Ilyen felmérést a mértékadó oktatásközgazdászok, szociológusok, pedagógusok nem ismernek, ugyanis ilyenek nincsenek - írja a VasárnapiHírek.hu. Bőséggel szolgáltat viszont bizonyítékot a szakirodalom annak ellenkezőjére, mint amit Kósa Lajos állít.

A nemzetközi összehasonlításban kiemelkedő oktatási rendszereket működtető országokban a gyerekek integrált oktatása sokkal jobb eredményeket hozott azok számára, akik valamilyen okból tanulási nehézséggel küzdenek. Ráadásul a vegyes összetételű iskolai csoportban nem csak a teljesítményük jobb a diákoknak, hanem nyitottabbakká válnak egymás iránt. Legalább ilyen fontos tapasztalat, amit nemcsak nemzetközi, hanem magyar kutatás is alátámasztott, hogy az integrált iskolai csoportokban a roma gyerekek nem húzták le a nem roma társaik eredményét.

2007-ben Kézdi Gábor és Surányi Éva közgazdászok kimutatták, hogy az integráló iskolákban a roma gyerekek tanulási teljesítménye érzékelhetően javult, miközben a társaiké sem romlott. Továbbá javult a tanulók önértékelése és nőtt az önbizalmuk.

Kósa Lajos nemcsak a nemzetközi és hazai mértékadó oktatási szakembereknek mondott ellent, hanem párttársa, Lázár János álláspontját is alapvetően megkérdőjelezte. A Miniszterelnökséget vezető miniszter ugyanis korábban, még hódmezővásárhelyi polgármesterként véghezvitte az ország egyik legsikeresebb – és azóta is hivatkozott – oktatási integrációs programját. Az elkülönítő iskolák bezárása után az integrált iskolákban mindenhol javultak a tanulói teljesítmények. Amit Kósa Lajos dogmának nevez, az valójában nemzetközi kötelezettség, amit nem az „átkos” elődök vállaltak, hanem éppen az Orbán-kormány: Magyarország 2011-ben ugyanis kidolgozta(!) és aláírta az Európai Roma Keretstratégiát. Ebben egyebek mellett az áll: Magyarország csökkenti a roma tanulók iskolai szegregációját.

Nem mintha ez a kötelezettség annyira zavarná az elkülönítés ellen eddig legalább a szavak szintjén kiálló Orbán-kormányt: Kósa Lajos mondatai nagyon is jól tükrözik a Fidesz oktatáspolitikai törekvéseit. Már egy éve előkészítés alatt áll az a rendelet, amely bizonyos esetekben felmentést adna a gyerekek iskolai elkülönítésének tilalma alól. Ez az „antiszegregációs rendelet” címen futó jogszabályterv még szabadabb utat engedne a nemzetiségi és a vallási meggyőződésen alapuló, ám szegregált oktatásnak. (Például ha több szülő kérné, akkor lehetne oktatást szervezni romáknak nemzetiségi alapon.) Ez a káros gyakorlat eddig is bevett volt a magyar oktatásban, és hozzájárult ahhoz, hogy nemzetiségi vagy vallási köntösbe bújtatva lehessen cigányiskolákat működtetni. Nem kétségbe vonva a nemzetiségi oktatás fontosságát, mértékadó szakértők leszögezik: ilyen oktatás folyhat délután, tanórán kívüli keretben, de emiatt nem szükséges napközben szétválasztani a roma és nem roma diákokat, hiszen a gyerekek nem cigány táncokból érettségiznek vagy felvételiznek a felsőoktatásba, hanem matekból, magyarból és angolból.

Hasonló a helyzet az egyházi köntössel. Az Orbán-kormány 2010 nyarán utat engedett annak a törekvésnek, hogy az egyházak korlátlanul vegyenek át vagy nyissanak iskolákat. Ennek a következménye az lett, hogy vagy olyan intézmények alakultak ki, amelyekben nincs szegény roma gyerek, vagy csak ilyen gyerekek vannak. Integrált egyházi iskola ma gyakorlatilag nincs Magyarországon.

Egyáltalán nincs szükség tehát erre a rendeletre, ha valóban a szegregáció visszaszorítása lenne a cél. A jogszabály elfogadása esetén az a korábban törvényellenes, ám létező oktatási gyakorlat fog törvényes keretet kapni, ami biztosan ellentétes az Európai Unió alapértékeivel.

Megbízható információnk szerint a Balog Zoltán humánminiszter által létrehozott antiszegregációs kerekasztal tagjainak többsége is ellenzi a rendeletmódosítást.

vasarnapihirek.hu