Az ősi, sárkányszerű lény nagyjából 70 millió évvel ezelőtt élt, szárnyfesztávolsága pedig elérte a 10-12 métert, ami nagyjából egy háromemeletes épület magasságának felel meg. A leletről a Journal of Vertebrate Paleontology című szakfolyóirat számolt be.

A repülő hüllő a pteroszauruszok Azhdarchidae nevű családjának tagja, amelynek képviselői a késő kréta korban éltek. A tanulmányban leírt példányt Mongólia belső, száraz területein találták meg. Bár szárnyakkal rendelkezett, mind a négy végtagjával képes volt a földön járni. Ezt a képességét ki is használhatta a vadászat során, a kutatók elmélete szerint gyakran csaphatott le röpképtelen, fiatal dinoszauruszokra.

A paleontológusok öt olyan maradványt leltek meg, amelyek az állat nyakcsigolyáiból származnak. Mivel a csontfosszíliák a Góbi-sivatag nyugati részén rejtőztek, ezek az első ázsiai pteroszaurusz-maradványok, hasonlóakat korábban csak Európa és Észak-Amerika területein tártak fel.

Egyelőre nem lehet sokat tudni az ősállatról

A szakértők azt feltételezik, hogy a most felfedezett példány az egyik leghatalmasabb pteroszaurusz, méretét tekintve vetekedik két „unokatestvérével", a Quetzalcoatlus és a Hatzegopteryx csoporttal. Utóbbiak szárnyfesztávja szintén 10-12 méter között lehetett, magasságuk pedig az 5,5 métert is elérhette.

Fontos ugyanakkor megjegyezni: mivel csupán nyakcsigolyákat sikerült kiásni, az állat méreteit csak becsülni tudják, ami pontatlan lehet. Nem elképzelhetetlen, hogy a nyak aránytalanul nagy volt a test többi részéhez képest és szintén nem kizárt, hogy a szóban forgó egyed testmérete jóval kisebb vagy nagyobb volt, mint ami a fajra jellemző.

Nem segíti a kutatók munkáját az sem, hogy viszonylag kevés pteroszaurusz-fosszília létezik, ennek oka, hogy a repülő hüllők csontjai – a többi dinoszauruszéhoz képest – nem számítottak túlságosan erősnek, ellenállónak. A lelethiány miatt egyelőre azt sem sikerült megerősíteni, hogy valóban új fajt találtak a paleontológusok, annyi viszont bizonyos, hogy Ázsia egén is feltűntek a hatalmas ősállatok.

Forrás: IFL Science / origo.hu