie, ezért születhetett meg a magyar kormány egyhangú elmarasztalása.

A rokkantellátással, a megalázó orvosi felülvizsgálatokkal kapcsolatban szünet nélkül érkeznek szerkesztőségünkbe is a panaszok, ezek alapján a bizottságok ritkán mondják azt, hogy valakinek romlott az állapota, sokkal többször hallani, hogy azokat is munkára alkalmasnak látják, akik mozdulni nem tudnak.

Barát István például már annyira elkeseredett az orvosok hozzáállása miatt, hogy Strasbourgig akarja tolni kerekesszékben élő, gyakorlatilag mozgásképtelen fiát. 

Egyre romló állapota ellenére önálló életre alkalmasnak és rehabilitálhatónak minősítenek a felülvizsgáló orvosok, bár arra is volt példa, hogy csak a papírjait nézték, a fiatalemberre nem is voltak kíváncsiak.

Más szakemberek ugyan többször is leírták a valóságot, hogy a születés közben elszenvedett agykárosodás miatt a most 23 éves, több mint százkilós fiú súlyosan fogyatékos, csak a jobb kezét tudja használni, azt is nehezen, mindkét szülője segítségére szüksége van, ha WC-re kell mennie, a hivatal mégis szakképzésre akarta küldeni.

A felkínált lehetőségek közt szerepelt a pincérkedés vagy a szobafestés és mázolás. A család ennél a pontnál veszítette el végleg a türelmét. Azt szeretnék, ha a fiú rokkantsági járadékot kaphatna, édesanyja pedig emelt ápolási díjra lenne jogosult, hiszen el sem tud mozdulni a fia mellől.

Nem sokkal jobb a helyzete egy másik – szintén Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élő családnak. Itt az anya születése óta mozgáskorlátozott, 57 éves férje tíz éve agyi infarktust kapott, majd új billentyűt kellett beépíteni a szívébe és leszázalékolták, a megalázó felülvizsgálati cirkuszok miatt aztán pszichiátriára került, rossz a mozgása és asztmája is van. Mindezek ellenére május óta mégsem kap egy fillért sem, mert az orvosi bizottság szerint egyre jobban van.

Ellátások, járadékok

A nyugdíjbiztosító adatai szerint 2017. március végén rokkant és rehabilitációs ellátást kapott Magyarországon 350 673 személy, baleseti járadékot pedig 7 164 fő. A 25 éves koruk elérése előtt munkaképtelennek nyilvánítottak rokkantsági járadékát pedig 32 782 beteg és fogyatékossággal élőnek utalták.

nepszava.hu