A rendezvényen ismertették azt az onkológusok körében végzett minapi felmérést, amelyben a gyógyítók jó része arról számolt be, hogy jelentősen csökkent az ellátást kérő új betegek száma.

Ez azonban nem azt jelenti, hogy kevesebb lett a daganatos beteg, hanem azt, hogy sokan nem jutottak diagnózishoz - az ellátórendszer kényszerű leállása miatt. Az orvosok most arra számítanak, hogy a következő hónapokban tömegesen kerülhetnek a rendszerbe az ellátásra szorulók. A betegszervezet is tart attól, hogy olyan orvos-beteg találkozások is elmaradtak, amelyek indokoltak lettek volna, azaz lehetnek olyan rákbetegek, akiknek romlottak az életkilátásaik.

A kutatás részleteiről szólva B. Papp László, a Gyógyulj Velünk Egyesület szóvivője elmondta: óriásiak a különbségek abban, hogy kinek van esélye meggyógyulni a rákból. „Ez Magyarországon azon is múlik, hogy az illetőnek ki az orvosa, hol kezelik, milyen gyors a betegútja, mennyi idő alatt jut el a patológiára, a műtétre, illetve utána a kezelésekre. Ez nyilván függ a pácienstől önmagától, a lakhelyétől, a képzettségi szintjétől és a pénztől (például igénybe tud-e venni magánellátásokat, vagy sem).

Eddig is nagy volt az esélyegyenlőtlenség, ami a járványidőszak alatt még inkább nőtt, hiszen most az agilis, tudatos betegek is nagyon nehezen tudtak eljutni kezelésekre. "Még a magánellátás jelentette egérút is bezárult többé kevésbé."

A fórumon Pajkos Gábor, onkológus főorvos, a Magyar Klinikai Onkológia Társaság elnöke, Kenessey Andrea, a Mellrákfórum egyik alapítója, kardiológus szakorvos, mellrák-túlélő és B. Papp László arra biztatta főként a nőket, hogy ne hanyagolják az egészségüket. Mellrák ugyanis bármelyik nőnél kialakulhat. Azt tanácsolják, hogy ha valaki gyanús elváltozást talál a mellében, mindenképpen forduljon orvoshoz. Ilyen eltérés lehet például az emlőben vagy a hónaljban kialakult csomó, a részleges vagy a teljes mellet érintő duzzanat, a mell vagy mellbimbó bőrének szokatlan változása (irritáció, kivörösödés, pikkelyesedés, megvastagodás, gödrösödés), a mellbimbó váladékozása, illetve ha a mellbimbó érzékennyé válik, befordul vagy kisebesedik.

A rendszeres önvizsgálat minden nőnek javasolt, de különösen figyelniük kell magukra azoknak, akik 50−65 év közöttiek, hormonpótló kezelést kaptak, illetve a családjukban már előfordult emlődaganat. Egyes esetekben növelheti a mellrák kialakulásának kockázatát, ha valaki 30-35 éves koráig nem szült, ha szokatlanul korán volt az első menstruációja, továbbá ha későn lépett a változókorba. „Azoknak, akiknek korábban volt már emlődaganatos betegsége, különösen figyelniük kell, hogy ne bagatellizálják el azokat a jeleket, például a hátfájást, a derékfájdalmat, amelyek akár a betegség kiújulását jelezhetik” - hangsúlyozta dr. Pajkos Gábor.

A mellrák világszerte és Magyarországon is a nők leggyakoribb daganatos megbetegedése, hazánkban évente körülbelül 8000 új emlőrákos beteget fedeznek fel. A mellrák előfordulása 50-65 éves kor között a leggyakoribb, de ma már a fiatalabb nőket is egyre gyakrabban érinti. Becslések szerint élete során 10-12 nőből egynél nagy valószínűséggel kifejlődik emlődaganat. (nepszava.hu)