A #rezist mozgalom tetőfokán, még a tavalyi nyár derekán osztottam meg ezt a bejegyzést angol nyelvű blogomon. A Romania: where communism rumbles on in Europe , ami laza magyar fordításban úgy jönne ki hogy a Románia: a hely Európában, ahol a kommunizmus még mindig dübörög, közvetlenül a nagy kormányellenes tüntetések hevében jelent meg és arra igyekezett  rávilágítani, hogy a romániai politikai elit valójában nem esett át érdemi megújuláson az elmúlt három évtizedben, csak megtanult úszni az újabb és újabb árakkal (néhány talán említésre méltó, de tiszavirág-életű kivétellel, mint például Emil Constantinescu kormánya a 90-es évek végén.

NEM, a SZÉKELYDATA nem politikai blog, így ha most azt várod, hogy hasonló elemzést készítsek mondjuk a legnagyobb romániai magyar pártról, akkor ez nem az a felület (meg persze halkan megsúgom, hogy ezt önmagadnak is kisakkozhatod a Wikipédián – az angol oldal (sajnos) talán egy picit még jobb is, mint a magyar).

A #rezist tetőfoka óta még nem történt kormányváltás Romániában, bár az elégedetlenség nem változott a lakosság körében és periodikusan fel-fellángol a közösségi médiában a kormányváltó hangulat – kiváltképp, amikor korrupciós törvényekről van éppen szó a Parlamentben. A fent említett angol nyelvű posztot a folyamatban levő romániai közilletőségeket érintő korrupciós ügyeket összesítő, terjedelmes táblázattal fejeztem be – a lájkolók nagy örömére. Akit érdekel, itt van az angol lista, itt meg a román – magyar nincs, sajnos, de erről, csak mi, erdélyi magyar civil közösség tehetünk! Tegyünk.

De akkor lassan meg is érkeztünk e cikk (egyik) apropójához: Gondolom a Sepsiszentgyörgyön született, de javarészt Szebenben tevékenykedő Laura Codruța Kövesit (angol wiki itt, román itt, és egy rövid magyar itt) senkinek sem kell bemutatnom, ahogyan azt sem, hogy ő a nagy esélyes az Európai Unió újonnan létrehozandó ügyészi meta-intézményének. Ez persze nem mindenkinek tetszik, főleg Liviu Dragneanak (Románia vezető kormánypártjának elnöke, román wiki, angol wiki, és egy rövid magyar) és kormányának – de persze nekem sem tetszene ha valakinek a raison d’etre-je az utóbbi jó egynéhány évben éppen az lett volna hogy engem rácsok mögé helyezzen, még ha a legtöbb esetben nyomós okkal is tenné ezt. Az erdélyi közéletet Kövesi személye minimum megosztja és egy minapi szavazáson az egyik romániai magyar képviselő bizony jó forró vízbe került, azért mert ellenne szavazott.

Természetesen mindenkinek megvan és oka és a joga a személyes véleményhez – és amúgy az erdélyi magyaroknak van oka nem szeretni Kövesit, ellenben az is biztos hogy nélküle sokkal rosszabb helyzetben lennénk (a már fent említett táblázat…). Mert talán nem indokolt a DNA (Direcţia Naţională Anticorupţie – Romániai Korrupcióellenes Bizottság) aránytalanul magas, 90% fölötti lecsukatási rátája, ellenben ő volt az a személy a nagyon kevesek közül, aki valamilyen más narratívát hozott és kézzel fogható, érezhető hatása volt a rendszerváltás utáni Románia politikai elitjének átrendezésében. Azazhogy igaz volt ez egészen addig, amíg a tavaly el nem mozdították őt a DNA vezető pozíciójából. Azóta a kormánypárt rendíthetetlen hadjáratban van a korrupciós törvények ellen és a szemükben ezt megtestesítő Kövesi ellen. Felhagyom házi-feladatnak ezt a cikket (Miért utáljuk és szeretjük Laura Codruța Kövesit – románul), hogy mindenki értse meg Kövesi munkásságának hátterét és fontosságát, és igazi súlyát a romániai politika ingoványában. Persze a rideg, de teljes erdélyi magyar valósághoz az is hozzátartozik, hogy (minimum) három székelyföldi város polgármesterét hurcolta/ja meg, amint később kiderült, teljesen indokolatlanul, hosszú éveken keresztül a DNA – de az is, hogy nem csak a székelyföldi városokét, és függetlenül attól, hogy székelyföldi, de nem magyar.

Erdélyi/magyar vonatkozások

Na de hogy közelebb kanyargózzunk a mai témához, meg kell azt is említeni, hogy a marosvásárhelyi katolikus gimnázium igazgatójára (és a megye – amúgy román –  főtanfelügyelőjére) is lecsapott a DNA – és, érthetően, ez nem mindenki tetszését nyerte el az erdélyi magyar közösségben: a DNA-t sokszor a szekuval (Securitate, a volt kommunista rezsim félt titkosrendőrsége és utódszervezete, a SRI – Serviciul Român de Informații – Román Hírszerző Szolgálat, román “CIA”) asszociálják az erdélyi magyarok és a zavaros múlt (és jelen) miatt sokan máig okkal nem szeretik. Meg persze a (még) fele-fele arányban magyarok és románok lakta székelyföldi nagyvárosban bármilyen etnikai kérdés (jogosan) azonnal lángra lobbantja a mindig égő etnikai huszárharc szikráját, mert potenciális stratégiai lépések egész szelencéjét tárja fel mindkét fél előtt. Magyarország az OECD-ig vitte az említett ügyet, illetve azt se felejtsük el, hogy a jelenlegi kormánypárt, a PSD (Partidul Socialist Român – Román Szocialista Párt) daliás (értsd: puccsal) színrelépése, majd tüzes bebetonozódása előtt, 2012-ben egy másik kormány belebukott egy hasonló, marosvásárhelyi magyar oktatással kapcsolatos ügybe – ami amúgy a mai napig egy lezáratlan konfliktus. Szóval egy erdélyi magyar képviselőtől elvileg még el is fogadhatjuk azt a magyarázatot, hogy a katolikus iskola-ügy miatt szavazzon Kövesi ellen, ellenben az elmúlt 7 évben a korrupció intézményesítéséből flottul megélő PSD-kormány és udvara tagjaitól ez egyenesen irracionális elvárás.

Ellenben a szavazás apropóján a kommenteket olvasva, több olyan eszmefuttatást is láttam, hogy a (most éppen mellékkormányos) RMDSZ-es képviselő(k) talán a (főkormányos) PSD kedvében szerettek volna járni azzal, hogy Kövesi ellen szavaznak. Előszöris: fair enough – az biztos, hogy egyetlen bárány sem szeret abban a helyzetben lenni, hogy arról kell szavaznia, kiből lesz a jobb farkas. De gondoltam utánajárok ennek az összejátszás dolognak , ezért feltérképeztem a romániai EP (Európai Parlamenti) képviselők hűségtáborát, és ha már összegyűjtöttem a romániai adatokat, akkor már miért ne hasonlítsuk össze a magyarországi EP képviselők adataival is? Azért használtam az EP-s adatokat mert (tudtommal) egyrészt nem léteznek a romániai parlamenti szavazásokról publikus mikroadatok, másrészt, az eljárás így skálázódik a többi európai országra is és majd a közeljövőben így viszonylag könnyen készíthetünk egy Európa-szintű összehasonlítást. Meg persze így a téma kapcsolódik egy kicsit a közelgő Európai Parlamenti választásokhoz is.

EP képviselő(in)k szavazatai

Vágjunk is bele: az Európai Parlamentben az összes képviselői szavazat publikusan elérhető és mindenki számára letölthető – az adatok több helyen is megvannak, pl. itt vagy itt, én most ezt a forrást használtam. Ez igaz az Európai Unió Tanácsára is – de mivel ott csak országonkénti szavazás történik, ez most nem annyira érdekes. Ugyanakkor, mivel a romániai magyar közéletet  Európa-szinten a magyar politika legalább annyira meghatározza, mint a román, a mindkét ország képviselőit vizsgáltuk.

Tallózzunk: a 750 fős Európai Parlamentben 5 évente választanak képviselőket, a reprezentáció az országok lakosságának függvénye. Romániának jelenleg 32, Magyarországnak 21 EP képviselője van.

Ezek a képviselők megtartják az országbeli párt-hovatartozásukat, de ugyanakkor választanak/örökölnek egy Europártos (Európa-szintű pártcsoport) hovatartozást is. Mi azt vizsgáltuk, hogy a két ország csatlakozása óta – tehát amióta elkezdtek, az elején még társult tagként szavazni, milyen volt a romániai és magyarországi képviselők szavazási kohéziója: azaz a szavazatok hány százalékában szavaztak azonosan.

Elöljáróban fontos azt tudni, hogy az EP-s szavazásokon minden képviselő három opcióra szavazhat: Igen, Nem vagy Tartózkodik. Mi ebben az adatelemzésben a szavazati egyezéseket vizsgáltuk, azaz amikor két személy ugyanabban az irányban szavazott: egy Igen-Igen szavazatpáros és egy Nem-Nem szavazatpáros jelenti ugyanazt a szavazati irányt. Ez a metrika a képvislők közötti ideológiai egyezés leírására hivatott. Fontos azt is megjegyezni, hogy a Tartózkodásokat nem vettük figyelembe sem pozitív, sem pedig negatív irányban, hanem teljesen figyelmen kívül hagytuk. Persze néha a tartózkodási szavazat akár egy “gyenge nemet” is jelenthet, készítettünk egy beta-elemzést is, amikor figyelembe vettük a tartózkodási szavazatokat, de az eredmények így nem mutattak jelentős különbséget. Az eredményeket így összesen a 2004 és 2019 közötti 65 magyarországi képviselő 268670 szavazatára, illetve 2007 és 2019 közötti 100 romániai képviselő 398962 szvazatára alapoztuk. Természesetesen mindkét országban több kormányváltás is volt ebben az időszakban, és ennek megfelelően az EP-s kéviselők is változtak az évek során.

Ezen adatok birtokában ki tudtunk alakítani egy szavazási egyezés-indikátort minden képviselő-párosra, mégpedig az alapján, hogy az esetek hány százalékában szavaztak megegyező irányban. Például, ha egy páros összesen négy szavazatot adott le együtt, és ezek Igen-Igen, Nem-Nem, Igen-Tartózkodás és Igen-Nem voltak, akkor a egyezési együttható 0.66. Ugyanakkor, fontos azt tudni, hogy az EP nagyon sok külpolitikai kérdésben szavaz, amikor általában minden képviselő egyhangúan szavaz. Ez azt jelenti, hogy indulásból van egy alapvető kb. ~0.4-es egyezési arány minden szavazatpáros között. Természetesen megtehettük volna, hogy kinormalizáljuk ezt az effektust az adatokból, de az egyszerűbb érthetőség érdekében meghagytuk a szavazatok egyezésének részét, mint alapvető mérőszámot. Az európai, romániai és magyarországi pártok neveinek rövidítését itt találod.

Közös szavazatok aránya

Az alábbiakban három vizualizációt fogunk használni arra, hogy bemutassuk a közös szavazatok arányának változását az évek során. A közös szavazásokat vizsgálhatjuk a képviselő, párt és pártcsoport halmaz bármilyen kombinációjában. Használd a nyilakat az alábbi vizualizációban a történet folytatásához. (Teljes képernyő: Románia, Magyarország, Mindkettő)

Az adatokból azt láthatjuk, hogy valójában nagyon nagy mértékben az Európai szavazás a nagy Európai pártcsoportok vagy a hosszú, évtizedes ideológiai vonalak mentén történik és a pillanatnyi európai/globális/lokális helyzet vagy pártok oldalváltoztatása nem nagyon befolyásolja a párthűséget. Ez rossz hír az egyszerű választónak, mert ez majdnem azt sejtetni, hogy gyakorlatilag mindegy kit választ EP-s képviselőnek, mert “elő van írva”, hogy hogyan szavaz, attól függően, hogy milyen romániai/magyarországi, de főként Europárthoz van affiliálódva.

Hűségtáborok

Ellenben normalizálhatjuk a képviselőnkénti szavazat-egyezési párokat és kialakíthatunk egy “szavazati ideológiai távolságot” a képviselők (és pártok, illetve pártcsoportok) között. Hierarchikus klaszterezést alkalmaztunk és ennek az eredményére a legmegfelelőbb megjelenítési forma a dendrogram. A dendrogram egy fa típusú gráf, ami megmutatja egy bizonyos mérőszám szerinti távolságot a fa levelei között. A klaszterezéshez scipy-t használtunk, a linkage függvény módszere teljes linkage (complete), illetve a távolságfüggvény standardizált Euklidészi távolság seuclidean voltak (teljes képernyő).

A fenti dendrogramon a 2018-as év, romániai EP-s képviselők között egyezési távolságot mutatjuk meg. E megjelenítés által intuitív módon lehet a különböző klasztereket (egymáshoz hasonló csportokat) vizualizálni. Például itt azt vesszük észre, hogy az EP szavazatok alapján a romániai politika két nagy táborra osztható PSD&co., illetve mindenki más. De ott van önálló Laurențiu REBEGA is, aki általában senkivel nem szavaz együtt. Maria GRAPINI kivételével az ALDE is különálló csoportot alkot, ellenben az RMDSZ és a PNL egybeolvad. A csúszkát mozgatva lépegethetünk időben évről évre, de nem található érdemben változás.

Ám ami igazán érdekes, hogyha megváltoztatjuk a képviselők melletti címkéket a romániai pártokról az pártcsoportokéra, akkor az algoritmikus csoportosítás teljesen meg fog egyezni a képviselők Europárti hovatartozásával!

A magyarországi helyzetet vizsgálva a már omelette FIDESZ-tömb így most sokkal szembetűnőbb. Ellenben ami érdekes, hogy a töredékes magyar ellenzéki színtéren jól kivehető a pártok szerinti csoportosulás, hiszen a két MSZP-s, illetve a két DK-s képviselő is egymáshoz képest szavaz a leghasonlóbban, illetve az LMP és a Jobbik is önálló klaszterekbe szerveződik. Ami még ennél is érdekesebb az az, hogy az MSZP-kormány 2010-es bukása talán megjósolható lehetett volna, hiszen már 2005-ben is sokkal fragmentáltabban szavaztak a tagjaik, mint a (már akkor is nagyon koherens) FIDESZ-tömb – és ez 2009-ig csak romlott.

Ha mindkét ország képviselőit egyszerre jelenítjük meg, akkor az “az országhatárokon, pártokon átívelő, Europártos hűség mindenek fellett” jelenség szemtanúi lehetünk.

Ábrák forrása: csaladenes.egologo.ro

Hogyan tovább

Így a végén, hogy egy picit visszakanyarodjunk az elejére, ez talán azt jelenti, hogy a sejtésünk beigazolódott, a romániai politikum valóban úgy néz ki, mint egy állóvíz – de legalábbis jobban, mint a magyarországi. A romániai EP képviselőik kevésbé vannak különböző véleményen, mint a magyarországiak – persze ez nem föltétlenül hátrány vagy éppen előny, ezt nehéz eldönteni. Ellenben arra nagyon tisztán rá lehet világítani, hogy a legnagyobb romániai magyar párt, az RMDSZ már a kezdeti Uniós évek óta PNL ideológiáját támogatja, és ez nem változott (de újra aláhúzom, hogy, csakis az EP szavazatok alapján) a PSD kormányok idején sem, 2018 kivételével, amikor egy kisebb elmozdulás történt a PSD irányába. A magyar pártokat illetően az RMDSZ 97%-ban a FIDESZszel egyezik. Ez a támogatottság 2010 előtt egy picivel – de nem sokkal, 93% – volt alacsonyabb.

Az talán meglepő következtetés talán az volt, hogy az Europártok – az Európai Parlament pártcsoportulásai mindennél jobban meghatározzák a szavazati hűséget. Érdekes lenne megfigyelni, hogy létezik hasonló jelenség a magyarországi vagy a romániai parlamentek esetében – ha tudsz szavazati mikroadatok létezéséről, kérlek írjátok meg itt alul kommentben. Ja és mondanám, hogy menj el májusban EP-képviselőkre szavazni, de minek – a pártok helyei előre el vannak osztva, és tudjuk hogy melyik párt következetesen melyik európai párttal szavaz együtt. Maximum annyi szavad van, hogy a Néppárt (EPP) vagy Szociáldemokraták (S&D) kapjanak egy extra szavazatot.. De azért persze hajrá, jogod van! : )

A romániai korrupciós harcot illetően pedig, ezek az adatok sajnos csak további elszomorodásra adnak okot, hiszen a PSD egy koherens, valós ellenfél nélküli párt. De talán majd ha Laura Codruța Kövesi valóban elfoglalja az Európai Főügyészi pozíciót, akkor legalább esélye lesz a mindennapi romániai realitásnak Európai színen is megmutatkozni. Hát persze, hogy az brüsszeli bürokraták már halál unják azt a lemezt, hogy Romániban “mekkora” korrupció van – de az az igazság, hogy még mindig “mekkora”, és még mindig van. És ha már úgy néz ki, hogy több százezer ember utcára vonulása nem tudja lemondatni a kormányt, talán majd a tucatnyi ítélet közül néhánynak a betartatása egy nagyobb, kékebb és csillagosabb bírói kalapács által egy picit legalább csorbít majd a kormány úthengerén.

Köszönöm, hogy elolvastad ezt a vaskos bejegyzést, kérlek, ha megteheted támogasd a SZÉKELYDATÁT a láblécen megjelölt opciók egyikén.

csaladenes.egologo.ro