Közben megtudtuk, a bíróság hamarosan dönthet a tavalyi szocialista tisztújító kongresszus legitimitásáról. A kizárt, Mesterházy-párti Pest megyei szervezet ugyanis perre vitte az ügyet, a szocialista pártvezetésnek pedig heteken belül választ kell adnia a bíróságnak a felhozott érvekre. Határozat ezt követően születhet.

Mesterházy Attila egyenlő a Fidesszel, a volt MSZP-elnök nem kerülhet fel jövőre a közös ellenzéki listára – üzente a nagy visszhangot kiváltó Partizán-videóban Fekete-Győr András Momentum-elnök. Megkerestük Mesterházy-t, aki többszöri próbálkozásunkra sem reagált. Az MSZP-től pedig azt kérdeztük: hogyan kommentálják, hogy egy szövetséges párt vezetője ilyen vádakat fogalmaz meg egy volt pártelnökével kapcsolatban? Egyetértenek-e vele, hogy valóban a Fidesz „vamzere” lenne Mesterházy Attila? Elfogadják-e, hogy Mesterházy ne lehessen majd fenn a közös listán?

Hasonló kérdéseket küldtünk külön Kunhalmi Ágnes társelnöknek is, ahogy Tóth Bertalan másik társelnököt is igyekeztünk elérni – hiába.

Kunhalmi meghaladná a megosztásra épülő politikai kultúrát

Végül Kunhalmi az MSZP sajtóosztályán keresztül küldte el nyilatkozatát. Íme: „Az egész demokratikus oldal közös érdeke, hogy meghaladjuk az elmúlt évek megosztásra épülő politikai kultúráját. Ezért abban bízunk, hogy Fekete-Győr András betartva a hat párt által közösen – a Momentum által is – elfogadott etikai kódexet, visszatalál az együttműködés normális útjára. Az előválasztás intézményében többek között azért hiszünk, hogy a kormánypártokkal ellentétben ne egy személy dönthesse el, ki lehessen képviselő, hanem a választók szavazhassanak arról, kit tartanak alkalmasnak az indulásra.”

Kunhalmi hozzátette azt is, az MSZP kiáll minden jelöltje mellett és mindent megteszünk az előválasztáson azért, hogy a következő Országgyűlésben képviselhessék a magyar embereket. Hogy ez mit jelent pontosan, nem tudni.

Ahhoz képest, hogy egy prominens MSZP-politikust támadt be a Momentum, "ez elég óvatos megfogalmazásnak mondható."

Információink szerint ugyanakkor a szocialistáknál nem maradt visszhang nélkül a Momentum elnökének kirohanása, ám a belső erőviszonyokat jellemezheti, hogy a fentinél harcosabb és egyértelműbb kiállásra nem került sor.

Amit a háttérben megtehettek, megtették az MSZP vezetői

Ebben szerepet játszhatott az is, hogy Mesterházy a jelenleg regnáló pártvezetés riválisa volt a tavalyi tisztújítás során, de az is, hogy az ellenzéki összefogást megosztó témák emlegetése nem számít jó húzásnak a kormányellenes közvélemény szemében. Igaz, ebből a szempontból a zuglói MSZP-s Tóth Csabát is vegzáló, illetve vele szemben Hadházy Ákos személyében az előválasztáson kihívót is állító Momentum lehet inkább a „hunyó”.

Szocialista forrásunk szerint egyébként amit ilyenkor a „háttérben meg kell tenni, megtettük” – bármit is jelentsen ez. Ennek tudja be azt is névtelenséget kérő informátorunk, hogy Fekete-Győr múlt csütörtökön az ATV Egyenes beszéd című műsorában már finomította a nyilatkozatát, ahogy az online előválasztáshoz való ragaszkodásukról is azt mondta, emiatt aligha szállnak ki az egészből. Ismeretes: a Partizán-interjúban még erre vonatkozóan is keményen fogalmazott, mondván, az is „benne van a pakliban”. Ugyanakkor mivel a teljes interjú péntek este jelent meg, így az némileg zárójelbe tette a csütörtökön elhangzott, tompításnak szánt nyilatkozatot.

Újabb tisztújításra lehet szükség, hamarosan dönt a bíróság

Egyébként Mesterházy Attila szerepe azért is lehet meghatározó a továbbiakban, mert nem lehetetlen, hogy a bíróság megsemmisíti a vereségével járó tisztújítás eredményét. Emlékezetes: az elnökválasztás előtt szinte közvetlenül kizárt, Mesterházy-hoz húzó Pest megyei pártszervezet bíróságon támadta meg a tisztújítás eredményét.

Megkeresésünkre a Fővárosi Törvényszék az alábbi választ küldte: „A bíróság ellenkérelem előterjesztésére hívta fel az alperest, akinek ennek benyújtásra 45 nap áll rendelkezésére. A perfelvétel további menetéről ennek ismeretében dönt majd a törvényszék.”

Ez azt jelenti, hogy az alperesnek, vagyis "az MSZP-nek hamarosan (ismét) válaszokat kell adnia a felmerült tisztázatlanságokra," a bíróság pedig majd a két fél álláspontját mérlegelve hoz határozatot, akár még a nyár folyamán.

A Magyar Nemzet korábbi cikke szerint a kizárt, Pest megyéhez tartozó helyi szervezetek annak idején a tisztújító kongresszus küldötteinek tíz százalékát adták volna. A vélhetően Mesterházy kiszorítását célzó eszközök közé tartozott továbbá a vitatott online szavazás bevezetése, illetve a harminc éve sosem alkalmazott zárt listás voksolás alkalmazása is. Mindezek után, bár nem vonta vissza a pályázatát, Mesterházy végül nem indult a megmérettetésen.

Érdekesség, hogy a Pesti megyei szervezet egykori vezetőjét, miután kritizálta az országos elnökség eljárását, a pártból is kizárták. Kovács Barnabás ügyében az MSZP országos etikai és fegyelmi ügyek tanácsa döntött, amelynek ekkor még az a Legény Zsolt volt az elnöke, akinek az autójában februárban 11 500 doboz, zárjegy nélküli cigarettát találtak és foglaltak le az ukrán hatóságok. (mandiner.hu)