A nemzeti fejlesztési miniszter kifejtette: ha a számok azt mutatják, hogy az energiaárak stagnálnak vagy kedvezően változnak, akkor lesz lehetőség a program folytatására. A kormány mindenképpen megvédi az eddigi eredményeket, lakossági áremelkedés tehát nem várható. Az ipari rezsicsökkentésre vonatkozó kérdésre azt válaszolta a miniszter, hogy az unió kifejezetten figyel erre, mert inkább piacszabályozási kérdésnek tekinti, mintsem energiaügynek.

“Mi szeretnénk bevezetni, de hogy mikor és milyen mértékben, az egyelőre kérdés. Ugyanakkor a szabadpiaci termékárak az elmúlt két évben a hazai szervezett árampiacon 10-15 százalékkal, a mértékadó nemzetközi gáztőzsdén 20-25 százalékkal csökkentek, ezért az ipari fogyasztók a korábbi évekhez képest jelentősen olcsóbban juthattak hozzá a villamos energiához”

– elemezte a tárcavezető.

Az erőművek jövőbeni helyzetéről elmondta: “Működtetünk négy atomerőművi blokkot, és tervezzük a kapacitás fenntartását a Paks II beruházással. Mindezt azért tesszük, mert úgy véljük, hogy a jövő energiája az olcsó atomenergiára épül majd.” Hozzátette, hogy a megújulók hasznosítása terén viszont alkalmazkodnunk kell az ország földrajzi adottságaihoz.

Az MVM-csoport lehetőségeiről elmondta: a társaságnak szintén válaszolnia kell a XXI. század kihívásaira, és a 2016-2020-as stratégiájában ezt meg is teszi. Kiemelte: Magyarországon épül fel a világon elsőként a hálózati termelésre képes, úgynevezett áramból gáz típusú erőmű.

Elmondta: uniós program keretében egy Budapesten létesítendő hulladékhasznosító erőmű építésére 50 milliárd forintot különítettek el. A kormány elképzeléseiben feltétlenül szerepel a hulladék energetikai célú felhasználása, tehát mindenképpen épül egy második égető, hogy ez szennyvíziszap és egyéb hulladék égetésére is alkalmas lesz-e, hogy a már meglévő rákospalotai mellé vagy Csepelre, esetleg Budapest más területére kerül-e, annak rövidesen el kell dőlnie.

Véleménye szerint a most épülő gyorsutakat a fizetős hálózatba be kell vonni, hiszen az úthasználó mindenképpen magasabb minőségű szolgáltatást kap, mint korábban.

A Déli pályaudvarral kapcsolatban elmondta: a kormány döntött arról, hogy a személyforgalom mindenképpen megmarad a Délinél, így színvonalas, komfortos állomásépületre továbbra is szükség lesz ott. ” Ami pedig a többi fővárosi nagy pályaudvart illeti, a kabinet 2014 novemberében döntött az évtized végéig tervezett vasúti fejlesztésekről, és ez a lista tartalmazza a Keleti és a Nyugati pályaudvar épületeinek felújítását” – mondta Seszták Miklós.

A MÁV-Start helyzetéről, járműfejlesztéseiről kifejtette: van távlati terv arra, hogy 2020-ig 882 kilométernyi vasútvonalat korszerűsítenek, és csaknem 45 ezer férőhelynyi új járműkapacitás lesz elérhető. Már arról is van döntés, hogy a következő években 1200 milliárd forintot fordítunk vasútfejlesztésre. “Magyarország vasútbarát kormánya (…) a vidék lakosságmegtartó képességének erősítése érdekében hosszú távon számol a mellékvonalak fenntartásával” – mondta a miniszter a Magyar Időknek. (hirado.hu)