Okos döntés volt a járvány mostani szakaszában nyitni?
Ez most egyértelmű politikai döntés, és olyan értelemben okos is volt, mert ha most nem nyitnak, csökken a kormánypártok népszerűsége. Az embereknek elegük van a bezártságból. Tízezrek tüntetnek a bezárások ellen Európa-szerte. Hogy jó is lesz-e? Nem lesz. Járványügyi adatok nem szólnak semmilyen nyitás mellett. Intenzív propagandára lenne szükség arról, hogy a járványnak nincs vége, tessék hordani a maszkot. És meg kellene büntetni azokat, akik nem hordják. Nem szigorításokra van szükség, de a meglévő szabályokat be kellene tartani.

Április 19-én kinyitják az iskolákat. Szerezhetnek addig védettséget a pedagógusok? 
Nem. Az jó, hogy már több mint 2,5 millió ember megkapta a vakcinát, de köztük a védettek száma alig haladja meg az egy milliót. Csak az védett, aki megkapta mindkét oltását, és utána eltelt egy-két hét attól függően, hogy melyiket kapta. Aki a Pfizerből megkapta a második oltást már másnap védett lehet. A vektor vakcináknál (Szputnyik V, AstraZeneca) a második oltást követő egy hét múlva lehet védettnek tekinteni az oltottakat. Az 1,1 millió kétszer oltotton kívül még védettséget szerezhetett – becslésem szerint – az a másfél - kétmillió ember, aki átesett a betegségen. Így összesen két és fél-három millióan lehetnek védettek. De ez azt is jelenti, hogy hétmillióan meg nem. Ehhez jön még, hogy a brit-mutáns vírus körülbelül kétszer annyi embert tud megfertőzni egységnyi idő alatt, mint az eredeti vuhani.

Mikor lehet vakcina a gyerekek számára?
Eddig hiányoztak a gyermekekre vonatkozó biztonságossági és hatékonysági vizsgálatok. A Pfizer már tavaly októberben elkezdte 12-15 éves gyerekekkel a vakcinája klinikai próbáit, ennek éppen néhány napja, március végén publikálták az eredményeit. Három hónap alatt rengeteg gyereket beoltottak. Ilyenkor az történik, hogy az egyik társaság kapja a Pfizer-féle koronavírus elleni szert, a másik fele meg valamilyen más hasznos védőoltást, például a pneumococcus-ellenit. A két csoportot összehasonlítják a tekintetben, hogy melyikben hányan fertőződtek meg, mennyien kerülnek kórházba. Jó hír, hogy az oltás 100 százalékosan hatékonynak bizonyult. Korábban felnőttek esetén 95 százalékos hatékonyságról számoltak be a második oltást követő 7. napot követően. Ezzel párhuzamosan a kínaiak a 3 és 17 év közöttieken vizsgálják a vakcináikat. Rövidesen a Pfizer/BioNTech és a Moderna is klinikai vizsgálatokat indít SARS-CoV-2 vakcináival már 6 hónapos csecsemőktől tizenévesekig egyaránt.

Azt lehet tudni, hogy kik adják oda gyerekeiket egy ilyen gyógyszerpróbához?
Higgye el, sokan lelkesen jelentkeznek! A gyermekek klinikai vizsgálatokba való bevonására még szigorúbbak az etikai szabályok, mint a felnőtteknél. Ugyanakkor a koronavírus-elleni szérumok között már nincs olyan, amelyből ne adtak volna be legalább tízmilliót a felnőtteknek. Ezek biztonságosak. A gyerekeknél azt kell elsősorban vizsgálni, hogy mekkora dózisra van szükség a védettség kialakulásához. Nem mindegy, hogy egy 140 kilós felnőttről, vagy egy tíz kilós gyerekről van szó. Annak idején egereken és nyulakon kísérleteztem: míg egy egér 30 gramm, a nyúl 3 kilós. A különbség százszoros, de ha immunizálni akarom, akkor nem százszoros a különbség az antigén mennyisége között, hanem kettő vagy ötszörös. Ez azt is jelenti, hogy a tízszer könnyebb gyereknek nem tízszer kevesebb antigént kell adni, hanem mondjuk fele, vagy negyed akkora adagot. A vakcinákkal a gyerekek körében most zajló gyógyszerpróba arról szól, hogy mekkora az az antigénmennyiség, ami már tökéletes védelmet ad. Ha annál többet kapna, akkor csak feleslegesen növelnénk a mellékhatások kockázatait és csökkenne a beolthatók száma. Most a kutatók a minimális dózist próbálják megállapítani ezekben a vizsgálatokban, és ezért kell külön kategóriába tenni a hat hónapostól hároméveseket, a háromtól öt éveseket. Az 5 és 15 éves között már nincsen olyan nagy különbség immunológiai szempontból.

Miért csak most került napirendre a vakcinagyártóknál a gyerekek oltása?
Idáig nem a gyerekek haltak meg, hanem az idősek. Először azokat kellett menteni, akik belehalhattak a betegségbe. Most az egy új jelenség, és részben a mutánsokkal magyarázható, hogy már a fiatalok és a gyerekek között is akad olyan, aki súlyos állapotba kerül kórházba. Fél évvel ezelőtt még nem ez volt a helyzet. A statisztikák azt mutatták, hogy az 55 éves kor alattiak Covid halálozása egy ezrelék körül mozgott. Ezzel szemben a 70 év felettieknél 15-20 százalék. Amikor már úgy látszott, hogy ezt tudtuk kezelni, mert milliárdos adagszámra termeljük a vakcinát, akkor lehetett elkezdeni a gyerekek védelmével foglalkozni. Az is jól látszik, hogy ennek nem lesz vége, míg mindenkit be nem oltunk. A gyerekeket is, az öregeket is.

Vége lesz valaha a járványnak?
Ha a társadalom meg tudja védeni magát, és kikényszeríteni, hogy lehetőleg mindenki vegye fel az oltást, akkor igen. Ennek az érdeknek a kikényszerítésére szélsőséges esetben lehet drasztikus eszközt használni, azt például, hogy kötelezővé teszik az oltást. Egy demokratikus országban lehet abban bízni, az értelmes emberek fölismerik, érdekük, hogy be legyenek oltva. Ha valaki nem képes erre, akkor azt kényszeríteni kell. Ezt lehet úgy, hogy a rendőr elviszi, meg úgy is, hogy lesz majd egy zöldkártya, amely többlet jogokat biztosít az oltottaknak. Azaz ha valakinek van ilyen, akkor mehet a presszóba, a moziba, ülhet a repülőre. Akinek meg nincs, az mindezt nem teheti. Az utóbbiaknak pedig előbb-utóbb választaniuk kell: elmennek az erdőbe remetének, kihalnak, vagy beoltatják magukat.

Mikor kezdhetik oltani a gyerekeket?
Az USA-ban őszre a gimnazisták már oltva kezdik a tanévet, az ottani elemi iskolások valószínűleg 2022 tavaszán kapják meg a vakcinát. Ha minden jól megy, Magyarországon is el lehetne érni, hogy szeptemberben a középiskolások és az egyetemeken tanulók már oltva kezdjék az évet. Arra van már tudományos bizonyíték, hogy ha a tanárok és a többi felnőtt is oltva van, akkor a gyerekek között is csökken a fertőzöttség. Ez azt is jelenti, hogy ha a szülők és a tanárok be lesznek oltva, akkor ősszel az alsó tagozatosak nyugodtan mehetnek iskolába. (nepszava.hu)

Névjegy
Duda Ernő virológus-genetikus, emeritus, a Szegedi Tudományegyetem tanára, 78 éves. Kutatási területe a molekuláris biológia (genetika, immunológia). 1994 óta az Magyar Tudományos Akadémia doktora.